Eger (1568-1580?)
Eger (1568-1580?)
Eger vára stratégiailag fontos helyen állt: az Alföld felől a Felvidékre, Kassára, s azon keresztül Lengyelországba vezető fontos útvonalat ellenőrizte. Nem véletlenül nevezték tehát Felső-Magyarország kapujának. Megerősítését több tényező indokolta: egyrészt 1566-ban elveszett Gyula vára, így az Alföld felől Felső-Magyarország felé irányuló bármilyen támadás elsődleges célpontja csak Eger lehetett, másrészt az 1569-ben megkötött drinápolyi béke és az 1571-ben a Habsburgok és János Zsigmond 32erdélyi fejedelem közt létrejött speyeri egyezmény után egyelőre nem kellett komolyabb támadástól tartani, s ez nyugodtabb körülményeket biztosított egy nagyobb mérvűátalakításhoz, harmadrészt a vár teljesen elavult védművei már nem feleltek meg sem a kor követelményeinek, sem a vár kiemelkedő szerepének.92
92 L. erre Kapossy regesztáit: Kapossy 1956, 191, skk.
Baldigara egri tevékenységének általam ismert első jele egy 1568. július 28-i keltezésű bejegyzés.93 Ennek tartalmából arra lehet következtetni, hogy már egy ideje az egri építkezéseken dolgozhatott, mivel felszólították, hogy „egri építőmesteri hivatalát újból foglalja el” (kiemelés tőlem – D. Gy.).94 Miután már 1565-ben Tokajban tevékenykedett,95 valóban elképzelhető, hogy 1568 előtt is megfordult Egerben. A következőév történései pedig egyértelműen bizonyítják, hogy Bécs számára Baldigara csaknem nélkülözhetetlenné vált Egerben: a Haditanács február 14-én utasítást adott ki, hogy ne tartóztassák sokáig az Udvarnál,96 illetve biztatták a Kamarát, hogy mielőbb indítsa útnak Egerbe.97 Hogy már kinevezése előtt ténylegesen irányította az egri vár építését, azt 1569. március 18-án írott kérelme igazolja, amelyet „az egri építkezések szükségletei miatt” az Udvari Haditanácsnak küldött.98 Március 28-án ismét Eger építkezéséhez rendelték, néhány kőműves kíséretében, mivel a vár megerődítése egyre sürgetőbbé vált.99 Megbízatása feltehetően már az első pillanattól túlterjedt az egri építkezéseken, hiszen egy március 30-án kelt királyi utasításból arról értesülünk, hogy kimutatást készített a Felső-Magyarországon elvégzendőépítkezésekről, amelyet mind Hans Rueber főkapitánynak,100 mind a Szepesi Kamarának megküldtek megvitatás és döntéshozatal végett.101 Mindezen 33feladatait április 1-én kelt Bestallungja, kinevezési okmánya is tartalmazza.102 Mindehhez képest néhány nap múlva egy váratlan fordulattal kanizsai építőmesteri kinevezése került szóba.103 A hadvezetés azonban ismeretlen okból újból megváltoztatta szándékát, és Baldigarát április 23-án Felső-Magyarországra rendelték,104 majd 24-én az Udvara Kamara is értesítette a Szepesi Kamarát, hogy Ottavio Baldigarát szerződtették az egri vár építőmesterének („pro Architecto nostro Agriam conduxerimus”).105
93 A bevezető mondatban idézett, 1584-ből származó jelentés mintha azt sugallná, hogy Baldigara maga is 1568-tól számította építészi tevékenységét.
94 „ ... soll widerumb Zu seinem Pawmaister Dienst geen Erla Ziehen.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 148. Reg. fol. 161. 1568. júl. 28.
95 Détsy 1995, 26.
96 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 149. Exp. fol. 10. 1569. febr. 14.
97 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 150. Reg. fol. 25. 1569. márc. 5.
98 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 149. Exp. fol. 24. 1569. márc. 18. L. még: uo. Bd. 150. Reg. fol. 33. 1569. márc. 18.
99 „Quantum in celeri extructione certorum aedificiorum civitatis nostrae Agriensis intersit, ipsimet intelligitis. Expdivimus itaque nunc aedificiorum extuctorem nostrum, fidelem nobis dilectum Octavium Baldagarum cum aliis quibusdam muratoribus, qui ista aedificia illic, quoad fieri posset, sollicitarent atque urgerent, sed quia isthic magnus curriculorum et securium numerus requiritur, benigne nobis mandamus, ut omni studio cura atque diligentia in hoc intenti sitis, quo quamprimum eiuscemodi instrumenta et alia, quae pro usu illius aedificii desiderabuntur, administrari, eoque devehi curetis.” MOL MKA E 249 Benignae Mandata, 1569 ápr. No. 66. Regesztáját l.: Kapossy 1956, 192, 201. sz.
100 Hans Rueber von Püchsendorf, 1568–84 között felső-magyarországi végvidéki és kerületi főkapitány. Pálffy 1997, 272.
101 „Structurarum in partibus regni nostri Hungariae superioribus praefectus Octauius Baldigara certam consignationem habet, quid quoquo in loco aedificandum et muniendum pro hoc anno erit, quam cum supremo nostro earum partium capitaneo Joanni Rueber misimus, vobiscum communicandam, et in deliberationem ulteriorem desumendam. Benigne itaque vobis praecipimus, ut rem consideretis et expendatis, quid eorum nunc commode fieri vel non fieri possit, et in promovendo ad utilitatem et securitatem provinciae negotio omne auxilium diligenter conferatis. Sicuti hoc idem praedicto Ruebero iniunximus.” MOL MKA E 249 Benignae Mandata, 1569 ápr. No. 73. Regesztáját l.: Kapossy 1956, 192, 202. sz.
102 MOL MKA E 249 Benignae Mandata, 1569 ápr. No. 100. fol. 50-51. L. a Forrásközlés II. sz. alatt.
103 „Abschrifften Octaun Waldegara Bstallung vber das Paumaister Ambt Zw Canischa, ... .”ÖStA FHKA Prot. Bd. 282. Exp. fol. 226. 1569 ápr. L. még: ÖStA KA HKR Prot. Bd. 149. Exp. fol. 31. 1569. ápr. 5., uo. Bd. 150. Reg. fol. 46. 1569. ápr. 7., uo. Bd. 149. Exp. fol. 33. ápr. 9., uo. Bd. 150. Reg. fol. 47. ápr. 9. Lehet, hogy ezzel az esettel függ össze, hogy Franz von Poppendorf másfél év múltán újból foglalkozott Eger és Kanizsa építőmesteri hivatalával. „An Franzen von Poppndorff Per ersetzung der SuperJntendenten Ambt Zu Erla Vnnd Kanischa.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 154. Reg. fol. 124. 1571. nov. 19.
104 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 150. Reg. fol. 54. 1569. ápr. 23.
105 MOL MKA E 249 Benignae Mandata, 1569 ápr. No. 100. Regesztáját l.: Kapossy 1956, 192, 207. sz. Ennek szövege ua., mint: ÖStA FHKA HKA Gedenkbücher, Ungarische Reihe, Bd. 396. (1569–1570) fol. 79–80. 1569. ápr. 24., l. még: uo. Prot. Bd. 285. Reg. fol. 149. 1569. ápr. 24. Pataki Vidor nyilván ezen adat alapján datálta egri működése kezdetét 1569 tavaszára. Pataki 1931, 26. Maggiorotti is ezt az időpontot adja meg. Maggiorotti 1936, 215.
Baldigarát a kinevezési okmánya felszólítja, hogy elöljáróinak engedelmeskedjék, s a neki alárendelt építkezéseken az utasítások és az elfogadott tervek szerint tevékenykedjék. Ehhez azonban rögtön hozzátették, hogyha azoknál jobb vagy olcsóbb megoldást talál, azt köteles előljárói tudomására hozni. Ezzel mintha kiskaput hagytak volna számára szakmai elképzeléseinek érvényesítésére, persze megfelelő kontroll alatt. Másik alapvető feladatául szabták, hogy az építkezésen dolgozó tisztségviselőknek, főként az építési írnoknak és a fizetőmesternek „nézzen a körmére”– ők ugyanis „mind hazudnak és saját hasznukat keresik”–, s készítsen róluk jelentéseket. Ügyelnie kellett továbbá a munkaidő betartására, a munka minőségére, az építési anyagok minél olcsóbb beszerzésére és őrzésére. Lopás esetén először a vár parancsnokának, szükség esetén pedig a Haditanácsnak, a Szepesi Kamarának, vagy a felső-magyarországi főkapitánynak kellett jelentést tennie. Ellenőriznie kellett alárendeltjei számadásait, a robot felhasználását. Figyelnie kellett a várőrség elszállásolásának körülményeit is. Egyáltalán, mindent a legnagyobb hűséggel és odaadással, az uralkodó hasznára és előnyére kellett tennie. Fizetését 50 rajnai forintban határozták meg, amelyet a mindenkori hadi fizetőmesternek, jelen esetben Peter Gansernek kellett havonta folyósítania. Amennyiben pedig Egerből szolgálati útra kellett mennie, az egyes várak udvarbíróinak tették kötelességévé, hogy számára kocsit és ellátmányt biztosítsanak.106
106 MOL MKA E 249 Benignae Mandata, 1569 ápr. No. 100. fol. 50-51. L. a Forrásközlés II. sz. alatt.
Egy 1571 áprilisában a Haditanácstól a Kamarának küldött irat ismételten rávilágít Baldigara egri tevékenységének megítélésére. Ebben a Haditanács urai sürgették Baldigara elmaradt zsoldjának kifizetését, s legfőbb érvként szerepelt, hogy „jeleztük már, mily nagyon fontos Eger építésének támogatása, ez azonban Ottavio Baldigara jelenléte nélkül nem történhet meg, azért, mert ő ismeri a császári felség határozatát, 34hogy ezt az építkezést mostantól miképp kell végezni”.107 Ez is egyik magyarázata lehet annak a nagy szakmai sikernek, hogy az 1572 július elején született döntés szerint az Eger kiépítésére vonatkozó tervek közül az uralkodó végül Baldigaráét fogadta el.108 Nyilván érzelmi szempontból sem volt mindegy, hogy saját elképzelései megvalósítására kapott lehetőséget.
107 „Den Herr HofCammer Rhatn, ist hieuor angezaigt, wie hoch notwendig dem Paw Zu Erla Zubefurdern, dasselb aber one deß Octauy Baldigara gegenwurdt nit beschehen khöndt, darumb, das Er der Kayserlichen Majestät Resolution waiß, wie es mit demselben gepew, von nun an hinfür soll gehalten werden, … .”ÖStA FHKA HKA HFU RN. 22. 1571. Konv. Mai, fol. 1. 1571. ápr. 25.
108 „Mererlai guetbedunckhen vber den Paw Zu Erla, Jre Kayserliche Majestät haben Lestlich auf des Baldigara Model gschlossen.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 155. Exp. fol. 82. 1572. júl. 9.
Baldigarának az építkezésekkel kapcsolatos szervezői tevékenysége jelentős részét az elöljárókkal folytatott levelezés tette ki.109 Ennek során a munkálatok folytatásához szükséges pénzt és építőanyagot igyekezett megszerezni. Kérelmeinek jellegzetes példája egy 1573 júniusában, bécsi tartózkodása idején keletkezett irat, amelyben egyenesen az uralkodóhoz fordult panaszával. Ebben előadta, hogy a Haditanácsnak csaknem egy éve küldött beadványára még választ sem kapott, mert a biztosok a helyszínen akarnak kívánságai egy részéről határozni. Kérte tehát az uralkodót, hogy ottléte alatt döntsön e kérdésben. Emellett felhívta a figyelmet, hogy Bartolomio di Ponto kőműves mester már abbahagyta a munkát, mert nem kapott sem fizetést, sem ellátást. Sürgősen szüksége lenne tehát 2000 forintra, amelyet rögtön magával vihetne Egerbe a mesternek. Mindehhez hozzátette, hogy legalább 15000 forint kellene a munkálatokra.110 Hogy ekkor végül is megkapta-e a kért összeget, nem tudjuk. Persze akad példa az ellenkezőjére is, midőn 1577 novemberében 2000 forintot utaltak ki neki az építkezésre.111 Természetesen kötelességei közé tartozott részletes beszámolókat készíteni a Haditanács számára az építkezés állásáról, a pénzügyekről, mindenről, ami a munkálatokkal kapcsolatban felmerült.112 Amikor pedig az építési írnok számadásai elkallódtak (?), a Szepesi Kamara természetesen őt és Stellát „vette elő”.113
109 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 150. Reg. fol. 74. 1569. máj. 24., uo. Bd. 154. Reg. fol. 97. 1571. okt. 15., uo. Bd. 155. Exp. fol. 74. 1572. jún. 29., uo. Bd. 156. Reg. fol. 95. 1572. okt. 25., uo. Bd. 159. Reg. fol. 243. 1574. okt. 1., uo. Bd. 158. Exp. fol. 233. 1574. okt. 2., uo. Bd. 161. Reg. fol. 254. 1575. márc. 5., uo. Bd. 160. Exp. fol. 286. 1575. júl. 6., uo. Bd. 161. Reg. fol. 281. 1575. júl. 6. ÖStA FHKA Prot. Bd. 313. Exp. fol. 4. 1575 jan.
110 „Jch will von stundt an auf Erla Zue eihlen, Solte Jch aber on [ohne] gellt hin khumen, so wurde Jch die Maurer daselbst in ein verZwaifflung bringen, dieweill die herrn Commissarj darmit Zwuor vertrösten haben, darumb ist widerumb Mein anlangen Euer Khayserliche Majestät etc. wellen die bemelte 2000 Taller Jnnen Zu bringen, darneben mir aus meiner besoldung 100 Taller Zu einer Zerung verordnen.”ÖStA KA HKR Akt. 1573 Juny No. 20. fol. 2–3.
111 ÖStA FHKA Prot. Bd. 332. Exp. fol. 339. 1577 nov.
112 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 155. Exp. fol. 158. 1572. dec. 23.
113 Kapossy 1956, 319, 335. sz.
Számos javaslatot is benyújtott a Haditanácshoz, amelyek közül az 1572 novemberében keletkezett iratok fennmaradtak. Ezek már csak azért is fontosak, mert némi fényt vetnek gondolkodására is. Az első a Baldigara és Jacomo Loberse kőműves mester közötti egyezség tervezetét tartalmazza arról, hogy az utóbbi mennyi 35pénzért építené meg a város felé eső két fülesbástyát, vagyis a belső vár két nyugati bástyáját (valószínűleg a Földbástya és a Dobó bástya előtt).114 Eszerint tehát – ellentétben pl. Pataki Vidor megállapításával115 – a város felőli oldalon is megkezdték a Baldigara-féle terv megvalósítását, bár az bizonyos, hogy túl sokat nem végeztek. Az iratban pontosan rögzítették a fal építéséért ölenként (Klaffter)116 kifizetendő összeget, 3 tallért. Ez magában foglalta az aknafigyelő folyosó, a lőrések és átjárók kialakításának költségét is, „ahogy ez szokásos” volt. Megszabták továbbá a boltívek és a falak vastagságát, mégpedig az 1569-ben már elkészült építkezésekkel azonos méretben. Ez a körülmény is Baldigara koncepciózus gondolkodását mutatja. Az egyezség Loberse feladatává tette a kőanyag darabolását, a homok szitálását, azok, valamint a víz és a mész helyszínre szállítását. A meszet is Lobersének kellett oltania, a töltésekhez szükséges földet megfelelő szilárdságúra kevernie. A munkához neki magának kellett a szállítóeszközöket, köteleket és emelőket biztosítania, a többi szerszámot a megbízó adta a kőműveseknek, azzal a kikötéssel, hogy a munka végeztével a még használhatóakat ott kellett hagyniuk az építkezésnél. Két foglyot is biztosítottak neki a vízhordáshoz. A szerződés részletesen rögzítette Loberse követeléseit is. Egy házat kért magának és kőműveseinek, továbbá egy másikat szolgáinak és lovának, ez utóbbiak megfelelő takarmányt. A munka kezdetétől minden kocsira lóval és szolgával, továbbá a kőműveseknek és segédeiknek meghatározott heti fizetés járt, és Szent Márton napján az esetleges hátralékokat a megbízónak ki kellett egyenlítenie. Kérdés most már, hogy ez az aprólékosság a két fél azon szándékából fakadt-e, hogy elkerüljék a későbbi vitákat, vagy Baldigara alaposságából eredt, netán mert a mester, tudatában lévén a szűkös anyagiaknak, spórolni akart a pontos árszabással.
114 ÖStA KA HKR Akt. 1572 November No. 93. Exp. A német fordítás utolsó lapját l.: uo. 1573 Juny No. 20. Exp. Az összetartozást az olasz eredeti igazolja. Ez a kettéválasztás abból eredhet, hogy az irat elején az 1572. nov. 1-i, a végén az 1573. jún. 20-i dátum olvasható. Ám az irat mindkét részét, továbbá a dátumokat is azonos kéz írta. Az iratból egyébként az derül ki, hogy Baldigara az előbbi időpontban megállapodott a mesterrel, az egyezséget pedig az utóbbi napon foglalták írásba. Teljes szövegét l. a Forrásközlés IV. sz. alatt. A datálással kapcsolatban l. a 117. jegyzetet.
115 „A belsővár nyugati három újbástyájába bele sem fogtak.”Pataki 1934, 28.
116 1 bécsi Klafter, azaz öl = 1,896 m. Bogdán 1990, 177.
A második, az uralkodónak címzett iratból117 sokkal érdekesebb dolgokat tudhatunk meg. Eszerint Baldigara a Lobersével kötött egyezség előtt már Bartolomio di Pontóval is megállapodott, mégpedig az Almagyari hegy felé eső egyik bástya építéséről, olymódon, hogy a talicskákat, szerszámokat, szeget és faanyagot a megbízó adja. Csakhogy míg Ponto ölenként 3 1/2 tallérért vállalta a munkát, addig Loberse már csak 3 tallért kért, úgy, hogy az előbb felsoroltakat maga teremti elő. 36Baldigara azért sürgette tehát a Lobersével kötött, lényegesen kedvezőbb megállapodás elfogadását az uralkodónál, mert így később rákényszeríthetné Pontót is, hogy olcsóbban dolgozzon. Ehhez még hozzáfűzte, hogy azért tartja szükségesnek egyszerre két kőműves mester alkalmazását, mert „akkor lesz konkurenciájuk, és rászorítják egymást, hogy jobban és gyorsabban dolgozzanak”. Érvelése meglehetős emberismeretre vall. Az irat második részében Baldigara részletesen ismertette az uralkodóval, miért ölenkénti fizetségben állapodott meg a mesterekkel. Kimutatta, hogy az így kiadott három-három és fél tallérral szemben, amely, mint láttuk, minden munkafolyamatot magában foglal, mennyivel többe kerülne, ha mindent külön-külön, a kincstár terhére kellene megvenni és fizetni.118 Ezt követően javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy honnan lehetne az építési költségeket előteremteni. Szerinte egyrészt a tokaji, bártfai és más harmincadok bevételeit, továbbá négy (közelebbről itt meg nem nevezett) vármegye dikáját, másrészt az elhunyt érsek119 jövedelmeit (3 éven át), harmadrészt a bűnösökre kirótt pénzbüntetéseket kellene a vár építésére rendelni. Ezt megtoldotta azzal, hogy a gályarabságra ítélteket is fel lehetne használni az építkezésen. Mindez arra utal, hogy tisztában volt a helyi viszonyokkal, ismerte az adóztatás rendszerét. Az egész iratot itt is a takarékoskodás szándéka hatja át. A harmadik iratban Baldigara ismét az uralkodóhoz fordult, s kérte, hogy szólítsa fel Christoph Ungnad kapitányt120 és a várhoz tartozó megyéket, hogy az Eger városát övező palánkot építsék újjá.121
117 ÖStA KA HKR Akt. 1572 November No. 93. Exp. fol. 5–8. L. a Forrásközlés V. sz. alatt. Bár az irat 1572 nov.-i jelzet alatt található, egy elejtett megjegyzése ezt a datálást megkérdőjelezi. Baldigara ugyanis az irat végén név nélkül megemlíti egy érsek épp akkor bekövetkezett halálát. A korábbi egri püspök, majd esztergomi érsek, Verancsics Antal 1573. jún. 15-én hunyt el. Magyar életrajzi lexikon, II, Bp., 1969, 984. Az előbb leírt Loberse-féle egyezség végén pedig az 1573. jún. 20-i dátum szerepel. Tekintve, hogy a második irat tartalma logikailag kötődik az elsőhöz, nagyon valószínű, hogy a két irat egyszerre, vagyis az utóbbi időpontban készült.
118 Baldigara pontosan felsorolja, hogy kinek és miért kellene fizetni: a kő bányászásáért, a mészért, a homokért, a vízért, ezek szállításáért, a vízhordó lovakért és a kocsisoknak, a kőművesnek, a kőfaragónak, a kő súlyát mérő személynek, a felügyelőknek, a kovácsnak.
119 L. a 117. jegyzetet.
120 Christoph Ungnad Freiherr von Sonnegg 1575-ben ideiglenesen megbízott felső-magyarországi kerületi és végvidéki főkapitány, a távollevő Hans Rueber helyett. Pálffy 1997, 273. 1569–76 és 1581–87 között egri várkapitány. Pataki 1934, 28.
121 ÖStA KA HKR Akt. 1572 November No. 93. Exp. fol. 9.
1578 decemberében hosszú jelentést készített a Haditanács számára. A fennmaradt iratban huszonöt pontba foglalta az egri munkálatokkal kapcsolatos pénzügyi, építészeti és ellátási kérdéseket és problémákat.122 Az első pont jól jellemzi a korabeli viszonyokat, amelyek között dolgoznia kellett. Személyesen az uralkodóhoz fordult, s arra kérte, saját kezű aláírásával és pecsétjével hitelesítse az építkezéssel kapcsolatos instrukcióit.123 Ebből arra lehet következtetni, hogy Baldigara különböző elöljáróitól eltérő utasításokat kapott a munkálatokkal kapcsolatban, amiből a jelek szerint ugyancsak elege lehetett. Emellett azt tudakolta, hogy a munkálatokhoz milyen anyagi támogatásra számíthat az elkövetkezőévekben, és az építési pénzek rendszeres fizetéséért folyamodott (3. pont). De nem csak pénzben szenvedett hiányt, hanem emberben is: még egy építőmestert kért maga mellé, ami arra utal, hogy egyedül nem győzte a szerteágazó feladatok ellátását (2. pont).124 Szüksége volt továbbá egy felügyelőre, aki az építési anyagokra vigyáz (20. pont), 37valamint két másikra, akik a kőépítést és a földmunkát állandóan ellenőrzik (21. pont). Sürgette továbbá, hogy több kőművest alkalmazzanak, mégpedig a korábban a Lobersével kötött egyezségben alkalmazott feltétel szerint, vagyis a kőművesek saját költségükre megépítik a falat, majd azután ölenként fizetnek nekik (22. pont). Szükségesnek ítélte, hogy az uralkodó címerét a kapu felett és a bástyákon kifaragják. Mondanom sem kell, hogy ez az egyetlen javaslata, amely mellé azt firkantotta a Haditanács írnoka, hogy „már elrendelték” (23. pont). Az irat többi része az építkezés technikai vonatkozásaival foglalkozik.125
122 ÖStA KA HKR Akt. 1578 Dezember No. 108. Exp. fol. 1–11. L. a Forrásközlés VIII. sz. alatt.
123 ÖStA KA HKR Akt. 1578 Dezember No. 108. Exp. fol. 1.
124 A későbbiekből kiderül, hogy Christoforo Stellát rendelték mellé. ÖStA FHKA Prot. Bd. 352. Exp. fol. 204. 1579. jún. 23.
125 L. alább a Baldigara tervezői tevékenységét bemutató részben.
Bár Baldigara 1580-tól kezdve főként az érsekújvári építkezésekkel volt elfoglalva, úgy tűnik, nem szűnt meg törődni az egri munkálatokkal sem. 1582-ben további terveket készített, amelyeket a Haditanács megküldött Hans Bartholomäus Kolonitsch felső-magyarországi helyettes főkapitánynak és Christoforo Stella egri építőmesternek is.126 Talán érzelmi kötődést is sejthetünk a mögött, hogy 1583-ban, három évi érsekújvári tevékenysége ellenére, még mindig egri építőmesternek címezte magát.127 1584 júniusában kelt az a levele,128 melyben tudatta Ernő főherceggel, hogy Stella panaszkodott neki, amiért az ottani munkákra nem adtak pénzt és kérte, Baldigara járjon közben a főhercegnél, hogy a pápai segélyből és a vármegyék e célra rendelt adójából folyósítsák az építési pénzeket. Továbbította Stella amiatti tiltakozását, hogy Egerben a katonák házaikat olyan helyekre építik, hogy azzal akadályozzák a munkálatokat.129 Baldigara véleménye szerint az illetékeseknek személyesen Stellával kellene megtárgyalniuk az ügyeket, annál is inkább, mivel új kapitányt jelöltek ki a vár élére,130 s annak is ki kellene adni a szükséges utasításokat. Azt pedig már Baldigara tette szóvá, hogy a Debrecen városától 1569 óta salétrom vásárlására kapott pénzt valaki elsikkasztotta (Baldigara persze finomabban fogalmazott). Ebből az iratból kiderül, hogy a felső vezetés még mindig őt tartotta szakértőnek az egri ügyekben, aki maga is pontosan tájékozódott az ottani állapotokról.
126 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 172. Reg. fol. 73. 1582. aug. 2. L. még: uo. Bd. 171. Exp. fol. 269. 1582. aug. 4., ÖStA FHKA Prot. Bd. 371. Exp. fol. 521. 1582. aug. 29. Hans Bartholomäus Kolonitsch 1576–80 között egri várkapitány volt, majd valamikor 1584 előtt lett felső-magyarországi főkapitány-helyettes. Pataki 1934, 28; Pálffy 1997, 274.
127 ÖStA FHKA Prot. Bd. 381. Exp. fol. 317. 1583. jún. 19. Pataki egy helyütt azt írja, hogy Baldigara 1583-ig személyesen vezette az egri építkezést, de nem adja meg állítása forrását. Pataki 1931, 126. Két lappal odébb már az áll, hogy „Baldigara 1580-tól kezdve nem személyesen vezeti az egri építést, ...”! Uo., 128.
128 ÖStA KA AFA 1584/6/14. L. a Forrásközlés XIII. sz. alatt.
129 V. ö. Komárommal, ahol az építési jelentések többek közt hasonló problémákról szólnak. Domokos 1997a, 76, 77–78. Emiatt már Baldigara is panaszkodott 1578. évi jelentésében. ÖStA KA HKR Akt. 1578 Dezember No. 108. Exp .fol. 1.
130 Nyilván csak tervbe vették, hogy mással töltik be a tisztséget, hiszen 1581–87 között Christoph Ungnad volt a várkapitány.
