78. Murád budai pasának IV. Mehmed szultán nevében kiadott rendelete az egri beglerbégnek, a hatvani szandzsákbégnek és az egri é…
78.
Murád budai pasának IV. Mehmed szultán nevében kiadott rendelete
az egri beglerbégnek, a hatvani szandzsákbégnek és az egri és hatvani kádiknak
Buda, 1652. december 22–31.
Murád budai pasának IV. Mehmed szultán nevében kiadott rendelete
az egri beglerbégnek, a hatvani szandzsákbégnek és az egri és hatvani kádiknak
Buda, 1652. december 22–31.
A tugrán: Mehmed, Ibrahim hán fia, mindig győzedelmes.
Kegyes kormányzó, az előkelő nemesek kiválósága, hatalom és méltóság ura, nagyság és fenség birtokosa, akit a mindenhatóégi király bőkezű kegyével megajándékozott: Eger beglerbégje – akinek tartson soká szerencséje! –, a kegyes elöljárók mintaképe, a dicső előkelők büszkesége, hatalom és méltóság ura, akit a mindentudó király bőkezű kegyével megajándékozott: Hatvan szandzsákbégje – akinek tartson soká tekintélye! – és a kádik és bírák mintaképei, az erény és igaz szó kincsesbányái: Eger és Hatvan kádijai – akiknek szaporodjanak erényeik! –, e magas szultáni rendelet vételekor a következő szolgáljon tudomástokra:
A hatvani szandzsákban fekvő szultáni hász-falvak népe, jelen szultáni rendelet felmutatói, a következőket jelentették a budai dívánban: Mostanáig e falvakban betakarítás idején a hász-birtokok eminjei az egész megtermelt gabonából szedték a tizedet oly módon, hogy tíz keresztből (dokurdzsun) egy keresztet vettek el, azután az így nyert tizedgabonát a falvak határában halmokba hordatták. Akkor minden lakos összegyülekezett és kicsépelte a halomba hordott gabonát. Amennyi szemet ez adott, annyival az eminek beérték. E módszerrel mindenki meg volt elégedve. Mostanában azonban az eminek a tizedgabonát nem hordatják halmokba a falvakban a régi szokás szerint, hanem arra utasítják a ráját, hogy a maga gabonáját ki-ki vigye haza a házába. Azután a régi szokás ellenére, önkényesen minden keresztből 3–3 kejl szemet követelnek, s a rájának ezzel jelentős kárt okoznak. Ennek megakadályozására nyomatékos figyelmeztetéssel már kiadtam egy nemes rendeletet. A nevezett hász-birtokok eminjei azonban nem törődtek vele, és a régi szokás ellenére tovább önkényeskedtek. Ezért 100a falvak e visszaélések megakadályozására újabb nemes rendeletemet kérték. Megparancsolom hát, hogy a régi szokással ellenkező törvénytelenségek akadályoztassanak meg.
Meghagyom, hogy amikor engedelmességet parancsoló nemes rendeletem hozzátok érkezik, gondosan nézzetek utána az ügynek. Ha valóban úgy áll, ahogy jelentették, helytelen. Semmiképpen nem engedhetem, hogy a szegény rájával szemben a seriat és a kánun ellenére törvénytelenül járjanak el. Ezért komolyan figyelmeztessétek a hász-birtokok eminjeit, hogy amikor e falvakban a betakarítás elérkezik és tizedet kell szedni, a korábban érvényes szokás és a kánun értelmében járjanak el: tíz keresztből egyet szedjenek, többet ne. A nyert tizedgabonát azután a falvak határában hordassák halomba, majd a szokás szerint a rája ezt csépelje ki. Az eminek azt vigyék el, amit ebből nyernek. Ne engedjétek, hogy az utóbb szokássá vált módon, azaz egy keresztből három kejl követelésével vagy másképpen zaklassák a falvakat. A panasztevők azt is jelentették, hogy a hász-birtokok eminjeinek mostanáig évente egy-egy fejőstehenet adtak. Újabban az eminek ezzel sem elégednek meg, a fejőstehénen kívül még egy-egy szárított húsnak való marhát (pasztorma) kívánnak és vesznek el önkényesen, amivel nagy kárt okoznak. Ennek is nézzetek utána! Ha igaz, ez is jogtalan. Se az emineknek, se senki másnak ne engedjétek, hogy a korábbi szokás szerint az emineknek járóévi egy-egy fejőstehén behajtása után még pasztormát is követeljenek, vagy ennek megváltásaként a rájától pénzt szedjenek a seriat és a kánun ellenére. Arra törekedjetek, hogy a rája nyugalomban éljen. Ne engedjetek semmilyen, a régi szokással, a seriattal, a kánunnal, a defterrel meg a korábban és most kiadott nemes rendeletekkel ellenkezőönkényeskedést és törvénytelenséget! Azt, aki ilyet tesz, nevének megjelölésével jelentsétek! Igyekezzetek, nehogy ebben az ügyben ismételt panaszra legyen szükség. Így tudjátok! Miután megnéztétek, e nemes rendeletemet hagyjátok a rájánál! Felséges kézjegyemnek hitelt adjatok! Kelt az 1063. év szent moharrem havának utolsó harmadában, a jólvédett Buda városában.
A hátlapon: A bujuruldu a nemes rendeletnek megfelelő. Kézjegy (?).
– – – – –
Ofen, 22.–31. Dezember 1652. Im Namen des Sultans Mehmed IV. herausgegebener ferman des beylerbeyis von Ofen, Murad, an den beylerbeyi von Erlau, an den mirliva von Hatvan und an die kadis von Erlau und Hatvan, worin er die neue Methode der Getreidezehnteinhebung verbietet. Früher nahmen die emine in den Dörfern im liva Hatvan immer eine von zehn Puppen (dokurcun) für sich. Sie wurde dann am Dorfrand von den Bewohnern gemeinsam ausgedroschen. Die emine begnügten sich mit dem, was an Körnern dabei gewonnen wurde. Neuerdings müssen die Bauern alles Getreide mit nach Hause nehmen, und die emine verlangen von jeder Puppe je 3 keyl, eine wesentlich größere Menge als früher.
