b) 1831 augusztus 30, szeptember 1 Kerületi ülések. Tárgy: A papi tizedről szóló XXV. tc. szövegének megállapítása.
b)
1831 augusztus 30, szeptember 1
Kerületi ülések.
Tárgy: A papi tizedről szóló XXV. tc. szövegének megállapítása.
1831 augusztus 30, szeptember 1
Kerületi ülések.
Tárgy: A papi tizedről szóló XXV. tc. szövegének megállapítása.
Ezek szerint a hoszasan vitatott de érdekes dézma tárgyának állapotját tökéletes világosságba helyhezheti, az Augustus 30-án és September 1-ő napján megrostált szerkeztetés, melly eként lett megállapitva.
Articulus 25. De decimis.
§. 1. Decimae, huc non intellectis iis, quae jure Dominii terrrestralis nonae loco veniunt,* seu per Clerum seu per quemcunque et quocunque titulo desumantur, nuspiam amplius in natura exigi paberunt, verum eaedem ubivis e summa decimalium ante annum 1647 scripto aut usu in regno subsistentium, et per art[icu]lum 95. ejusdem anni stabilitarum Conventionum resulbante diametrali prebio juxba limitationem Art[icu]lo T. eatenus institutam, per oneri huic subjectos redimentur; specifica autem cujuslibet loci vel individui* praestationis quantitas, secundum praedefixam clavim per concernentem jurisdictonem eruetur.
Diaet. Extraser. 1834. CXV. stiláris eltéréssel: „Decimae non iure dominii terrestralis nonae loco venientes.”
Diaet. Extraser. 1834. CXV.; a vel individui szavak hiányzanak.
Erre nézve meg kell jegyezni, miképen ACZÉL nem is kételkedett hogy a RR nem értik ezen §. hatása alá azon tizedet, mellyet a földes urak, kilenczeden kivül, jure donationali szednek, mindén esetre kivánta hogy a kilenczed és tized öszeolvasztásábol eredett földes uri quinta praesalváltassék. De a RR köz értelemmel kijelentették, hogy a tizedet, bár azt a földes úr szedje is (mint ahogy itt ott a kilenczeddel együtt quinta gyanánt szedi), nyilván a szakasz rendelete alá értik, s értik pedig nem csak a dolog természeténél fogva, melly a birtokos személye miatt különbséget nem szenvedhet, de értik annál fogva is, mert Szirmay inditványa következésében a dolog világosan el is volt határozva. – MARCZIBÁNYI különösen kijelentette ahogy ő maga is bir ily tizedet, királyi adománynál fogva, de nem képzelheti, mi jusson kivánhatná azt továb megtartani, miután a Clerus kezénél lévő dézmának természetben adása eltörülhetett.
És igy megmaradtak a RR azon kifejezés mellett, per quemcunque et quocunque titulo desumantur. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a szerkeztetésben megemlitett art[icu]lus T. azon czikely, melly a kerületi küldötség által kiszámitatni rendelt kolcsot fogja magában foglalni.
§. 2. Illis tamen in locis in quibus ante annum 1647 pactatae decimales Conventiones praesto sunt, respectiva conventione defixum reluitionale pretium supputatis legalibus exomptionibus,* porro etiam indiscriminatim observabitur, imo post provocatum annum initae conventiones* quoque, si nunc constituto limitatianali pretio favorabiliores sunt, quoad praestationis mensuram* vigorem suum retinebunt, onerosiores interim juxta praestabilitam diametralem clavim reducentur.
Diaet. Extraser. 1834. CXV.: a supputatis legalibus exemptionibus szavak hiányzanak
Diaet. Extraser. 1834. CXV.: imo aetate provocati anni tardiores conventiones.
Diaet. Extraser. 1834.: a quoad praestationis mensuram szavak hiányzanak.
Ezen szakaszban a supputatis legalibus exemptionibus szavak SZALOPEK inditványára fogadtattak el, azon oknál fogva, nehogy az 1647 előtti szerződések teljes erejökben megállapitatván, ez oda magyaráztassék, mintha a protestánsokrul s praediumokrul levett dézma teher a többi dézmát adók nyakába háramlanék. Oly értelemben állanak t. i. azon szerződések, hogy a kötött summa ösze vettetvén azon telkekkel, földekkel, mellyektől eddig fizettetett, kiszámitatik, mennyi esik egy telekre, vagy holdra? e szerint felvettetik, mennyi járulna a protestánsok kezénél lévő, és eddig dézma alatt volt praedialis földekre? ezen summa az egész summábol levonatik, s a kik még dézma alatt hagyattak, csak a felmaradandó, vagy is önmagokat illető summát fogják fizetni.
§. 3. Omni decimarum exarendatione, prout et jure Dominorum terrestrium praearendationis* in sequelam praemisoarum suapte cessaturis.* Contractus, per praearendantes decimarum hactenus initi, ductuque praecedentis §-i vigorem suum retenturi, in eos qui praestationi huic obnoxii sunt, transvestiuntur.
Diaet, Extraser. 1834. CXV.: A prout et jure dominorum terrestrum praearendationis szavak hiányzanak.
Diaet. Extraser. 1834. CXV.: cessatura. Innen a szöveg így hangzik: „e contractibus per praearendantes decimarum hactenus initis reflexe ad diametrale pretium resultans beneficium neutiquam in arendatorum, verum in eorum, qui praestationi huic obnoxii sunt, favorem cedet”.
Ezen szakasznak szüksége onnan eredett, mert lehet eset, hogy valamelly földes ur olcsóbban arendálta ki a tizedet, mint a mennyit tartozand az illető nép a most megállapitott váltság kolcs szerint fizetni. A RR tehát nem látták igazságosnak, hogy az ezen különbségből eredő haszon a földes urakra háramoljék. Különösen kitünt e részben Somogy vármegye Rendeinek igazság szeretete, kik 6000 ftért praearendálják az egész Somogy vármegyei tizedet, praearendationalis szerződésök az 1729: 45. czikely által* világosan meg is erősítetett; s annak következésében törvény szerint szedik az egész megyének könnyen egypár száz ezer forintnyi értékü természeti tizedjét; mindazáltal nem csak a természeti tizedeléshez, de még a praearendationalis kedvezéshez sem ragaszkodtak, sőt a dézmát általában eltörültetni kivánták, s kivánságaikat lelkes követjeik által elő is terjesztették.
A törvénycikk megerősíti a Pálffy Miklós nádor előtt 1726 dec. 13.-n kötött szerződést, amelynek értelmében Somogy megye a pannonhalmi főapátnak a tizedek fejében évi 6500 frtot fizet.
§. 4. Ex spiritu art[icu]li 45: 1495. prout Rasciani, Rutheni, Valachi, et alii Schismatici, ita Evangelici quoquoe utriusque confessionis regnicolae a praestatiane decimarum in futurum immunes pronunciantur. (Nógrádi inditvány.)
§. 5. Quibus in locis aut partibus Regni nulla decimarum desumptio actu viget, praestatio haec introduci amplius non poterit imo nec colonias deinceps ubicunque illocandas oneri huic subjicere integrum erit. (Torontáli és Somogyi inditvány.)
§. 6. Ab allodialibus praedialibusque terris decima non competit, etiam si praestatio ejus hactenus praeviguisset. (Pesthi inditvány.)
A 7-ik, 8-ik §§. arrol rendelkeznek, hogy a földes úr által jobbágyi kéztől visza vett, nem különben az irtovány földektől dézma nem jár. – Végre a 9-ik §-ban a biróság illetősége foglaltatik.*
§. 7. ,,Ex appertinentiis posfundualibus per rusticos possessis et ad manus nobilitares jure proprietatis receptis decima non pendetur a tempore receptionis; dum tamen terris colonicalibus decimae obnoxiis aliae curiales aut allodiales vel exstirpaturae substituuntur, hae decimationis oneri subiectae sunt. §. 8. Ius decimandi in terris exstirpatitiis non competit et si quis in fundis, quos domino a colonis suo modo recipere integrum est, decimam esto longaevo tempore antea praestitam deneget, poenae dupli non obnoxiabitur, §. 9. Quemadmodum contra nobiles, ita etiam contra ignobiles decimam denegantes coram foro comitatensi procedendum erit.” (Diaet. Extraser. 1834. CXIV.)
