Az egerszegi vár fegyveres ereje
Egerszeget központi elhelyezkedése, összekötő, koordináló szerepe a Kanizsa ellen vetett végvidék talán legfontosabb őrhelyévé tette. Ez fejeződött ki abban is, hogy az elszigetelt Kiskomárom mellett, itt Egerszegen állomásozott a végvidék legnépesebb helyőrsége.
A pillanatnyilag rendelkezésünkre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy az 1638 és 1652 közötti időszakban az Udvari Haditanács 350 főben határozta meg az egerszegi őrség létszámát. (1.táblázat) Ez azonban csak egy keretszám volt, amely a létszám felső határát szabta meg. A „lajstromba vett”, azaz a királyi mustrakönyvekbe hivatalosan bejegyzett egerszegiek 1633 és 1638 között azonban soha nem voltak ennyien. A harmincéves háború befejezését követően, 1650-ben vagy 1651-ben német csapaterősítések érkeztek a Kanizsa ellen vetett végekre. Ez persze javította a létszámviszonyokat, hiszen 1652-ben Egerszegen a tisztek mellett (3 fő) 3 tüzér, 15 német és 326 magyar, azaz összesen 347 katona szolgált. Legalább is a hivatalos kimutatás szerint. Mert hogy hányan voltak ténylegesen jelen szolgálati helyükön, azt gyakran maguk a várkapitányok sem tudták. Az évszaktól, a mezőgazdasági munkáktól, társadalmi eseményektől (esküvő, temetés, keresztelő stb.) és egyéb pillanatnyi körülményektől függően szinte óráról órára változott a jelenlévők száma.
1601. táblázat
Az egerszegi vár létszámviszonyai 1633-1638 között
Évek
|
jan.
|
feb.
|
márc
|
ápr.
|
máj.
|
jún.
|
júl.
|
aug.
|
szept
|
okt.
|
nov.
|
dec.
|
1633
|
333
|
333
|
333
|
331
|
331
|
331
|
331
|
289
|
307
|
294
|
287
|
271
|
1634
|
287
|
295
|
312
|
312
|
312
|
311
|
312
|
313
|
312
|
313
|
313
|
313
|
1635
|
312
|
312
|
313
|
313
|
313
|
313
|
313
|
316
|
314
|
313
|
313
|
311
|
1636
|
313
|
313
|
313
|
314
|
314
|
315
|
315
|
314
|
316
|
316
|
315
|
312
|
1637
|
306
|
310
|
310
|
315
|
315
|
316
|
316
|
310
|
300
|
298
|
292
|
290
|
1638
|
291
|
291
|
291
|
301
|
299
|
299
|
300
|
302
|
301
|
300
|
300
|
301
|
1647 októberében Kerpachich például 200 jó fegyverest tudott volna nélkülözni az egreszegi őrségből, úgy, hogy a vár egyik bástyája el volt bontva. (2.táblázat) 1649 májusában egy portyára készülvén szintén 200 embert, 100 lovast és 100 gyalogost ajánlott fel. Figyelemre méltó, hogy az egerszegiekkel tartó öt kisebb vár együttesen sem tudott ekkora fegyveres erőt kiállítani.
2.táblázat
A portyára vihető katonák száma 1649 májusában
Vár
|
Lovas
|
Gyalogos
|
Egerszeg
|
100
|
100
|
Egervár
|
13
|
30
|
Pölöske
|
6
|
35
|
Kapornak
|
25
|
25
|
Zalavár és Szentgyörgyvár közösen
|
–
|
35
|
1649 szeptemberében – ellentétben a májusi százzal – Kerpachich már csak 60 olyan legényt tudott kiállítani, akinek portyára alkalmas lova volt. A létszámnak a mezőgazdasági munkákhoz igazodó ciklikus változását tükrözi a következő, 1650. 161júliusából származó adat. Kerpachich híreket kapott szerint a török a Rábán túlra készül, de aggódik, mert mint írja, alig tudnának most 20 lóval felülni.
1648 februárjában egy nagy, minden Kanizsa ellen vetett vár erejét összefogó portyára Kerpachich szerint az alábbi erő gyűlhetett volna össze.
Várak
|
Csapatnemek
|
Összesen
|
|
Lovas
|
Gyalogos
|
|
Egerszeg
|
100
|
100
|
200
|
Pölöske
|
10
|
25
|
35
|
Kapornak
|
25
|
30
|
55
|
Kemend
|
10
|
30
|
40
|
Egervár
|
20
|
30
|
50
|
Bér
|
–
|
10
|
10
|
Szentgyörgyvár
|
–
|
30
|
30
|
Zalavár
|
–
|
50
|
50
|
Lövő
|
–
|
10
|
10
|
Magyarosd
|
–
|
10
|
10
|
Szentgrót
|
26
|
50
|
76
|
Lenti
|
40
|
50
|
90
|
Összesen
|
231
|
425
|
656
|
Egy érdekes adalék arra hívja fel a figyelmünket, hogy bár a mustrakönyvek létszámait ajánlatos hivatalosnak tekinteni, ezeket – ha lehetséges – össze kell vetni azokkal az adatokkal, amelyek egy-egy vár portyára kivihető létszámáról adnak felvilágosítást. Valószínű ugyanis, hogy ezek voltak azok a katonák, akik harcrakész, hadrafogható állapotban voltak.
1653 januárjában Egerszegen új lovasokat kezdtek toborozni. A kapitány fel is vett 30 embert. (Jelentkező lenne ugyan több is, de semmiképp sem akarnak a városban lakni.) Csakhogy a felfogadottak közül –bár majd mind Egerszegen lakik – azok, akiknek lovuk van, csak húszan vannak. A többiek az első havi 162zsoldra várnak, majd abból vesznek lovat. Ez utóbbi megjegyzés azt jelenti, hogy ezek az emberek a hivatalos zsoldjegyzékben már mint lovaskatonák szerepeltek, jóllehet valójában nem volt lovuk. Ez további óvatosságra int bennünket a létszámok értékelésével kapcsolatban. Az egyes várak erejének megbecsülésekor az adatokat ajánlatos keretszámként és nem merev, mozdulatlan értékként kezelnünk.
Ennek értelmében úgy véljük, hogy bár az egerszegi vár katonai ereje 1647 és 1657 között 300-350 fő között ingadozott, különböző okok miatt – távollét, betegeség, ló, vagy egyéb felszerelés hiánya stb. – legjobb esetben is csupán 200-220 katonát volt képes ténylegesen harcba vetni.