Rákóczy mint Erdély nagyfejedelme
Rákóczy mint Erdély nagyfejedelme
Amint Rabutin a tízezernyi császári haddal elhagyta Erdélyt, Rákóczy hívei ismét fegyverbe öltöztek, az otthagyott Tige tábornok a kocsárdi éjjeli harcban össze lett törve Pekry hajdúi által, s az I. József hívei ismét csak a három szász városba szorultak össze.
Savoyai Jenő herceg megverte a franciákat Olaszországban, erre a bécsiek megint abbahagyták a békealkudozást, s a parancsszóhoz folyamodtak, amire aztán Rákóczynak az volt a válasza, hogy felavatta magát Erdély fejedelmének.
A fényes ünnepélynek a marosvásárhelyi szabad mező volt tanúja.
Az itt felállított sátor alatt tevé le az esküt II. Rákóczy Ferenc, a nagyatyja hitlevele szerint Erdély összegyűlt rendei előtt; mely után magas eszméktől áthatott beszédet tartott a sokaságnak, melynek végeztével Pekry tábornok az ország rendei nevében üdvözlé a nagyfejedelmet, felséges úrnak címezve őt. Rákóczy többször visszautasítá a felséges címet, míg az egész gyülekezet nagy riadallal kényszeríté őt azt elfogadni, s innen a jezsuiták templomába kísérte, hol az egyházi áldás szentesíté a fejedelemmé lett felavatást.
Az ünnepély bevégeztével a magyarországi szövetséges rendek felszólíták az erdélyi rendeket, hogy az Ónodon tartandó országgyűlésre küldjék el ők is a követeiket, amit az erdélyiek részükről el is fogadtak. S ezzel ki volt mondva Erdélynek Magyarországgal való egyesülése.
Rákóczy ezután kinevezte az ország főméltóságait, s követeket küldött a barátságos küludvarokhoz, mint uralkodó fejedelem.
Miután rövid ittléte alatt a székelyekből egy dzsidásezredet, az erdélyi magyar nemes ifjakból egy száztagú testőrcsapatot alakított, az erdélyi országgyűlés által hozott törvényeket megerősítve visszasietett Magyarországba, a május 16-ra kihirdetett ónodi országgyűlést megnyitni.
