Kálló
58Kálló
Mint említettem, a Kálló váráról 1573-ban készített tervezet az egyetlen olyan forrás, amelyben Baldigara szakértői tevékenységét részleteiben megfigyelhetjük (8. sz. kép). Noha feltűnő, hogy erről a tényről vele kapcsolatban minden más forrás hallgat, a mondott tervezet olasz nyelvű kézírása határozott azonosságot mutat Baldigara 1572 novemberében és 1573 júniusában íródott, szintén olasz nyelvű, szignált jelentéseinek kézírásával.249
249 ÖStA KA HKR Akt. 1572 November No. 93. Exp. fol. 5–6., uo. 1573 Juny No. 20. Exp. fol. 3, ill. uo.1573 October No. 43. Exp. fol. 7–8. A magyarázat szövegét l. a Forrásközlés V. sz. alatt. Maggiorotti szerint Baldigara 1580-ban dolgozott Kállón. Maggiorotti 1936, 386.
59A külső bizonyíték mellett az irat tartalma is alátámasztani látszik e vélekedést. Több azonosság figyelhető meg e terv és a korábban elemzett, 1578-ban keletkezett egri jelentés elképzelései közt. Ilyennek tűnik a fausse braie, a sakktáblaszerűen lyukakkal tűzdelt vakárok és az árokban elhelyezett lövészállások alkalmazása. Úgy tűnik, hogy itt kezdte kidolgozni a később Egerben is használt megoldásokat. Viszont az 1572. évi egri terveken bukkan fel először az az elképzelés, hogy a külső vár falát a belső vár arra néző bástyáinak kifelé eső homlokvonalaiból indítja.
A mellékelt magyarázatok összességükben elárulják, hogy Baldigara egy, már félig-meddig megépült erődítményről vette fel az alaprajzot.250 A bástyák és a kurtinák falazását és földtöltéseket már befejezték, de a mellvédek még hiányoztak, s azok méreteit Baldigara határozta meg.251 A már megépült védművekkel kapcsolatban is komolyabb kifogásokat emelt. Alapvető hibaként rótta fel, hogy az erődítményt túl kicsire méretezték, s emiatt pl. a kurtinák mögötti töltések csak 3 öl vastagok. Ezért a kurtinákhoz nem lehetett széles feljárókat építeni, csupán lépcsők vezetnek fel rájuk.
250 A B–F és I–T pontokban kijelentő módban beszél a tárgyalt védművekről. L. a Forrásközlés VI. sz. alatt. Kálló egyébként a tokaji és az ecsedi vár közötti viszonylag széles terület lezárása végett épült, feltehetően 1570-73 között. Koroknay 1970, 59–60. Annak, hogy 1573-ra az erődítmény elkészült volna, a tervezet feliratai erősen ellentmondanak.
251 A G–H pontokban már jövő időt használ, és azt magyarázza, milyeneknek kellene lenniük a védműveknek.
Az erődítmény egyik legérdekesebb vonása a négybástyás alaprajzi elrendezés, amelyet többnyire azért nem tartottak előnyösnek, mert a tervezési sajátságokból adódóan túl hegyes bástyák keletkeztek. Ezek jobban előrenyúltak az előterep felé, s ezáltal még inkább ki voltak téve az ostromlók ágyútüzének. Feltehetően az erődítmény és a bástyák kis méretének tulajdonítható, hogy nem alkalmaztak hátravont szárnyat, hanem a bástyaszárny kurtina felé eső darabját süllyesztették le a bástyaszint alá, s az eredeti magasságban megmaradt rész lett a tulajdonképpeni bástyafül. A nyitott, ún. félkazamatákban csupán egy-egy lövegnek jutott hely, ezért felettük és mellettük a bástyafülek tetején, valamint felettük és mögöttük a bástyák torkában alakítottak ki két-két további lövegállást. Ezzel biztosították a többszintes árokpásztázás lehetőségét és az ehhez szükséges tűzerőt. A kazamatákhoz vezető folyosók közvetlenül a várudvarról nyíltak, ami nagyon megkönnyítette a lövegek mozgatását. Minthogy ezen részletekhez Baldigara nem fűzött különösebb megjegyzést, feltehetően egyetértett velük.
Úgy tűnik viszont, hogy az árok kialakítása teljes egészében Baldigara műve. Időrendileg itt jelent meg nála először az árok közepére helyezett, vízzel borított vakárok, az alján sakktáblaszerű mélyedésekkel. Az árok belső oldalát a vakároktól kezdve magasabbra emelte, hogy a palánképítésű várfalak tövét a víztől óvja, s hogy a szétlőtt fal réseiből kidőlt földet el lehessen takarítani. A megemelt részt a vakárok felől lőrésekkel ellátott karósorral támasztotta meg, majd amögött, valamivel magasabban, egy másik karósort húzott, amelyek így együtt fausse braie-ként szolgáltak. Az árok belsejének védelmét tovább fokozták a contrascarpához támaszkodóárokoldalvédek. 60A kikövezendő contrascarpán fedett út húzódott, lövészpaddal és a kurtinák előtt egy-egy kis fegyvertérrel. A külső várat csupán egyszerű palánk övezte.
A négybástyás elrendezés és Baldigarának az erőd méretét bíráló megjegyzése, továbbá az általa tervezett kiegészítések arra engednek következtetni, hogy a kállói vár alapterve nem tőle származott.
