Az egerszegi vár erődítményei
156Az egerszegi vár erődítményei
Mint azt már említettük, Kanizsa elvesztése súlyos csapást jelentett a végvári rendszerre. Egy olyan erőd veszett el, amely több ezer katona, nagy mennyiségű élelmiszer, lőszer és erős tüzérség befogadására lévén alkalmas, szembe szállhatott a török hadsereg fő erőivel is. Egerszeget helyzete és fekvése alkalmassá tette arra, hogy a kanizsai rést bezáró, elsőrangú erőddé építsék ki, ám erre nem került sor. Ennek okát sokan talán abban látják, hogy a Habsburg államhatalom a tizenöt (1591-1606), majd a harmincéves háború (1618-1648) körülményei között nem volt képes előteremteni az ehhez szükséges anyagi eszközöket. Mások úgy vélik, politikai okokból nem akartak segíteni. (Ne feledjük, a Habsburg államnak nem csupán a törökökkel, hanem Bocskai, Bethlen és I.Rákóczi György hadaival is meg kellett küzdenie.) Mindezek figyelembevétele mellett nem árt elgondolkodnunk azon, hogy ilyen körülmények között vajon miért folytatták Győr, Komárom és más magyar várak erődítési és korszerűsítési munkáit. És vajon miért hanyagolták el Egerszeget ? Hiszen itt, a hódoltság és az osztrák tartományok között, nem állt egyetlen számottevő erődítmény sem.
Abból, hogy a Kanizsa ellen vetett végvidék fennállása alatt mindvégig csak kisebb palánkokból, megerődített kolostorokból, templomokból állt, arra következtethetünk, hogy a katonai vezetés a török hadsereg felvonulását ezen a területen valószínűtlennek tartotta. A tizenötéves háború tapasztalatai azt mutatták, hogy a szűk mocsaras völgyek, rossz, járhatatlan utak, erdős dombságok itt nem teszik lehetővé nagy seregek mozgását.28
28 Erre nézve lásd Bernhardt Leo Gall jelentését Mátyás főhercegnek. Haus- Hof- und Saatsarchiv, Ungarische Akten, Allgemeine Akten, Fasc.138. f86r.-107.r. 1600. október 28.
A betöréseknek, portyáknak, a hódoltatásnak azonban útját kellett állni. Ezt a feladatot viszont több kisebb vár sokkal jobban megoldhatta. A hódoltság húsába bevágó Kapornak-Pölöske-Egerszeg várháromszög talppontja egyértelműen az egerszegi vár volt.
Kerpachich leveleiből azonban a várról és az erődítményekről sajnos csak keveset tudunk meg. A kapitány godot viselvén a falakra, 1647 októberében az egyik elöregedett bástyát lebonttatta és újjáépíttette. 29 1649 szeptemberének első felében leomlott egy másik bástya, de Kerpachich – a gyors helyreállítás érdekében – katonai erővel hajtatta be a hódolt falvak azon lakosait, akik még tartoztak az ingyen 157munkával.30 Csaknem pontosan egy esztendővel később a híd előtti Öreg Bástya dűlt le. 31
29 OL. Batthyány család levéltára, Missiles P.1314. Kerpachich István Batthyány I. Ádámhoz, Egerszeg, 1647. X.25.N. 25700.
30 OL. Batthyány család levéltára, Missiles P.1314. Kerpachich István Batthyány I. Ádámhoz, Egerszeg, 1649. IX.13.N. 25810.
31 OL. Batthyány család levéltára, Missiles P.1314. Kerpachich István Batthyány I. Ádámhoz, Egerszeg, 1650. IX.21.N. 25845.
Úgy látszik, hogy az egerszegi palánk építményeinek fanyaga az 1650-es évekre öregedett el visszavonhatatlanul. 1652 márciusának közepén – nyilván az olvadással járó nedvesség hatására – megint ledűlt a vár egyik bástyája. Ezt, mint Kerpachich írja, „... még akkor építették, mikor Egerszeget kezdették praesidiumnak építeni ...”32 Tekintettel arra, hogy a palánk módszerrel készült erődítések élettartama kb. ötven év volt, feltehetjük, hogy ez a bástya nem sokkal Kanizsa elestét követően épülhetett. Egyébként ez a negyedik bástya, amiről a kapitány említést tesz. „... azután immár hármat megcsináltaták, de ezt most ex fundamentom [alapjaitól] kell csináltatnunk. Ez a kis tartomány nem elégséges rája, mert boronából kezdettem csináltatni. Jó ha fele az fának elég leszen ...”33 Ez utóbbi megjegyzésből egyébként arra következtethetünk, hogy a másik három említett bástya palánk módszerrel épült.34 Bár a várkapitány levelei csak négy bástyáról tesznek említést, igen valószínű, hogy az egerszegi vár már ekkor (1652) azt a négy sarokbástyás, kapubástyás alaprajzi elrendezést mutatja, amelyet egy, a XVII. század utolsó harmadából származó metszeten láthatunk.
32 OL. Batthyány család levéltára, Missiles P.1314. Kerpachich István Batthyány I. Ádámhoz, Egerszeg, 1652. III.13.N. 25929.
33 Ugyanott.
34 A palánképítés lényege, hogy egymástól kisebb-nagyobb távolságban, legalább 5-6 méter hosszú, vastag szálfákat vertek le a földbe. A törzseket hajlékony ágakkal a földtől a fal tetejéig befonták, majd az egészet nedves agyaggal betapasztották. Az így kialakított fal mögött döngölt földből töltést emeltek. A boronafalas építkezés esetében a szálfákat négyszögletűre faragva, vizszintesen fektették egymásra. A gerendákat a biztosabb kötés érdekében csapolták, kapcsokkal, facsapokkal egymáshoz rögzítették. A fal külső felét, elsősorban a tűz elleni védelem céljából, szintén agyaggal tapasztották.
Kerpachichnak, bár óvatos és körültekintő katona volt, mint vérbeli lovas tisztnek, nem volt jó érzéke a várharchoz. Legalább is, akarva akaratlanul, erről vall egyik 1651-es keltezésű levelében. Kerpachich, ekkor már ötödik éve szolgál Egerszegen, de csak most, az újonnan érkezett németek parancsnokával folytatott beszélgetés döbbenti rá, hogy be kellene keríteni a vártól nem messze fekvő templomot. Az ugyanis kőből épülvén erősebb a várnál. Ha a török netán beleveszi 158magát, onnan könnyűszerrel megveheti a várat is. Ezért ezután minden éjjel vigyázókat tartanak majd benne.35
35 OL. Batthyány család levéltára, Missiles P.1314. Kerpachich István Batthyány I. Ádámhoz, Egerszeg, 1651. IX.16.N. 25902.
Kerpachich szavaiból, illetve bizonyos eseményekből arra következtethetünk, hogy maga az egerszegi város nem rendelkezett védművekkel. Különben nehéz lenne elképzelni hogyan eshetett meg, hogy a borivástól egyébként eltiltott igazhitű muszlimok egy hideg, februári estén az egerszegi kocsmában borozgattak. „K[egyel]mes uram . Na[gyság]odnak akarám tudására adni, hogy ez éjjel tizenegy órakor az törökök itt egerszegi városon voltanak, de semmi kárt nem tettek, csak az korcsmán bort ittak, avval csak fordultak és visszamentek, avval sehol nem késtek. Azt gondolnám, ha valamit tentálni akarnak, az utat nézték, mert csak jöttek, fordultak.”36
36 OL. Batthyány család levéltára, Missiles P.1314. Kerpachich István Batthyány I. Ádámhoz, Egerszeg, 1652. II.17.N. 25920.
Kerpachich kapitánysága idején Egerszeg három településrészre tagolódott. A hódolt, kerítetlen városra, a várra és ahhoz tartozó hostátra, ahol elsősorban katonák laktak.37 Ez utóbbi sem rendelkezhetett védművekkel, mert a kapitány embereit féltve gyakran panaszkodik Batthyánynak, sehogyan sem tudja rávenni a katonákat, hogy a várban töltsék az éjszakát. Mint írja: „...én soha be nem űzhetem őket várban hálni. Ami sok üzekedésem vagyon az vitézekkel, az kiknek ott kinn házuk vagyon, ugyan semmiképpen nem akarnak bejönni hálni, és mint hallottam, hogy annak előtte két ízben sok ember veszett el az hostátból. Hanem kérem N[agysá]godat ... írjon az egész seregnek levelet, erős parancsolattal parancsolja meg N[agysá]god nekik hogy ott kinn ne háljanak, mert én ... minden nap parancsolom űzöm, kergetem őket, soha be nem űzhetem, elbújnak előttem. Minden éjjel kétszáznál is többen hálnak ott kinn. Én néhányszor egész sereget összegyűjtöttem protestálván mind ő előttük, mind Isten előtt, oka ne legyek semminek.”38
37 A hostát a német Vorstadt kifejezés „magyarosított” formája. Jelentése: elő- vagy peremváros, külváros. Lásd Régi magyar glosszárium. Budapest, 1984. 337.o.
38 OL. Batthyány család levéltára, Missiles P.1314. Kerpachich István Batthyány I. Ádámhoz, Egerszeg, 1652. XII.1.N. 25952.
Mivel a katonák – egyébként érthető módon – szívesebben aludtak otthon, mint egymás hegyére-hátára zsúfolódva a várban, Kerpachich, hogy éjszakára biztonságban tudja őket, 1653 januárjában elkezdte a vár melletti hostát bekerítését.39 159Hogy ez hogyan, mi módon és mikorra ment végbe egyelőre nem tudjuk. 1655. októberében azonban, amint a kapitány egyik leveléből megtudhatjuk, már egy külső hostát is létezett. „... a külső hostátban az árkon túl meghalt egy hajdú ijastul fiastul mirigyben...”40 Mindenesetre a kerítés ellenére a külvárost nem őrizhették túl éberen, hiszen 1656. december 4-én, este nyolc órakor a belső hostát sorompóját valaki megnyitotta a török előtt. Károkról, veszteségekről azonban nem beszél a levél.41
39 OL. Batthyány család levéltára, Missiles P.1314. Kerpachich István Batthyány I. Ádámhoz, Egerszeg, 1653. I.6.N. 25973.
40 OL. Batthyány család levéltára, Missiles P.1314. Kerpachich István Batthyány I. Ádámhoz, Egerszeg, 1655. X.31.N. 26093.
41 OL. Batthyány család levéltára, Missiles P.1314. Kerpachich István Batthyány I. Ádámhoz, Egerszeg, 1656. XII.5.N. 26155.
