Várad
Várad
Baldigara neve először 1583. november 4-én került kapcsolatba Várad várával.252 Akkor kelt ugyanis az a levél, amelyben Báthori István lengyel király azzal a kéréssel fordult Rudolf császárhoz, hogy engedje el Baldigarát Várad erődítéséhez. Mint írta, már évek óta nagy erőfeszítéseket tett a vár felépítésére, majd így indokolta kérését: „Mivel pedig Erdélyből történt távozásunk után megtudtuk, hogy ott sokat építettek az erődítési elmélettől, rendtől és szabálytól eltérően, szükséges volna azokat kijavítani, [ezért] úgy véljük, Felségetektől kell kérnünk, kegyelmesen engedélyezze a nemes Baldigara építőmesternek, hogy útra keljen Váradra, és egy darabig ott időzzön, hogy ami a bástyákon és a többi védműveken hibázik, megfigyelje, s véleménye szerint mi módon szükséges kijavítani, velünk lehetőleg tudassa.”253 61Rudolf december 9-i válaszában hozzájárult, hogy Baldigara két hónapot Váradon töltsön.254 A Haditanács 1584 januárjának elején értesítette erről Baldigarát,255 akinek azonban a szükséges útiköltséget még márciusban is kérnie kellett. A Haditanács figyelmeztette a Kamarát, hogy az út az uralkodó kívánságára történik.256 Ennek foganatja lehetett, és Baldigara március közepe táján végre elindulhatott Váradra, mivel pár nap múltán utasították Bernardo Magnót, hogy ideiglenesen vegye át Baldigara helyét Érsekújváron.257
252 Baldigara, Pataki szerint, az általa 1578-ra datált itáliai szabadsága után vette kezébe Várad újjáépítését. Pataki 1931, 126. Maggiorotti szerint is (lehet, hogy adatait Patakitól vette át) Baldigara már „Nel ’78 aveva iniziata la riconstruzione di opere in Varadino e le diresse sino al ’84, ...”. Maggiorotti 1936, 109. Banfi Florio azt írta, hogy Báthori közbenjárására Rudolf 1583 márciusában elengedte Baldigarát Váradra. Banfi 1941, 29–30. Balogh Jolán, a váradi vár történetének jeles kutatója szerint viszont Baldigara 1583 őszén járt először Váradon. Mindketten Antonio Possevio jezsuita atya Kassán, október 20-án kelt levelére hivatkoznak, amelyben az atya arról számol be, hogy Baldigara felhívta figyelmét Várad gyenge pontjaira. Balogh 1982, I, 46. A Balogh által idézett Kárpáthy 1933, 191.-n azonban csak regesztát találunk a levélről, s ebből nem derül ki, hogy Baldigara valóban járt-e ekkor Váradon. Balogh 1982, II, 89. Balogh állítása ellen szól az a tény, hogy Báthori Rudolfhoz intézett levele november 4-én kelt, s a mutatókönyvekben is csak december közepétől foglalkoznak a kérdéssel (l. alább). Balogh továbbá azt mondja, hogy Baldigarát 1583 őszén Ghyczy János váradi főkapitány hívta meg, de a következőkből kiderül, hogy ez a levél a Haditanácshoz jóval később, 1584. április 17-én érkezett meg. L. a 261. jegyzetet. Ugyanezeket az adatokat közli Gyalókai 1942, 76.
253 „Aliqot iam ab annis ad Arcem nostram Varadiensem muniendam incumbimus, in eamque rem magnos sumptus fecimus. Cum autem post nostrum e Transylvania discessum multa praeter artem et ordinem, muniendique normam ibi exstructa esse intelligamus, eaque corrigi necesse sit, petendum a Maiestate Vestra duximus, ut quem habet, nobilem Architectum Baldigaram, eum bona venia Varadinum proficisci permittat, ibique per aliquod tempus commorari, ut, quae in propugnaculis caeterisque munitionibus sint vitia, animadvertere, et quo pactoe sententia illius corrigi debeant, nobis significare possit.” ÖStA HHStA Staatsabteilungen, Polen I. Karton 36. Konv. 1583. fol. 21. (Az irat fotomásolatát közli Balogh 1982, I, 102. kép, szövegéből egy részt l. uo. II, 90. Minthogy azonban a Balogh forrásközlései és azok eredeti kiadása között eltéréseket tapasztaltam, a továbbiakban, ahol lehet, az utóbbiakat használom, külön utalás nélkül. Az eredetiről készült fénymásolatot Fazekas Istvántól, a Magyar Országos Levéltár bécsi kirendeltségének vezetőjétől kaptam, akinek segítségét ezúton is köszönöm.) Kéréséről Báthori nov. 16-án tájékoztatta az erdélyi tanácsot: „Im yrtunk Romay Chazarnak, kerywk theölle egy keves [időre – V. E.] az eö fundalo mesteret Baldigarath.”Veress 1948. 116. Dec. 13-án Hieronymo Lippomano velencei követ Prágából jelentette: „Cosi quel Re sta molto travagliato et attento à casi suoi, et havendo ricercato all’Imperatore l’ingegnero Baldigara Venetiano per fiortificar Varadino, come scrissi, Sua M. Cesarea s’è risoluta di Compiacerlo et scriveràà Cassovia, dove si trova esso Baldigara, perche vadi quanto prima in Polonia per sodisfare al desiderio di quel Re, ma quanto alla ricompensa di Zatmar non se ne parla punto, et potrebbe hora andare il negocio molto alla lunga.” Kárpáthy 1933. 191–192.
254 Veress 1944. 255. Veress csak pár sort idéz e fontos levélből. L. még: ÖStA KA HKR Prot. Bd. 173. Exp. fol. 1. 1583. dec. 14., uo. Bd. 174. Reg. fol. 2. 1583. dec. 14.
255 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 175. Exp. fol. 1. 1584. jan. 4., uo. Bd. 176. Reg. fol. 203. 1584. jan. 10., uo. fol. 204. jan. 11. Ha valóban somlyói Báthori István váradi kapitány, a későbbi erdélyi fejedelem és lengyel király csapatai ölték meg 1564 szeptemberében, Szatmár bevételekor testvérét (?), Cesarót (l. alább a családtagok életrajzánál), akkor Ottaviónak érzelmi szempontból igen nehéz lehetett e parancsnak eleget tenni.
256 „Octauio Baldigara ime auf die Raiß geen Wardein, mit Zerung Zuuersehen. Jn die HofCammer, die Kayserliche Majestät haben gnedigist bewilligt, das er solche raiß geen Wardein, wenn der Kunig von Poln nach ime schickhen wirdet, thuen solle, die herrn haben ime Zubedenckhen, vnnd etwas Zuertailen, auf das er auch den seiner hie was Lassen vnnd auff diese raiß auch mit nemen Kunde.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 175. Exp. fol. 213. 1584. márc. 1. L. még: ÖStA FHKA Prot. Bd. 387. Exp. fol. 116. 1584. márc. 5. Febr. 26-án Báthori is tudatta az erdélyi tanáccsal, hogy „Im megh engedte Chazar hogy az ew fundatora Baldigara kett honapigh ott lehessen [ti. Váradon]”. Veress 1948, 145.
257 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 176. Reg. fol. 213. 1584. márc. 9.
Váradról az engedélyezett két hónapnál hamarabb tért vissza, mivel április végén – május elején már ismét az érsekújvári építkezések ügyében intézkedett.258 Rövid távolléte alatt, tekintetbe véve az utazáshoz szükséges időt,259 valószínűleg nem sokat végezhetett Váradon, legfeljebb a vár állapotának felmérésére futhatta. Ez megmagyarázná, hogy miért szorgalmazták az erdélyiek újbóli látogatását. Feltehetően még vissza sem ért Váradról Érsekújvárra, midőn Ghyczy János váradi végvidéki főkapitány260 már kérelmezte Kolonitsch felső-magyarországi helyettes főkapitánynál, 62hogy újból engedjék őt el.261 Eközben felmerült egy újabb lengyelországi, s ezzel egybekötve egy felső-magyarországi út szükségessége is,262 majd pedig Ferdinand Graf zu Nogarol felső-magyarországi végvidéki és kerületi főkapitány263 sürgette Baldigara Erdélybe küldését, Ghyczy János levelére hivatkozva.264 Végül is, a Felvidéken keresztül utazva, július végén érkezett meg Váradra.265
258 L. a 140. jegyzetet.
259 Érsekújvártól Váradig az út, figyelembe véve, hogy meg kellett kerülni a török kézen levő Füleket, kb. 400–450 km lehetett. A Fernand Braudel által a XVI. századi átlagos napi utazási távolságra megadott úthosszak középarányosát figyelembe véve – napi 17–44 km, az átlag tehát 30,5 km – az út 13–15 napig, oda-vissza 26–30 napig tarthatott, ráadásul az út egy jelentős része hegyvidéki terepen vezetett. Braudel 1996, II, 410, 65. jegyz. Ha márc. 10. körülre teszem indulását (5-én érkezett meg levele Bécsbe az utazással kapcsolatban), akkor márc. 23–25-nél előbb nem érhetett oda. Ápr. 24-én ért Bécsbe azon levele, melyben az érsekújvári építési ügyekkel foglalkozott, tehát ápr. 20. körül már Érsekújváron kellett lennie, így Váradról ápr. 5–7. táján jöhetett el. L. mindehhez a 140. jegyzetet. Az ott töltött idő legfeljebb 2 hét, de feltehetően inkább kevesebb.
260 Ghyczy János 1576–85 között töltötte be a váradi végvidéki főkapitány tisztét, majd 1585–88 között, Báthori Zsigmond kiskorúsága idején, Erdély kormányzója volt. Pálffy 1997, 286.
261 „[An] Kolonitsch – Gezy Janusch hab angemaint den Baldigara hinein geen groß Wardein Zu lassen.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 175. Exp. fol. 43. 1584. ápr. 17. L. még: uo. Bd. 176. Reg. fol. 77. 1584. ápr. 17., uo. Bd. 175. Exp. fol. 80. máj. 26., uo. Bd. 176. Reg. fol. 78. máj. 26. Ha az előbbi számítás igaz, és figyelembe vesszük, hogy Kolonitsch ápr. 17-én már a Ghyzytől érkezett kérésről értesítette a Haditanácsot, elképzelhető az is, hogy Ghyzy még Baldigara váradi tartózkodása idején küldte el levelét Kolonitschnak.
262 „Octauy Baldigara Verrer SuPlicieren Per bezalung Zwaier vbernumbenen AußZug. Jtem Per dargebung Raißvncosten Zu JeZigen Jhme anbeuolchenen Raiß Nach ober Hungern Vnd Polln. ... .”ÖStA FHKA Prot. Bd. 387. Exp. fol. 273. 1584. máj. 11. „Auf der KriegsRaths decret von 29 May Per Abfertigung Octauy Baldigara mit Zerung Zu den Khünig Jn Polln. ... .” Uo. fol. 322. 1584. jún. 5. Elképzelhető, hogy Lengyelország említése csupán félreértés, abból adódóan, hogy a lengyel király kérte Baldigara elengedését, hiszen egyelőre semmilyen adat nem bizonyítja, hogy Lengyelországban járt volna.
263 E tisztségét 1584–1588 között töltötte be, de csak ideiglenes megbízatással. 1579–88 között szatmári és tiszántúli főkapitány, 1588–1590 között pedig győri végvidéki főkapitány volt. Pálffy 1997, 273 skk, Uő., 1998, 229–230.
264 ÖStA KA AFA 1584/6/6. Baldigara esetleges távolmaradásának okaként Nogarol a közelebbről nem részletezett családi problémákat jelölte meg. L. a Forrásközlés XII. sz. alatt. L. még: „[Nogarol] ... den Baldigara hinein in sibenburgen Zuuerordnen.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 175. Exp. fol. 45. 1584. jún. 7., ill. uo. Bd. 176. Reg. fol. 42. 1584. jún. 20., uo. Bd. 175. Exp. fol. 46. 1584. júl. 3., uo. Bd. 176. Reg. fol. 43. 1584. júl. 3.
265 Az erdélyi hármas tanács 1584. aug 13-án, Gyulafehérvárott kelt levelében azt írta Báthorinak, hogy „Baldigara fundator adventusatis felsegednek akarok megh ielenteny, ky wgy minth harom hettel ez eleöth el ywth Waradda ...”. Ez az nap pedig egész pontosan júl. 23. Balogh 1982, II, 92. A felvidéki tapasztalatairól készült jelentését, kiegészítve az egri ügyekkel, l.: ÖStA KA HKR Akt. 1584 Juni No. 117. Exp. L. a Forrásközlés XIII. sz. alatt.
Az erdélyi tanács Báthorinak írt levelében ekképp dicsérte Baldigara tevékenységét: „[Baldigara] megh latwan az Dominicus [Domenico Rindolfi, az előzőépítőmester] fundalasath, es megh emendalwan, anny haznot teőtt, hogy az menni hozzan Dominicus fundalta wolt az bastiat, Baldigara tizen kilencz eölliel hozza bellieb az oromzattiath. Az Zelessegeth egy feleől hat eölliel hozza bellieb, mas feleöl eött eölliel, es walameniwel teöbbel. Az Dominicus fundalasa zerenth, az teöb bastiaknakis bontakozasa leött wolna, ky mondhatatlan nagy karos leött wolna. Az Baldigara yntezese zerenth penigh az Bastiaknak sem lezen bontakozasok, Melly Baldigara wgy megh demonstralta az intezeseth, hogy wgyan eőmagais Dominicus approbalta, es youa hatta. Ezt ez Baldigarath igen dychiri kapitan wramis [Ghyczy], es multis nominibus commendallia.” (kiemelés tőlem – D.Gy.).266 Jelenléte igen fontos lehetett, mert decemberben Ghyczy János azért folyamodott Nogarolhoz, hogy hosszabbítsák 63meg váradi tartózkodását. Nogarol 1585. február 2-ig engedélyezte azt, noha kitűnik, hogy Baldigara nem nagyon akart maradni.267 Valamikor március folyamán térhetett vissza Váradról, eszerint tehát, húzódozása ellenére, kitöltötte az engedélyezett időt.268
266 Veress 1948, 179.
267 „Gyzi Janusch ad Comitem de Nogarol, Baldigara lengern erlaubnus Zu gross Wardein. Baldigara, Der herr Graf mag dem Gyzj Januschen hierauf in antwort vermelden, das dem Baldigara sein Erlaubnus biß auf Liechtmess erströckht sej, doch das Er Jne vber dieselb Zeit weitten nit aufhalten, sonder wider herauß Zu seinem dienst wölle khumen lassen.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 175. Exp. fol. 316. 1584. dec. 1.
268 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 177. Exp. fol. 36. 1585. márc. 11.
