4. Természetföldrajzi rekonstrukció, klimatikus viszonyok

Teljes szövegű keresés

4. Természetföldrajzi rekonstrukció, klimatikus viszonyok
Az általunk rendkívül fontosnak tartott utak nyomvonalának tisztázásához és térképre viteléhez elvi alapként az I. katonai felmérés térképeit, s az azokhoz kapcsolódó országleírást javasoljuk felhasználni.59 Ez utóbbi egységes szempontok szerint, s jellegénél fogva katonai szemszögből vizsgálja a 18. század végi ország földrajzát, s ezen belül persze az utakat is. Tudatában vagyunk, hogy mekkora veszélyeket rejt magában a 18. századi állapotokat mechanikusan visszavetíteni a törökkorra. Több mint valószínű, hogy az I. katonai felmérésen ábrázolt település- és úthálózati viszonyok már a Rákóczi-szabadságharc utáni „konszolidációs” időszakban alakultak ki. Ezért az úthálózat hitelességét a 14-17. századi régészeti lelőhelyekre alapozott, történeti forrásokkal egybevetett településhálózati térkép segítségével tanácsos ellenőrizni, amely a természeti tényezők befolyásoló hatását is tükrözi.
59 Original-Aufnahmskarte von Ungarn. Aufgenommen in den Jahren 1782-85. 963 térképlap, 7 kötet leírás. Kriegsarchiv. Kartenabtheilung. B. IX. a. 527. Az erre vonatkozó főbb szakirodalom: Eperjessy Kálmán: Az első katonai adatfelvétel (1782-85) országleírásának értéke. Agrártörténeti Szemle 1961/3-4. 522-533.; Borbély Andor - Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. Bp. 1932.; Csendes László: Az I. katonai felméréshez készült országleírás katonaföldrajzi és történelmi forrásértéke. HK 1975/2. 349-371.
Az általunk elképzelt természetföldrajzi rekonstrukció természetesen nem előzmény nélküli. Kimunkálására elsőként Kogutowitz Károly tett, véleményünk szerint meggyőző kísérletet.60 Munkája alapjaként ő is az I. katonai felmérést használta, esetenként talajtani vizsgálatokkal kiegészítve. 96Számunkra mintául szolgáló Dunántúl-rekonstrukciója61 egységbe foglalta a 18. század előtti vízrajzot, erdőhatárokat, a domborzat érzékeltetésével. Ezt egészíti ki és pontosítja az Ihrig Dénes és munkatársai által készített vízrajztörténeti monográfia,62 és a Csőre Pál-féle erdőgazdálkodás-történet.63 Az ezekből kialakuló természetföldrajzi képet lehet rávetíteni a ma használatos, színtvonalakkal ellátott, 1:150000-es léptékű megyetérképre.64 Ez a lépték kezelhető térképméretet ad, és lehetővé teszi bármely földrajzi objektum, de főként a számunkra fontos régészeti lelőhelyek pontos térképi lokalizálását.
60 Kogutowitz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. I-II. Szeged, 1930.
61 Uo. I. 80-81. közötti III. térképmelléklet.
62 Ihrig Dénes - Károlyi Zsigmond - Vázsonyi : A magyar vízszabályozás története. Bp. 1973.
63 Csőre Pál: A magyar erdőgazdálkodás története. Bp., 1980.
64 Tesszük ezt annál is inkább, mivel a „Magyarország földrajzi-névtára” azonos léptékű térképeken jelent meg. Közel hasonló, 1:144000-es léptékűek a KSH már említett történeti helységnévtárának térképei is.
Természetesen tisztában vagyunk a bizonytalansági tényezőkkel. Közűlük a legfontosabb az erdők, ill. a mocsarak és időszakos vizek határainak esetleges pontatlanságai, változásai. Ez egyben felveti a klímakutatás szükségességét is (esős időszakok, aszályok). Ennek korabeli írott forrásokra alapozott összefoglalását, „eseménynaptárának” összeállítását Réthy Antal részben már elvégezte.65 Úgy véljük, az időjárási események hadműveleteket befolyásoló hatása nem szorul különösebb magyarázatra.
65 Réthy Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Bp., 1962. A korszakunkra vonatkozó részt l. a 63-393. között. E mű forrásbázisa, sajnos, eléggé szűk.
A történeti úthálózat rekonstrukciójára már történtek kísérletek. A Dunántúl középkori úthálózatát Glaser Lajos próbálta térképre vinni, ám az ehhez rendelkezésére álló gyér forrásanyag eleve behatárolta lehetőségeit. Vám- és révhelyek, oklevelekben szórványosan előforduló útemlítésekre alapozva építhette csak fel hálózatát. Ennek egymástól távol eső pontjait mechanikusan kényszerült összekötni.66 Győrffy György már konkrét települések közé rajzolta az utak nyomvonalát, s ehhez Lipszkyt és Pestyt használta forrásként.67 Térképei ugyan kissé elnagyoltak, s nélkülözik a régészeti információkat, de érzékeltetni igyekeznek a természeti környezetet, és ennek településszerkezeti következményeit.
66 Glaser Lajos: i.m. Sz 1929.
67 Győrffy György: i.m.
Sajnálatos módon a törökkori kutatás még e kísérletig sem jutott el. Reméljük a régészeti településföldrajz módszereinek ismertetésével, törökkori forráslehetőségeinek bemutatásával hasznosan járulhattunk hozzá majdani kimunkálásához. Természetesen tudjuk, hogy az általunk szorgalmazott megközelítési módszer sem tükrözheti pontosan a törökkori valóságot, de bízunk abban, hogy közelebb vihet annak megismeréséhez.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages