Irányi – Kossuthnak.
Irányi – Kossuthnak.
Berlin, 1866. augusztus 14.
Tisztelt Barátom!
Épen most hagyta el szobámat von Keudell, wirklicher Legationsrath, a kit gróf Bismarck küldött hozzám, hogy vele közöljem, a mi végett neki irtam, ő maga rosszullét miatt nem fogadhatván el engem.
Elmondtam tehát, hogy mi kötés jött létre Ön és azon két úr között, és hogy ezek azt meg nem tartották, csak távirati úton értesítvén Önt és csak némely dolgokról. – Elmondtam, hogy e miatt lettem küldve ide, megtudni, miért van ez így, mit tettek és tesznek ezek az urak, és tudtára adni gróf Bismarcknak, hogy abban Önnek semmi része sem volt s következőleg azokért a felelősséget sem viheti. – Elmondtam továbbá, hogy ezen urak csakugyan függetleneknek állítják magukat az itteni ügyekre nézve, és hogy, miután oly czéltalan expeditiót tettek Önnek hire nélkül, helyén van, hogy azért Önről el legyen hárítva minden felelősség. – Hozzá tettem, hogy, miután gróf Bismarck államférfiú, lehetetlen, hogy ne akarjon azzal érintkezni, a ki egyedül képes Magyarország szövetségét sikeressé tenni. – Végre megmondtam neki, hogy Kegyed tiszteletét jelenti a grófnak és köszönetét az ügy iránti jóindulatáért.
A tanácsos úr, noha, úgymond, nincs felhatalmazva egyébre, minthogy izenetemet általvegye, mégis azt felelte, hogy gróf Bismarcknak nincs ugyan legkisebb praeventiója az Ön személye ellen, de azt gondolta, hogy Ön jelenléte annál inkább nehézségeket támaszthatna a porosz politikának, mert az orosz kormány már Klapkának megjelenését is rossz szemmel nézte, valamint a magyar kérdés felkarolását általában. – Továbbá, hogy, miután eddigelé Magyarország jövőjéről nem, hanem egyedül legio szervezéséről vala szó, a végett inkább katonával mint politikai főnökkel kellett érintkezni. Ha a dolog későbbi stadiumot ért volna avagy érne ezentúl, akkor gróf Bismarck akár Önt kérette volna ide s illetőleg kéretné, akár pedig Önnek valamely politikai megbizottját. – Most, tette hozzá, több mint valószinű, hogy a fegyverszünet békévé fog átváltoztatódni, de ez aligha tartós lesz Austriával. Továbbá komoly bonyodalom adta elő magát újabban Francziaország részéről is. – Ez okon a porosz kormány a magyar legiónak nemcsak fenmaradását, de szaporítását is óhajtja. Sajnos, hogy megállapodni volt kénytelen a porosz és fegyverszünetet kötni, de miután nemcsak franczia, hanem orosz részről is fenyegetve látta magát, nem tehetett egyebet. Ha a franczia követelések háborúra vezetnének, ez esetre mireánk is számolnak a poroszok, mert igen hihető, hogy akkor az osztrák is megtámadná őket. Pedig Berlinben csakugyan attól tartanak, hogy Napoleon fegyverrel is kész a maga követeléseinek érvényesítését megkisérleni, lévén körülötte oly tanácsosok, a kik nemcsak az osztrák, hanem plane az olaszok segítségével is biztatják. Ezt azonban ő (a tanácsos) nem hiszi, sőt lehetetlennek tartja. Olaszország nem fordíthatja fegyverét iménti frigyese ellen. – Ez nekem is meggyőződésem s azt látogatómnak tudtára is adtam, valamint, a mi az oroszok rossz kedvét illeti, megjegyeztem, hogy Ön proclamatiójában egyenesen tiltakozott a magyar kérdésnek akarmely más idegennel való összekapcsolása, azaz a lengyelekkeli szövetkezés ellen.
Ime társalkodásunk veleje. A ki csak a végett jött vala hozzám, hogy engem hallgasson meg, lassan-lassan maga is elmondott nekem mindent. Búcsuzáskor látogató jegyét kézbesítette, s kérdezte, ha itt szándékozom-e még maradni? Azt feleltem, hogy egyelőre igenis, legalább néhány napig, és hogy, ha a grófnak valami parancsa lenne számomra, rendelkezésére állok. Magától értetik, hogy nem fogom elmulasztani Keudell úrnak visszaadni a látogatást.
A mi a pénzt illeti, a 20,000 frankot vissza fogom követelni Csákytól, de arra nem szólíthatom fel a kormányt, hogy számoltassa meg a két urat, a nélkül hogy oly gyanút ne ébresszek a kormányban, mely minden további összeköttetésnek, organisatiónak véget vethetne. – – – – – –
A két úr térítvényt iratott alá – mint Simonyi mondja, – igéretet adatott magának – mint Csáky nekem mondta – minden tiszt által, »miszerint politizálni nem fognak«.
Simonyi Klapka barátja ugyan, de Komáromyt és Csákyt, s különösen ez utóbbit, kalandoroknak tartja. Szives tisztelettel
Irányi Dániel.
