b) 1833 augusztus 24 Országos ülés. Tárgy: Az úrbéri IV. t. c. 2. § 3., 4., 5., 6, pontja: a kilenced egyéb részletkérdései.
b)
1833 augusztus 24
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri IV. t. c. 2. § 3., 4., 5., 6, pontja: a kilenced egyéb részletkérdései.
1833 augusztus 24
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri IV. t. c. 2. § 3., 4., 5., 6, pontja: a kilenced egyéb részletkérdései.
Augustus 24-én XCIII-ik országos ülés.
Olvastaték a IV. t. cz. 2-ik §-nak 3-ik pontja, melly szerint: Ahol eddig tized adózás nélkül 7-ed vagy 8-ad divatozott a jobbágyi földektől, az ott továbra is megállapitatik; de ahol heted vagy nyolczad a tizeddel együtt szokott adatni (ha csak a tized törvény utján el nem töröltethetnék), egyedül az állományhoz tartozó földekre nézve azon 7. vagy 8. helyett ennek utánna kilenczed fogja a földes urat illetni.*
Iratok, I. k. 285. l.
Ezen pontnak kihagyattatása kivántatott azon oknál fogva: mivel mult napon a tized kérdése elhalasztatott, és igy minden vele öszeköttetésben lévő elveknek, is el kell halasztatni. A 7-ed és 8-ad idaeáját pedig törvény által megerősiteni csak azért sem lehet, mivel a jobbágyoknak, ha akarnának, sem szabad az urbariomnál terhesebb adózást vállalni. Mások ellenben a 7. és 8-nak eredetét a 9-ed és 10-ed egybeolvasztásában keresvén, kivánták ezen pontot a jobbágy java tekintetéből meghagyni, mivel 7-edet, 8-adot adni tized nélkül kisebb teher mint 9-edet és 10-edet együt adni, ahol pedig tizeddel együtt adatott a 7-ed, 8-ad, ezen esetekre nézve ismét kedvezőleg rendelkezik a pericopa, mert 9-edet állit a hetednek helyébe. – Mások ismét a 10-edet, heted, és nyolczad mellett már magában törvénytelennek, s egyszerün megszűntetendőnek itélték, mivel annak egyedül ott, de ott sem mindenüt lehet helye, ahol kilenczed adatik. Végre ezen vélemények oda egyesültek, hogy a jobbágy könyitésére szolgáló intézet meghagyassék, ellenben a pont közepén lévő záradék, minthogy itt csak homályt okoz; s a tizednek eltörlését törvényes utra utasitván, törvény utjáin kivül azt általánosan megtartani, s igy a törvényhozásnak az iránti jövendői intézkedést megelőzni látszatik; kihagyassék.* Amint hogy ki is hagyatott, és igy a rendszabás minden feltétel nélkül oda változtattatott, hogy ahol 7. és 8. tizeddel együt szokott adatni, ott a 7-ed vagy 8-ad helyett ennek utánna kilenczed fogja a földes urat illetni.
A vitát részletesen ismerteti a Jegyzőkönyv, III. k. 341–357. l.
Olvastaték a következett 4-ik pont, melly azt rendeli: hogy ahol nem az egyházi rend jusaihoz tartozó, hanem földes uri jusal járó tized név alatti tartozás van divatban, ez egészen a kilenczed megvétele eránt megállapitott elvekhez alkalmaztassék.*
A felszólalásokat 1. Jegyzőkönyv, III. k. 357. s köv. l.
Ezen, nem papi dézmárol, hanem szabad, még pedig a kilenczed adásnál, a jobbágyoka nézve kedvezőbb egyeségen épült adózásrol szólló pont minden változtatás nélkül megállapitatván,
ólvastatott az 5-ik pont. Ez a Len és Kender iránt az eddigi szokást hagyja meg; t. i. vagy kilenczedet termésben vagy egy egész telektől 6 font fonást.* Az alsó Tóthországi megyékben azonban szintén az eddigi szokás szerint sem fonatásnak nem lesz helye, sem lenből, kenderből, sem akár kertekben akár urbéri tartozás alá vett más földekben termesztett úgy nevezett kisebb tized alá tartozó növényekből, ugyszinte a szilvábol is tized nem fog vétethetni.
A pontos szöveg: Vagy tartozni fog minden egész telkes jobbágy az uraság kenderéből vagy lenéből 6 font, és igy a kisebb állományt birók ehez erányzott mennyiségü fonást tenni. (Iratok, I. k. 285. l.)
Ezt BŐTHY Magyar országra is általánosan, – SZUCSICS pedig a réteken ültetett szilvafákra különösen kiterjesztetni kivánták. – HEGEDÜS: Nehogy a len és kender kilenczed meg nem adása a földes uraknak arra szolgáltasson ürügyet, hogy a jobbágyokat a len és kender termesztésben gátolják, az also Tóth országi megyéket tárgyazta ellátást kihagyandónak vélte. – SISKOVICS pedig igazságosnak látta, hogy ha fonatás kivántatik a jobbágytol, az úr tartozzék ahoz való kender földet adni.*
A Jegyzőkönyv (III k. 359. l.) szerint Siskovics a rendelkezésnek a földesúrra nézve káros hatását emelte ki: „minthogy néhol a jobbágyoknak az urbéri illetményeken felül olly kender földek is adatnak, mellyekért ők különös fizetést tesznek, természetes, hogy az illy censualis földeket bé vetvén kenderrel, az urbariális kender földeket vetetlen fogják hagyni”.
Mind ezeknek elmellőzésével a szerkeztetés, a mint áll helybehagyatott.
Rostállat alá vétetett a következő 6-ik pont, melly által kijelentetik; hogy a rétek illetősége pótlására adott szántó földből, úgy az elkülönözés, és egyenkénti felosztás következésében mivelés alá vett legelőből kilenczed nem jár, – jár ellenben a szántó föld pótlásul adott rétből,* bár ha kaszálló kép használtassék is. Az uraság jóváhagyásával kertté vagy szőllővé változtatott telki szántó földből tehát, a bévetendő mag nemének, és a rendszerinti termésnek, ha kivántatnék megyei tisztviselőség által is eszközlendő egybehasonlitása szerint, 9-ed vagy e helyet divatban lévő 10-ed vagy 7-ed, 8-ad (10-ed nélkül) szolgáltassék ki, s ez, ha tüstént meg nem adathatnék, más esztendőn is kipótoltassék. Viszont az ugar alá tartozó földből, vagy a már meg kilenczedelt, hanem a legelés tekintete, és föld neme meg engedvén ismét bevetett föld második terméséből kilenczedet adni nem tartozik.*
A szántóföldek kiegészitésére adott rétekből (Iratok, I. k. 286. l.)
Iratok, I. k. 285. l.
Ez annyiban különbözik az országos szerkeztetéstől, hogy ez utólsónak rendelése, melly szerint azon föld, mellyet a jobbágy az uradalomnak tett jelentés nélkül bévetni vétkesen elmulasztott, szintén kilenczed nemü adózás alá vettetett;* a kerületi szerkeztetésből kihagyatott.
Modifitcationes, 8. s köv. l.
Ezt GYERTYÁNFFY betétettni kivánta, mivel a kilenczed tulajdona lévén a földes úrnak, attol őtet a jobbágy önkénye meg nem foszthatja. De az ugar iránti felmentést sem kivánja elfogadni, mivel ha ugarban marad a föld, más esztendőn jobb búzát terem. A PERSONALIS pedig úgy látja hogy az ugar iránti rendelés mélyen bele vág a földes úri haszonvételbe, mivel a kilenczed alá nem eső ugar földet bévetné a jobbágy, a többit pedig miveletlen hagyná. Kivánná tehát a szerkeztetésnek azon részéhez, ahol az ugarrol van szó, ezen szavakat: „a rendes nyomásokon felül”, „praeter ordinarias calcaturas” hozá tétettni.* – Gr ANDRÁSSY ezt nem elenzi, ellenben a Torontali követ ellenvetésére meg jegyzi, hogy az ugar megszüntetésével nevekedni fog a nemzeti szorgalom. – A Personalis inditványa elfogadtatott.
A personális felvilágosításul hivatkozott 1771. és 1774-i rendeletekre, amelyek a harmadik nyomáson lévő földek dézsmamentességét biztosították s az ezeket módosító 1806-i resolutióra, amely megengedte ily földek terméséből a kilenced beszedését. (Jegyzőkönyv, III. k. 360. l.)
Hasanlóan LONOVICSnak azon észrevétele, hogy ha a jobbágy ugarját használván, azt p. o. dohányal be vetné, a szerkeztetés szerint nem vehetne ugyan a f[öldes] úr kilenczedet, de még is vehetne uri jusának megösmerése végett valamelly adózást, – helyesnek itéltetvén, a pont végének azon szavai helyett: „kilenczedet adni nem tartozik” ezek tétettek: „semmit sem tartozik adni”.
Augustus 25-én vasárnapi szünet.
