b) 1835. január 10. Országos ülés. Tárgy: Az urbéri kicsapongásokról szóló VII. tc. 5. §. módosítása.
b)
1835. január 10. Országos ülés.
Tárgy: Az urbéri kicsapongásokról szóló VII. tc. 5. §. módosítása.
1835. január 10. Országos ülés.
Tárgy: Az urbéri kicsapongásokról szóló VII. tc. 5. §. módosítása.
A KK és RR (mint már előbbi levelemben érintettem) úgy ezen bolt jusra, mint a VI-ik t. cz. végéig még egyesülést nem nyert egyéb pontokra is előbbi véleményök mellett most is (harmadizben január 8-án) megmaradván ezen VI t. czikkelyek iránti izenet a fő RRhez általküldetett.* A KK és RR pedig e következő renddel folytatták az urbér feletti tanácskozásokat: Január 9-én a VII-ik t. czikkelyt tárgyazta izenetjök szerkeztetését megrostalták; Január 10-én tartott országos ülésökben ujólag felvevén, ami az urbéri viszonyokban itélendő úriszék itteni coordinatióját illeti, erre nézve ugyan előbbi véleményök mellett most is megmaradtak,* de az urbéri kicsapongásokrul szólló 5-ik §. 2-ik pontja nevezetes változtatást szenvedett. Szóban forog itt az urbéri rendeleteknek általhágása, különösen pedig az, midőn a jobbágy földesura parancsának magát vakmerően ellenszegezi. Ennek büntetéseül a RR előbb az úriszék által itélendő 1–3 napi arestomot rendeltek,* a fő RR pedig azt javallották, hogy a földesúr maga személyében, s egyedül és rögtön szabhasson a jobbágynak büntetést, de rendes büntetési jegyzőkönyvet vinni köteles legyen.* A fő RR-nek ezen véleményét 24 megye pártolá. NAGY PÁL azon javallatot tette, hogy tartassék ugyan fenn a földesúri személyes hatóság, de 1 napi arestomon túl a jobbágyot ne büntethesse; ezen egy napi arestomnak azonban a földesúri munkát resten vagy károsan teljesitő jobbágy ellen is helye legyen, nem pedig dupla munkának, melly utóbbi alkalommal az 5-ik §. 1-ő pontjában az arestomnak helyébe tétetett. Továbbá hahogy a jobbágynak vakmerő ellenszegülése 1 napi arestomnál nagyobb büntetést érdemelne, a földesúr 3 napra is büntethesse, de már nem egyedül maga személyében, hanem a szolgabiró s esküdt béfolyásával. Ezen felül 8 napig az úriszék birjon büntetési hatalommal, a súlyosabb fenyitéket érdemlő méltatlanságok, vagy személyes sértések büntetését törvényszéki megbirálásnál hagyatni kivánván. – VAY ellenben a földesúr személyes hatóságának fenntartására nyilatkozott ugyan, de csak úgy, hogy ez minden esetben csak a szolgabiró s esküdt közbenjöttével gyakoroltathassék. – Ezen véleményt SZUTSICS pártolá, 20 megye pedig tisztán a kerületi szerkeztetésre szavazott. – Nem akarván többen szóllani, a PERSONALIS úgy nyilatkozott, hogy a többség fel akarja ugyan a földesúri személyes hatóságokat tartani, de az alkalmaztatásra nézve három felé oszlik, úgymint a fő RR izenetének elfogadására, és Sopron és Szabolcs követei inditványaira: egyesülésre szóllitá tehát fel a RRket. – Ekkor Nagy Pál, Vay és Szucsics a kerületi szerkeztetésre mentek által, melly általmenetelek a főrendi véleményt pártoló követeket (ámbár 24-én lévén, még mindég többséget tettek volt) a győzedelem felől aggodalomba ejtsék s legelőbb Péchy és Aczél, utóbb Marczibányi és a földes úri hatóság mellett erősen küzdő Prónai, s végre mind a huszonnégyen Nagy Pál véleményére mentek által, ámbár PFANSMIDT ezen általmenetelt korainak itélte, s azért a praesidilalis enunciatiót, mint a szóllott követek többségével ellenkezőt némi róvás alá is vette, MAJTHÉNYI azonban a voxok helyes számítására nézve a Personalis személyességében magát biztositva találta, de BALOGH ellenőrségi jogát gyakorolni kivánván, minthogy a különféle által menetelek a voxokat némi zavarba hozák, egyenkénti felszámitást sürgetett; de a Personalis s a töbség az eddigi divathoz ragaszkodtanak; s miután a sopronyi javallatra 24 megye általment, s azt még az Egyházi Rend s a Jászkún kerület is pártolá, a kerületi szerkezet mellett pedig csak 22 megye maradott, s Ocskaynak is némileg különböző voxa szintén inkább a sopronyi javallathoz volt számitható, ez csakugyan végzésnek jelentetett s a szerkeztetésnek eként szükségessé lett változtatása Circulusra vitetett.*
A rendek harmadik izenetének szövegét l.: Iratok. III. köt. 327.
Az elnöklő személynök próbálta meg újból befolyásolni a rendeket azáltal, hogy „az urbéri uriszékek elrendezését a már többször előterjesztett okoknál fogva továbbá is a törvényes munkálathoz tartozandónak vélte, látván azonban a Karok és Rendek átaljános kivánságát, a felolvasott izenet megállapítását nem ellenzette”. L.: Jegyzőkönyv. X. köt. 117.
L.: Iratok. III. köt. 305.
Uo. 320.
A jan. 10-i 279. országos ülés vitáinak részletes ismertetését l.: Jegyzőkönyv. X. köt. 117. kk.
