HARMADIK KÉP Az út és a málha

Teljes szövegű keresés

HARMADIK KÉP
Az út és a málha
Gyakorta előfordul, hogy a történetírók a korszak hadvezéreinek szemére vetik seregeik lassúságát. Csakhogy az íróasztal mellett ülők könnyen megfeledkeznek a korabeli útviszonyokról. Az állandó karbantartást, javítgatást igénylő földutak csak száraz időben voltak használhatóak. A rengeteg mocsár, vízjárta terület is temérdek gondot okozott. Az árkokon, patakokon, vízfolyásokon, vizenyős völgyeken megszámlálhatatlan kicsiny híd vezetett át. De ha ezek közül csak egy is beszakadt, megakadhatott az egész hadsereg felvonulása. Pedig a különböző nagyságú és rendeltetésű ládákkal, vízhatlan vászonba kötött bálákkal, hordókkal megrakott szekerek hatalmas tömege amúgy is csigalassúsággal araszolt.
Egy húsz-huszonötezer embert számláló hadsereg 800-1000-1200 szekérből álló poggyásszal menetelt. A katonák a meglehetősen súlyos fegyverzet és páncélzat mellett a napi élelmiszer- és vízadagjukon kívül mást nem tudtak magukkal vinni. Egy muskétásnak például legkevesebb 15-20 kg súlyt kellett cipelnie. Vitte a 6-8 kg súlyú muskétát és a puskavillát, az 1-1,5 kilogrammot nyomó kardját és egy tőrt, a lőporát és a golyókat, a fojtást, kanócot, kovát, taplót, a köpenyét, tarisznyáját, kulacsát, készpénzét és néhány apróbb személyes tárgyát. A tábori élethez szükséges eszközöket és tárgyakat, kondért, tartalék ruhát, egy-két szerszámot és az élelmiszert a szekerek szállították.
A lovasok inkább málhás lovakat használtak poggyászuk szállítására, mert ezek lépést tudtak tartani az egységgel, és mind előre, mind hátra sokkal gyorsabban mozogtak, mint a szekerek. Emellett, ha a lovas alól kilőtték harci eszköznek számító lovát, átülhetett valamelyik málhás lovára. A Magyarországon harcoló külföldi lovasság legnagyobb része kisnemesekből állt, akik lényegesen több holmival utaztak, mint a nincstelen gyalogosok. A hadvezetés ezért a málhás állatok számának limitálására kényszerült. A tisztek fejenként legfeljebb hat, a közkatonák két-három lovat vihettek magukkal. Emellett 24 lovasra engedélyeztek még egy-egy szekeret. A tiszteknek azonban természetesen külön kocsi járt. Ezer lovas így körülbelül 60-70 szekérrel és 2000-2500 málhás lóval vonult.
Majdnem minden lovasnak volt egy legénye, aki a málhás lovakat vezette, táborverésnél felállította a sátrat, rendben tartotta ura öltözékét, fegyvereit, gondozta a lovakat, főzött, vásárolt, sebesülés, betegség esetén pedig ápolta gazdáját. Ezeket a legényeket az előírások szerint puskával, karddal kellett felfegyverezni. A csatában ugyan nem vettek részt, de a tábor védelménél hasznosnak bizonyultak. Ezzel a fegyveres tömeggel a keresztény had éppolyan hatalmasnak tűnhetett a törökök szemében, mint amilyen óriásinak a keresztények látták a muszlim sereget.
A katona is homo ludens: az ostrom közben a feszültséget kockajátékkal vezeti le.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem