X. Aggodalmak a keletre szállitott fegyverek sorsa iránt. Klapka küldetése.
X. Aggodalmak a keletre szállitott fegyverek sorsa iránt. Klapka küldetése.
Zglinicki ezredes, ez utasitásokkal ellátva, október 26-án szállott hajóra Marseilleban, Klapka tábornok számitása szerint még mindig elég korán, hogy fegyverszállitó hajóinknak Galaczra érkeztét megelőzhesse. A továbbszállitás s feltárolás technicumára nézve nem is volt aggodalmam, feltéve, hogy Couza jóakaratára még mindig számithatánk. De számithattunk-e, miután Napoleon császár, kinek akarata Couza előtt törvény volt, most nem állott oly közvetlenül hátunk mögött, mint 1859-ben? Oly mérhetlen fontosságu érdek s annyi hazafiui remény volt kötve ahhoz, hogy gyönyörü hadkészletünket valami rosszakarat vagy félreértés folytán baj ne érje, miszerint nem lehet csodálni, hogy leveleimen egész október haván át a legmélyebb aggodalom vonul végig. Megtettem ugyan minden lehetőt Pulszky utján, miszerint a turini kormány megbizottja, Cerruti Marczel ur, a fejedelemségekbe siessen s Place franczia consul által támogatva, gonddal legyen, hogy fegyverzetünk valamikép más kézre ne kerüljön, vagy rendeltetésétől el ne vonassék; de miután a Dunyovot ért szerencsétlenség folytán politikai ügynökünk a fejedelemségekben nem volt s e hiányt konstantinápolyi ügyviselőnk, Karacsay gróf sem pótolhatta, mert nem volt »grata persona« Couzánál: a dolgok e helyzetében, én a fennforgott nagy érdekek biztositására más módot nem láttam, mint Klapka tábornok személyes jelenlétét a keleten. Couzával sem én, sem Teleki viszonyban nem állottunk, e viszonyt Klapka tábornok kezdeményezte és folytatta, az összeköttetések minden szálai az ő kezében voltak összpontosulva s ezen egész ügyet Klapka tábornok annyira a maga kizárólagos hivatásának tekintette, hogy október 9-ről kelt levelében nekem ezeket irta:
»Ha én a vezetést a fejedelemségekben igénybe veszem, vagyis inkább az Igazgatóság által magamra ruháztatni kérem, ez azért van, mert azon öntudattal birok, hogy e téren a legnagyobb, legfontosabb szolgálatokat tehetem s mert meg vagyok győződve, hogy engem ott senki más nem pótolhat. De hogy ez a legnehezebb feladat, melyet magamnak kitüzhettem s hogy Olaszországban sokkal kellemesebb volt volna számomra a működés, az csakugyan nem szenvedhet kétséget.«
De épen mert e feladat ily nehéz volt s mert én is élénken éreztem, hogy őt ott senki sem pótolhatja: én Klapka tábornokot nem szüntem meg kérni, kényszeriteni, hogy siessen a keletre, egyik levelemben azon meggyőződésemnek is adva kifejezést, hogy »sem a köz-, sem a magánügyek lehető legszélesebb téren nem lehet semmi, a mi csak felényi oly fontossággal is birhatna, mint gyönyörü hadkészletünknek biztositása, melyhez annyi hazafiui remény volt kötve.«
Klapka barátom tökéletesen osztozott e felfogásban; késznek nyilatkozott ez áldozat meghozására s minden lehetőt elkövetett, hogy mihamarabb elindulhasson, annyival inkább, minthogy nézete szerint a hazában történt tömeges elfogatások kitörést vonhattak maguk után s ez kétszeresen kivánatossá tette, hogy ezen lehetséges esély őt a haza tőszomszédságában találja. Elutazása azonban némi időbe került; nem lehetett azon észrevételét alaposnak el nem ismernem, hogy oly merényletnek menvén elibe, mely lehet oda üt ki; hogy Genfbe talán többé vissza sem térend, erkölcsi lehetetlenség volt a nélkül távoznia, hogy üzleti dolgait s magánügyeit rendbe hozná. Ez pár heti késedelmet okozott, időközben azonban megnyugtatásomra tudósitott, miként »Matheidesz által Place consul, ez által viszont a fejedelem fegyvereink érkezése felől értesitve van.« Azonkivül irt Durando tábornok szárd követnek is, az ügyet melegen szivére kötvén. Irt Placenak is körülményesen; kinek támogatása Zglinicki számára biztositva van. Karacsaynak pedig kötelességévé tette, hogy a hajókat s rakományaikat gondosan szemmel tartsa s a galaczi szárd consulnak a konstantinápolyi követség áltál utasitásokkal ellátása felől (ugy a miként 1859-ben történt) gondoskodjék. Sőt Klapka tábornok egyik levelében még azon hirrel is megörvendeztetett, hogy Jassyból Place franczia consul tudósitotta, miként »Couza fejedelem, ha kell, még a tavalyi huszezer puskát s a töltéseket is át fogja nekünk adni; minden előkészületre a fejedelemségekben engedelmet ad, szóval: mindent megteszen a mire magát Place jelenlétében Klapka tábornok iránt kötelezve volt.«
A tavalyi huszezer fegyverről levén szó, helyén látom az ez iránt 1859-ben kötött szerződést ide iktatni, a mint következik:
Egyezmény
az 1859-ben a dunai fejedelemségekbe szállitott fegyverek, lövőszerek és hadi szerelvények felől.
az 1859-ben a dunai fejedelemségekbe szállitott fegyverek, lövőszerek és hadi szerelvények felől.
A Magyar Nemzeti Igazgatóság egyrészről s Balatsano János mint ő Magassága Couza fejedelem ügyviselője, ennek nevében, másrészről, – a következő egyezményre léptek:
1. czikk. A Magyar Nemzeti Igazgatóság átenged kölcsönkép Couza fejedelemnek tizezer puskát, nemkülönben átengedi szintugy kölcsönkép felét a lövőszereknek és hadiszerelvényeknek azon puskákból, lövőszerekből és szerelvényekből, melyek a fejedelemségekben vannak s a M. N. Igazgatóság tulajdonai.
2. cz. Ő Magassága Couza fejedelem kötelezi magát mind ezt a M. N. Igazgatóságnak visszadni két év multával vagy hamarébb is, ha időközben alkalom támadna ezen fegyverzetnek a magyar függetlenség ügyében hasznát venni.
3. cz. A fegyverek, lövőszerek és hadi szerelvények többi része, melyet a M. N. Igazgatóság a fejedelemségekben birtokol, letéteménykép Couza fejedelem ő Magasságára bizatik s a M. N. Igazgatóság kinevezendő ügynökének gondviselése alá fog helyeztetni, a ki viszont ő Magasságának a fejedelemnek felügyelete alatt fog állani.
4. cz. Világosan megjegyeztetik, hogy ezen ügynök a mondott fegyverzet semmi részével sem fog rendelkezhetni, a nélkül, hogy előlegesen megkeresést mutatna be ő Magasságának a fejedelemnek a M. N. Igazgatóság vagy meghatalmazottja részéről.
5. cz. A M. N. Igazgatóság kötelezettséget vállal, hogy e fegyverzetet csak egyetlen egy czélra, t. i. Magyarország felszabaditására fogja használni és soha és semmi ürügy alatt az egyesült fejedelemségekben létező vagy létezhető pártok nézeteinek s vállalatainak érdekében.
6. cz. Ő Magassága Couza fejedelem magára vállalja a mondott fegyverek, lövőszerek s szerelvényi tárgyak szállitásának a fejedelemségek területén, mint szintén tározásuknak s fenntartásuknak költségeit.
7. cz. Azon esetre, ha a M. N. Igazgatóság magát feloszlatná, a mondott fegyverek, szerek és szerelvények annak vagy azoknak rendelkezésére fognak tartatni, a kire vagy a kikre hatóságát az Igazgatóság átbocsátandja.
Kelt két példányban, Turinban, 1859. julius 20-án.
(Aláirva)
A Magyar Nemzeti Igazgatóság:
Kossuth elnök.
Gróf Teleki László.
Klapka tábornok.
Ő Magasságának Moldva- és Oláhország fejedelmének ügynöke:
Balatsano János.
Kossuth elnök.
Gróf Teleki László.
Klapka tábornok.
Ő Magasságának Moldva- és Oláhország fejedelmének ügynöke:
Balatsano János.
*
Klapka tábornok október végén értesitett, hogy november 10-én induland Genuából a keletre, 25-ike táján Jassyban remél lenni. Utját Turinnak veendi, Nápolyban értekezni fog Garibaldival. Csakugyan Genfből november 4-éről tudósitott, hogy egy óra mulva, indul Turinba, miszerint onnan, miután Cavourral és Pulszkyval értekezett, rendeltetési helyére utját folytassa. E levélben azonban megütközéssel olvastam, miként »Karacsay azt irta, hogy Durando követ Couza fejedelmet irántunk nem épen kedvező hangulatunak találta.«
Klapka ugyan utána tette, hogy ez hamar jóra fog ismét fordulni (wird bald zu bessern sein) s Pulszky november 8-ikai leveléből látom, miként Cavour is akkép nyilatkozott, hogy Couzával legjobb lábon állanak: tiszteket küld az olasz hadsereghez, fiatal embereket, hogy ott tanuljanak, ők viszont a Móricz-Lázár-rend nagykeresztjét küldték meg Couzának s egy rakás keresztet a bojároknak, »kik ezeknek nagyon megörültek:« engem azonban a Durando által jelentett nem kedvező hangulat nagyon nyugtalanitott.
Hogy mi keservesen igazolták az események aggodalmaimat? – – a harmadik fejezetben lesz olvasható.
