c) 1835. január 14. Kerületi ülés. Tárgy: A Lánchíd-javaslat vitájának befejezése.
c)
1835. január 14.
Kerületi ülés.
Tárgy: A Lánchíd-javaslat vitájának befejezése.
1835. január 14.
Kerületi ülés.
Tárgy: A Lánchíd-javaslat vitájának befejezése.
Január 14-én kerület. – Elnökség: Németh és Hertelendy Miksa.
Először az úrbéri VII t. cz. 5-ik §-sa első s 2-ik pontjának a 12-ik januári állapodás következésében* tett szerkeztetése megrostáltatott, utóbb pedig a 2-ik és 3-ik t. czikkelyek (Alsó Tót ország nevezete s a bolt taxák) tárgyában a tegnapi végzéshez képest feltett 4-ik izenet javallata felolvastatott, s közleiratra bocsájtatott.* Ez után pedig ismét a budapesti hid dolga folytattaték. Ezen napnak tanácskozásiról kevés érdekest irhatok. – HERTELENDY mint elnök azt javallá, hogy mielőtt az országos küldöttség véleményének 3-ik és 4-ik pontjai érdemében országos választottság neveztetnék, titkos szavazattal egy kerületi küldöttségnek kellene rendeltetni, melly azon választottság számára utasitást készitsen. NÉMETH és K. HORVÁTH ezen előterjesztéssel egyetértenek, hasonlóképen PRÓNAY is, ki mindég csak practicus adatokat sürgetett, s ezeknek előterjesztése és megvisgálása előtt minden további lépést idő előttinek nyilatkoztatott, s addig a tárgyat országos ülésre vitetni sem kivánta. – Azonban SZENTPÁLY, DUBRAVICZKY, PÉCHY, PFANSMID, BALOGH, BEZERÉDY, BŐTHY, DÓKUS és mások a kerületi választottságot szükségtelennek tarták, mert a részletes utasitás kidolgozása az adatok tudomása elit lehetetlen, ezeknek megtudása pedig a tarifa kidolgozása, a Pest Buda városai netalán fenforogható kárpótlása körülményeinek felvilágosítása véget kirendelendő országos választmány munkálatától függ s igy mindenek előtt meg kell a már kerületileg állapodásba ment elvek iránt a főRRkel egyezni, hogy azon választottság kineveztethessék. Ennek munkálódási köre ki van deputationalis vélemény 2-ik s 3-ik pontjaiban fejezve,* s más utasitást a más állapodásba ment elveken kivül jelenleg késziteni sem szükséges, sem lehet azonban jól meg kell jegyezni, hogy ezen választmány munkálódása elhatározó erővel nem birand, hanem úgy a vámtarifa, mint a kárpótlás kérdése s a vállalkozandó, s azon választmánnyal értekezendő társaságnak hasznára kiszabandó esztendők száma is országos határozásról fognak függeni; s csak mind ezeknek megállapitása után lesz majd szükség utasitást dolgozni azon másik országos választottság számára, mellyet a dolog technikai részére való ügyelés végett kiküldeni szükséges leend. – Azonban PRÓNAY és JUSTH mindezeknek ellenére is folytaták ellenszegülésöket, mire BALOGH megjegyzé, miképen igen természetesnek látja, hogy azok, kik nem akarják, hogy a hid felépüljön, elesvén a főkérdésnél, indirectus hátráltatásokkal akarják a tárgyat akadályozni. De igen természetes az is, hogy a győztes többség ezen hátráltatásban meg nem nyugszik. – A hátráltatás vádját PRÓNAY s JUSTH magokrul elháriták. – SOMSICS a deputationalis javallat 3-ik és 4-ik pontjait részletes pertractatióba vétetni javallván, a 4-ik pontra nézve* kijelenti, hogy küldői a vámot különös haszonforrásnak számtalan törvényeink értelmében is nem tekintik, hanem csak oly jövedelemnek, melly a publicumnak tett áldozattal, t. i. hid, út, vagy gát épitéssel és fentartással járó költségeket illó arányban fedezze innen van, hogy a vámbirtokosok a közönséget tetszésök szerint nem taxálhatják; Pest Buda városainak indemnisatiójához tehát csak annyiban kivánnak járulni, amennyiben a most fenálló hajóhidba fektetett tőkéjök kárpótlása még hátra lehetne. De hogy a jövendőbeni vámszedhetés is úgy tekintessék, mint azon városoknak különös haszna, s ezért valami kárpótlás adassék egyátaljában meg nem egyeznek. – Azonban a KK és RR ezt is a kiküldendő választottság jelentése utáni részletes pertractátióra valónak itélték s a 3-ik és 4-ik pont elveit általánosan elfogadván, s még PÁZMÁNDY inditványára azt is, hogy ezen hid dicasterialis béavatkozástól ment lészen, s egyedül csak az ország Rendeitől függend, elhatározván, az állapodásokat minden hallogatás mellőzésével izenetbe foglaltatni s országos ülésre vitetni rendelék.
Az előzményeket l. előbb, 112. kk.
Az izenet szövegét l.: Iratok. III. köt. 343. kk.
Az Iratok, I. köt. 400. kk. közölt vélemény szóban forgó pontjainak ismertetését l. előbb, 117.
Ez a pont szólt a Pest-Buda városoknak a meglevő hajóhíd jövedelmének elvesztéséért esetleg fizetendő kárpótlásról. Vö. előbb, a 117. old., 18. jegyzetével.)
