Egy ősmagyar jellem
Egy ősmagyar jellem
Előbb ugyan szó volt János király tanácsosai közt, hogy Hoberdanaczot, aki bizonyosan a Nándor-pártiak embere, ki kellene cserélni a foglyul esett Bodó Ferencért.
Bodó Ferenc Zápolyának egyik legjobb dandárvezére volt. Még nem tudta, hogy vezértársai, Enyingi Török Bálint és Bakics már a Nándor király hívei lettek, s egész bizalommal csatlakozott hozzájuk. Azok aztán elfogták harc nélkül, s magukkal vitték a labanc táborba. Ott a fogoly urat szép szóval, biztatással, nagy ígéretekkel kecsegtették a hajdani bajtársai, hogy térjen át ő is Nándor királyhoz az ő példájukra; de Bodó nem lágyult meg: inkább láncok között hal meg.
Egykori jó cimborái láncokat ugyan nem verettek rá; hanem annál keményebb bilinccsel köték meg: becsületszavát vették, hogy a fogságból nem szökik meg. Mikor aztán nemesi kézcsapással erősíté meg fogadását: akkor visszaadták kardját, paripáját: járhat-kelhet tetszése szerint az egész tábor határán belül.
Volt pedig egy hű szolgája, rác ember, aki nagy mester volt a kábító szerek készítésében. Ez föltette magában, hogy urát megszabadítja.
Egy este a szolga abba a hordóba, amiből a bort hozták, álomitalt kevert; amitől azután urak és hajdúk, miután jól ittak belőle, mind holtrészegen düledeztek szerte. De Bodó maga is magán kívül hevert a sátorban. A rác szolga ekkor felültette őt a lovára, lábait a terhelőhöz kötözte, s maga is lóra kapva, az éj sötétjében elvágtatott az urával, amerre szabad volt az út. Reggelre egy sík róna közepére ért vele. Itt fölébredt Bodó. Szétnézett, és nem látta a tábort sehol.
– Szabadok vagyunk, uram – mondá a rác szolga.
– Te az lehetsz, paraszt – mondá Bodó –, de én nem vagyok, mert én nemesi szavamat adtam, hogy el nem szököm.
S azzal megfordítá a lovát, és visszavágtatott a német táborba, foglyul adva magát.
Regulusi jellem volt: ősmagyar lélek.
Akkor azután láncra verték, s bezárták a németújhelyi vár pincebörtönébe.
Ott is pusztult el.
A kínált cserére azt felelték a németek, hogy nem adnak cserébe egy kígyóért egy oroszlánt.
