c) 1834 május 28 Kerületi ülés. Tárgy: [I.] A harmadik izenetet hetedszer is változatlanul átküldik a rendek a főrendekhez. [II.]…
c)
1834 május 28
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] A harmadik izenetet hetedszer is változatlanul átküldik a rendek a főrendekhez. [II.] Az adó kérdésének felvételét elhalasztják.
1834 május 28
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] A harmadik izenetet hetedszer is változatlanul átküldik a rendek a főrendekhez. [II.] Az adó kérdésének felvételét elhalasztják.
[I.] A Karok és RR pedig Majus 28-án Reviczky és Brezovay előlülésök alatt kerületi ülést tartottak, mellyben első tárgy vala az 1833-ki Majus 20-án tett felirásra f. é. Január 3-án költ királyi válasz eránt a Fő RRtől vett 6-ik viszon izenet.*
Iratok, III. k. 5. l.
CSAPÓ a kérdésben forgó 7-ik szakaszban,* a már elesett Barsi felirásban* is kifejtett elvekhez ragaszkodván, a dolog érdemének változtatása nélkül bizonyos módositást javallott. – HERTELENDY úgy vélekedik, hogy ha a Barsi felirásban kiemelt elvekkel védendik a RR ezen szakaszt, nem csak a másik tábla hozzá járultát soha nem reménlhetik, de félő hogy a töbség ezen táblánál is ellene lesz. Arra kell tehát az álhatatos megmaradást alapitani, hogy a királyi felségnek ezen ismételt, s az egész országgyülését általánosan érdeklő intése egészen különbözik a Barsi rescriptumtol, melly egyes eset következésében érkezett. Ezen ismételt intést az országgyülési test méltóságának, s a törvények tiszteletének tekintete miatt sem lehet kimeritő válasz nélkül hagyni, s ha nem lehet, kétség kivül lévén hogy alkotmányos országban a törvényeknek kell uralkodni, a törvényekre, szokásokra, és jussokra való hivatkozást sem lehet elmellőzni. Ő tehát álhatatosan megmarad az esőbbi értelemnél.
Azt a részét, amelynek kihagyását kívánták a főrendek, olv. 167. l.
Iratok, II. k. 17. s köv. l.
ACZÉL maga is elösméri hogy a törvényekre hivatkozni kell, de nem gondolná hogy a főRR ebben annyira felakadnának, mint inkább azon állitásban, hogy a K és RR eddig is megtették, mit a tanácskozások méltósága iránt a törvény parancsolt. Ezt pedig talán teljes jussal nem mondhatják, különben a Barsi felirástol sem lehetett volna elállaniok. Ő tehát csak a gyakorlatra való hivatkozást kivánná elhagyni, a többi maradhatna, s bár igy is mentve lenne mind az, a mit menteni kell, a főRR hozzájárulása még is remélhető volna.
SOMSICS: Hogy a kérdéses Királyi válaszban, és a Barsi rescriptumban az önkénynek tulajdon azon egy lelke léledzik, azt nyilván valja, de hogy alkalmaztatásban a kettő között igen nagy különbség van, az is tagadhatatlan. Itt az egész törvényhozó test érdekeltetik, s azért jussaink őszinte kifejtésével mind a hazának mind magunknak tartozunk. El nem halgathatja végre a főRRnek azon mondását, hogy meggyőződésüket fel nem áldozhatják.* Ez örökös vetora vezet, holott a szónak erősen hiszi égis valja, ahogy midőn fenálló törvénynek foganatjárol van szó, annak tennen meggyőződését kiki feláldozni köteles, itt pedig épen arrol van szó, hogy az 1723: 7. törvény szerint a rendnek, s a tanácskozás méltóságának fenntartása egyedül az ország rendeinek jussai közé tartozik,* következőleg a kormány ily feddéseket az ország.
„bőven kimutatott készségök mellett is, a tárgy velejét érdeklő meggyőződésöket fel nem áldozhatván.” (Iratok, III. k. 5. l.)
Ezt a törvénycikk nem mondja ugyan ki, azonban rendelkezései szerint valóban az országgyűlésnek kell a rend fenntartásáról gondoskodnia.
Ezen előadások következésében a K és RR voxolás nélkül közértelemmel előbbi kivánságuk mellett megmaradtak. – Mire PALÓCZY a 7-ik izenetet elkészitvén, az Majus 30-án felolvastatott. Majus 31-én pedig megrostáltatván, szórul szóra jóvá hagyatott.*
Iratok, III. k. 12. l.
[II.] Ezen tárgy végzetével ugyan csak a 28-ik Majusi kerületi ülésben K. HORVÁTH kijelenti hogy kötelességében áll Sopron vármegyének az adó tárgya felvétele iránti inditványát* pártolna azt tehát megújitja, s a RR figyelmébe ajánlja.
V. ö. 168. l.
BŐTHY az adó kérdése mostani felvételének ellene van. Bihar Rendei ezen tárgynak diaeta végére halasztását úgy tekintik, mint az országgyülése folytatásának, s igy a rendszeres munkák tökéletes megvizsgálásának biztositását, és ha váratlan történetek miatt minden rendszeres munkák ez úttal csakugyan bé nem rekesztethetnének, az adó tárgyát minden esetre csak a kereskedési, s adó és biztosi* munkák sorában kivánja felvétetni. – Erre
Borsod megye gravamenét olv. Iratok, II. k. 266. s köv. l.
NICZKY (Vas) megjegyzi, hogy ezen észrevételek állanának, ha jelenleg is úgy lett volna az adó felajánlva, mint máskor, t. i. a jövő diaetáig, de nem úgy van, mert most egyenesen csak 1831 October 2-ik napjáig ajánltatott,* következésképen azon nap óta törvénytelenül szedetik, a mi valóságos sérelem, s oly sérelem, meny országgyülés alatt folytatatván, naponként súlyosodik.
Contributionale-commissariaticum.
PALÓCZYnak szintén van utasitása az adónak törvénytelen szedését, úgy azt is hogy az adót felajánló 1830-ki felirásnak magyar, és diák texturája különbözik,* sérelem gyanánt előterjeszteni. Mit ő több más t[ör]vényhatósságok követeivel egyetemben a Gravaminalis küldötségnek be is adott, s ezen tárgy azon küldötség munkájában terjedékenyen előfordul.* Hogy azonban az adó kérdése igy incidentaliter felvétessék; annak szükségét annál kevésbé látja, mentől tagadhatatlanabb, hogy a K[irályi] Propositiókat elfogadtuk, abban pedig az adó tárgya a Commissariaticummal s a porták rectificatiójával öszekapcsoltatik.*
Az országgyűlések az adómegajánlást felirattal hozták az uralkodó tudomására, törvénybe azonban nem foglalták azt. (V. ö. Iratok, II. k. 307. l.) Az 1830-i országgyűlés dec. 13-án terjesztette fel elhatározását.
Az 1830 dec. 13.-i felirat hasábosan egymás mellett lenyomtatott latin és magyar szövegének eltérése: „az adót … az egy esztendő alatt tartandó ország gyüléséig … ugyan azon feltételek és óvások alatt, melyeken az elébbeni ajánlások alapultak … felajánljuk – contributionem … inde a 1. Novembris anni huius usque 31. Octobris anni venturi pro uno anno … sub iisdem conditionibus et cautelis, quibus anteriora quoque oblata nitebantur … offerimus”. (Az országgyűlés Írásai, 461. s köv. l. A felirat alapjául szolgáló rendi izenetet és javaslatot l. uo. 432. s köv. l.)
Iratok, I. k. 4. s köv. l., Országgyűlési Tudósítások, I. k. 15. s köv. l.
RAGÁLYI: Ha volt e tárgyban sérelem, ez kétségkivül nem más volt mint az: hogy a kiszabott napon, u. m. 1830-ki October 2-án túl is szedetett az adó. Ha ezt a RR 17 hónapig elnézték s a tárgyat fel nem vették, most kétség kivül nincs ok, miért ne halasztatnék addig, mig helyesebben, s a körülményekhez alkalmazva felvétethetik. Közönségesen diaetátol diaetáig, nem pedig diaeta végéig szokott az adó ajánltatni, azért nem lehet mondani, hogy annak diaeta alatti szedése sérelem.
DEÁK: Mely időben szokás az adó tárgyát felvenni? erre a példák különbözők. Az 1825-ki országgyülését törvénytelen időszak előzte meg, azért még sem vétetett fel diaeta elején, de végére sem halasztatott, mert utánna az országgyülése még majd esztendeig tartott.* Ez tehát az országgyűlésének mindenkori szabad tetszésétől füg, csak az lévén mulhatatlan kötelessége, hogy a tárgyat minden diaetán okvetetlen felvegye. Azon szabad tetszés következésében, ő utasitása szerint azt most kivánja felvenni.
Az 1826 június 10-i feliratot az adómegajánlás ügyében l. az 1825/7-i országgyűlés Írásai, 617. s köv. l.
TARNÓCZY: Mig hasztalan sürgetett előleges sérelmeink nem orvosoltatnak, mig hazánk továb is a gyarmati rendszer járma alatt nyomorgatatik, azon véleményben lesz, hogy mi is repressaliákkal éljünk, s körülmény szerintén az adót egészen meg is tagadjuk. Ő tehát ez idő előtti ajánlásba ereszkedni nem akar, hanem kivánja látni hogy sérelminkre minő válasz érkezik.
BEZERÉDY: Azonnal országgyűlése kezdetén kérte a Karokat és RRket, emeljék ki az adó állapotját ama törvénytelen helyzetből, mellyben az országgyülése azt lelte.* A K és RR bölcsessége azonban ezt sem akkor, sem utób más izben nem találta czélirányosnak, és más módokat tana fen a dolog orvoslására. A követ ezt sajnálta, de fél ha a K és RR most másfél év után akarnák tenni az országgyűlés kezdetére tartozott lépést, talán inconsequentia támadna, és az akkori foganat még se következnék. Most a dolog úgy tekintetik, hogy a törvényhozó test, mellynek hatalmában áll az adó felől rendelkezni, ösze hivatván: az adóbeli törvénytelenség időszakának az országgyülés öszejötte által mintegy határt vonva láttak a K és RR, s kivántató lépéseiket is ezen tekintethez szabták, ellenben az elkésett jó szándék a már azon az úton el nem érhető törvényesités helyett az adóbeli helytelenségnek még a másfél esztendei országos elnézés erőségét tulajdonítaná. Mire nézve a dolog jelen állapotjában már czélirányosaknak látja maradni az országgyülés kezdetével elfogadott nézet és feltétel mellett, és várni oly alkalmat, mint az magát akár hol, és mikor előadhatja, mellyben más inditó okbul az adó dolga ujolag felvétethessék. A mi most, (a porták rectificatiojárol jelenleg úgy sem lévén szó) mindjegy, valamivel előbb vagy utóbb történik, de kívánatos hogy az adó álapotjának tökéletes biztositásával és orvoslásával, úgy a már elmultaknak lehető megóvásával történjék.
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 41. l.
Mire voxolás utján 31 megye s a Hajdu kerület voxával 14 megye ellen, az határoztatott, hogy az adó tárgya azonnal most nem fog még felvétetni.
Majus 29-én Urnapja.
