c) 1834 május 7 Országos ülés. Tárgy: A törvényhatóságok egymás közötti, vagy ellenük indított perekről szóló XVI. és a királyi k…
c)
1834 május 7
Országos ülés.
Tárgy: A törvényhatóságok egymás közötti, vagy ellenük indított perekről szóló XVI. és a királyi kamara bíróskodását megszüntető XVII. tc.
1834 május 7
Országos ülés.
Tárgy: A törvényhatóságok egymás közötti, vagy ellenük indított perekről szóló XVI. és a királyi kamara bíróskodását megszüntető XVII. tc.
Majus 7-én a 191-ik országos ülésben következett a 16-ik t. cz.: mellynek is rubruma Balogh inditványára igy tétetett: A törvényhatóságok közt vagy azok ellen támadott határbeli villongások, s egyéb keresetek biróságairol.*
A tc. címe eredetileg ez volt: A törvényhatóságok közt támadt határbeli s egyéb villongások bíróságairól. (Iratok, II. k. 359. l.)
Az 1-ő §. annak máskép értéséből támadott némi vitatások után ily értelemben állapitatott meg: két vagy több törvényhatóság közötti határbeli villongások ideiglenes elintézésére nézve fenmarad a 1802: 23-ik t. cz. rendelete* azon záradékkal, hogy a nádori vagy illetőleg báni birák az érdeklett törvényhatóság kebeléből ne választassanak. Törvény utján pedig akár ex usu, akár e privilegio, a törvényhatóságok közötti határ villongásokban első biró lészen a közelébbi nem érdeklett vármegyének Ő felsége által delegálandó törvényszéké, honnan a feljebvitel szokott rendes uton megyen a fő törvényszékekre.
A tc., hivatkozva az 1635:20. tc.-ben megállapított eljárásra, a határvillongások elintézését, ha azok két törvényhatóság közt törtek ki nádori, ill. báni kiküldöttekre bízza.
A 2-ik §. pedig világosság tekintetéből igy tétetett: Ezen biró kirendelésnek (delegatio) a törvényhatóságok közt, vagy azok ellen előforduló s különben törvényes biróság nélkül szükölködő minden rendü egyéb keresetek eseteiben is helye lészen.*
Ezek a szavak: „s különben törvényes biróság nélkül szükölködő” az eredeti javaslatból (Iratok, II. k. 360. l.) hiányzanak.
Következett a 17-ik t. cz., melly által a királyi kamarának igazgató széki úton (via dicasteriali) gyakorlott birósága, nem csak a só kihágások eseteiben, (mellyek iránt eddig sem volt törvényes hatalma) de az is, mellyet a tiltott áruk s contrabandák iránt, és a cameralis tisztek ellen törvény értelmében gyakorlott, eltörölteték.*
Iratok, II. k. 360. l.
Ennek felolvasására egy közönséges maradjon! következvén, a Personalis látván a köz értelmet, nem kivánta tartóztatni a tanácskozást.
B. SZTOJKA felolvassa Marmaros Vármegyének utasitását, melly szerint a kamara biróskodását nem csak meghagyni, de a só praevaricatorok ellen a 3-ae 33. értelmében* még azt is elrendeltetni kivánja hogy a só elkobzásán kivül minden más egyéb is, a mi nállok találtatik elvétessék, s azon felül még testi büntetéssel is lakoljanak.*
Hármasköyv III. 33. szerint az elbitangoló marhák által okozott károkat gazdájuknak meg kell térítenie, a fát erőszakosan vágó jobbágy pedig mindenét, ami nála van, elveszíti s ezen felül homagiumában is elmarasztalják.
Részletesebben olv. Jegyzőkönyv, VIII. k. 12, l.
Ennek hallatára annyival nagyobb resensus következett, mivel épen Marmaros volt az, melly 1825-ben ezen tárgyat a legsiralmasabb panaszokkal adta fel sérelem gyanánt.* – B. PRÉNYI tehát azon procedurát tyrannismusnak, török igazságnak kiáltja, – DUBRAVICZKY pedig megjegyzé hogy ha az igazság nem javallotta vólna is ezen törvényczikkelyt, javallaná az előleges sérelmekre való viszaemlékezés, melly alkalommal épen Marmaros lépett fel legtöbb panaszokkal,* ő szolgáltatott legtöbb, legszivrehatób adatokat. Valóban nem tudja megfogni hogy azon egy moralis test, melly nem változott, miként adhatott siralmas panaszinak ellenére ily utasitást. – B. SZTOJKA megvalja hogy az előlegen sérelmek alkalmával a dolog úgy történt, amint Dubraviczky mondja, – ő maga tette az emlitett előterjesztéseket, mellyeket hiában tagadna, midőn a jegyzőkönyv nyilván szóll. De meg kell jegyeznie hogy küldőinek utasitása itt birálat alá nem jöhet. Akkor amúgy tetszett Marmaros Rendeinek, most igy tetszik, ő mint követ köteles akaratjokat teljesiteni.
A felszólalásokat olv, az 1825/7-i országgyűlés Jegyzőkönyve, I. k. 457., 469. l.
Sztojka felszólalását Kossuth az országgyűlés elején készített bővebb jegyzőkönyvében említi. (V. ö. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 84. l.)
A keletkezhető vitatásoknak a PERSONALIS azáltal vetett véget, hogy az ülést melly már különben is a szokott ideig tartott, eloszlatá.
Majus 8-án, Áldozó Csütörtök napján egy kurta kerületi ülés tartatott, mellyben PALÓCZY a Majus 5-én határozott izeneteket köz leiratra bocsájtás végett felolvasta, – egyszersmind HERTELENDY (Torontál) indítványára elhatároztatott: hogy a minap vitatásba nem vett harmadik rendbéli izenet* tanácskozás alá fog vétetni.
A főrendek harmadik izenete az 1833 május 20-i feliratra érkezett 1834 jan. 3-i királyi válasz ügyében.
