c) 1835. január 12. Kerületi ülés. Tárgy: A VII. tc. 5. §. 7. és 2. pontjainak módositása.
c)
1835. január 12.
Kerületi ülés.
Tárgy: A VII. tc. 5. §. 7. és 2. pontjainak módositása.
1835. január 12.
Kerületi ülés.
Tárgy: A VII. tc. 5. §. 7. és 2. pontjainak módositása.
Január 11-én vasárnapi szünet jövén közbe,
január 12-én Németh és Hertelendy elnökségük alatt kerületi ülés tartatott, s a legközelébbi országos ülés végzése következésében a VII. t. cz. 5-ik, a 1-ső és 2-ik pontjainak változtatására nézve e következők határoztattak:
1-ör: A jobbágyok személyei minden önkénytőli mentségének a fő RR által is elfogadott általános elve a kérdéses 5-ik §. bévezető soraiba igtattatván, az első pont aként szerkeztettessék, amint a resolutio következésében a KK és RR által eredetileg meg volt állapitva; nevezetesen hogy a földesuri munkát resten vagy károsan teljesítő nemtelen jobbágy a földesúr által egy napi arestommal büntettethessék; megtartatván az eredeti szerkeztetésnek ama biztositó végzése is, hogy az arestom semminemű más pótlékkal ne sanyarittassék; egyszersmind az is megkivántatván, hogy a munkán vagy különben jelenlévők bizonyságtételéből kisüljön, miképen a büntetés alá eső jobbágy azon nap ismételve megintettett, de tette mellett makacsul megmaradott. A nemesi kiváltsággal biró jobbágy ezen vétség esetében, olyatén helytelen munkájának bé nem tudásán felül még egy napi munkával lévén büntetendő.
2-or: Az urbéri rendeleteket áthágó, nevezetesen pedig ura parancsának magát vakmerőn ellenszegező jobbágynak egy napi arestommal leendő büntetésére nézve, a legközelébi országos végzés szerint a földesúri személyes hatóságnak meg kelletvén maradni, ennek mértékletéül, nemcsak megtartattak az előbbi szerkeztetésnek azon szavai: hogy a dolog tartozólag nyomozás alá vétessék, s a vétség valósága megtudassék – de még az első pont hasonlatára az is hozzá tétetett, hogy csak akkor legyen a büntetésnek helye, midőn a vétség a jelenlevők bizonságtételéből kisült. – Ezt BORCSICZKY hozta javallatba, de LA MOTTE és PRONAY még ezt is ellenzék, mert lehetnek esetek, midőn a földesúr megsértésénél senki sem lesz jelen, s így a bünös büntetlen maradna. – Azonban PÁZMÁNDY szörnyű dolognak tartaná törvényhozólag azon elvet kijelenteni, hogy Magyarországon kihallgatás és a vétek bébizonyitása nélkül is lehet valakit tömlöczöztetni. Ezt despotismusra vezetőnek s olly szörnyűségnek véli, hogy élni sem kivánna olly társaságban, mellyben ez megengedtetnék. – BEZERÉDY is szomorodott érzéssel jelenti, miképen soha sem gondolta volna, hogy még a Borsiczky javallatának védelmeztetni kellessék, kérdé a RRket, valjon a westpháliai titkos biróságot akarják e béhozni s azt akarják e, hogy a földesúr tennen személyében vádoló, tanú, investigans, biró, végrehajtó, és még tömlöcztartó is legyen. – KOCSI HORVÁTH inkáb 50 bünöst büntetlen hagyatni, mint egy ártatlant büntetve látni kivánván, hasonló kép borzadva hallá azon elvet védelmeztetni, hogy a földesúr csak úgy sic volo sic jubeo, minden bizonyitás, minden investigatio nélkül tömlöczre vethesse jobbágyait. – Ezen előterjesztések következésében a jelenlévők bizonságtételének szüksége voxolás nélkül elfogadtatott. – Továbbá PALÓCZYnak azon inditványa, hogy mind az úr, mind a jobbágy biztositása tekintetéből a helybeli előljárók közül kettő szükségeskép jelen legyen akkor, midőn a földesúr ellenszegülő jobbágyát egy napi arestomra itéli, voxok többségével a rögtönös büntetéssel ellenkező némi practicus nehézségek miatt el nem fogadtatott, de PÁZMÁNDYnak azon módositásában, hogy két személy (habár nem előljáró is) minden esetre jelen legyen, a RR voxolás nélkül megnyugodtak, úgy abban is, hogy ezen esetben sem lehet az arestrom büntetését akármiképen sanyaritatani; BALOGHnak nagyobb részletességre terjedett inditványa következésében általánosan még az is hozzá tétetvén, hogy az arestomozásnál a jobbágy egészsége, vagy élete ne veszélyeztessék s hogy a szegényebbeket a f[öldes]úr illendő eledellel is ellátni köteles legyen.
3-or: Egy napi arestomnál többet a f[öldes]úr maga nem itélhet, hanem 3 napig csak a szolgabirónak s esküdtnek, mint itélőbíró társaknak birói részvételökkel. Ezen felül 8 napig az úriszék itélhet, de 8 napon felül, valamint a nemes jobbágyok ilyes vétségeinek esetében is, az előbbi szerkeztetés szerint csak a törvényszék.
