b) 1835. február 4. Országos ülés. Tárgy: Lamotte indítványa a soronkívüli tárgyak felvételéről és az egymást közömbösítő követi …
b)
1835. február 4.
Országos ülés.
Tárgy: Lamotte indítványa a soronkívüli tárgyak felvételéről és az egymást közömbösítő követi szavazatok értékéről.
1835. február 4.
Országos ülés.
Tárgy: Lamotte indítványa a soronkívüli tárgyak felvételéről és az egymást közömbösítő követi szavazatok értékéről.
Ezen izenet február 4-én tartatott országos ülésben BUSÁN ismételve kijelentett ellenkezésének minden felelet nélkül lett félrevetése mellett szórul szóra helybe hagyatván a fő RRhez által küldetett,* kik azt köziratra bocsájtották. – Ezen országos ülésből általküldetett egyszersmind a fő RRhez az Ő Felsége közelgő születése napjaira szavazott örvendő felirás,* kik azt csekély szóbeli módositással helybe hagyták. – Egyébiránt a KK és Rendeknél GR. LA MOTTE küldőinek utasitásából a mult napi kerületi ülésben már siker nélkül elhangzott következő inditványokat* tőn: 1.) Hogy a rendszeres munkák visgálatának ideje alatt semminemű új inditvány pertractatióba ne vétessék. (Abaújnak minden megyékhez szerte bocsájtott körlevele következésében.) 2.) Hogy új inditványt világos utasitás nélkül egy követ se tehessen. (Heves v[ármegye] hasonló felszóllitására.) 3.) Hogy midőn egy megyének követjei egymással ellenkezőleg nyilatkoznak, a megyének voxa elenyészettnek ne tekintessék,* hanem azon követnek szavazatját vegye számba az elnök Kir. Személynök, aki utasitásával egybehangzólag szavaz.* Erre nézve Temes megyének felszóllitására hivatkozott az inditványt tevő követ úr.
L.: Iratok. III. köt. 379. kk.
L.: Iratok. III. köt. 378. kk.
A febr. 3-i kerületi ülés ismertetésénél (l. 170. kk.) Kossuth nem említi az itt megismételt indítványokat.
Vö. a 49. öld. 23. jegyzetével.
„… ha azonban a vitatás alatt lévő tárgyra nézve világos utasítása a követnék nem lenne, az illy esetben ha a környülmények megengedik, küldőitől utasitást kérjen, nem lévén azonban erre idő, akkor a követnek a rendszeres munkában kijelentett elvekhez, mellyek ugyis ha ezekre ellenkező észrevételek nem tétetnek, utasitásul szolgálnak, kötelesek légyenek magokat alkalmaztatni”. L.: Jegyzőkönyv. X. köt. 205.
BREZOVAY okát adá, hogy küldői véleményének szellemét követve, a napirenden lévő tanácskozások közbezavarásával miért nem inditotta légyen meg azt? amit Gömör v[ármegye] követe Heves megyének felszóllitására hivatkozva előhozott.* – BŐTHY el nem mellőzheté figyelmeztetni a RRket, miképen Gömör v[árme]gye maga magával ellenkezik, midőn egyrészről azt terjeszti elő, hogy a rendszeres munkák visgálata alatt új inditvány tanácskozásba ne vétessék, s nyomban mégis a követeknek indítványtevési hatóságukról, s a voxok számitása felől olly inditványokat terjesztett elő, mellyek az országgyülése coordinatiojának körébe* tartoznak.
Brezovay volt Heves megye első követe. Elmondta felszólalásában, hogy megyéje Nyitra, majd Turóc megyétől kapott körlevelet a fenti tárgyban s küldői egyetértettek az abban foglaltakkal, de szept. 29-i utasításukban „…világosan megmondták hogy általok sem a nyitrai, annál kevésbé a turóci javaslat el nem fogadtatik, és azon bizodalom, mellyel a törvényhatóságok képviselőik eránt azoknak választtatásokkor viseltettek, elfogadását meg sem engedheti, elegendőnek tartják ők, ha a követek küldőik által oda fognak utasittatni, hogy világos meghagyásokon kivül semmi inditványt az országgyülésen ne tegyenek”. Ha minden követ ehhez tartja magát, akkor Brezovay szerint, akkor nincs szükség különleges rendszabályokra, ezért Gömör vármegyének harmadik inditványt éppen nem, az elsőt pedig csak a mondott értelemben pártolja”. L.: Jegyzőkönyv. X. köt. 205. kk.
Az országgyűlés szerkezeti reformja a Publico-Politicum Operatum keretébe tartozott.
DESSEWFFY azt vévén észre Gömör követének előadásában, hogy harmadik inditványa iránt, Temes Rendeinek Thurócz vármegye felszóllitása következésében határozott körlevelére hivatkozott, szükségesnek tartja megjegyezni: miképen Temes várm[egye] Rendei Thúrócznak azon felszóllitását, melly szerint a Statusok táblája elnökének a törvényhatóságok követei felett bíráló hatalmat kiván tulajdonitani,* nemcsak helybe nem hagyták, sőt azt alkotványunkkal merőben ellenkezőnek és szerkezetünkkel összeütközőnek találták, s annak ellenkezésére minden megyéket testvérileg felszóllitottak. A követek enunciátióira nézve pedig abban vélték a legjobb biztositást feltalálni, hogyha követeiknek egyike utasitásával ellenkezőleg nyilatkoznék, a másik követnek kötelességében álljon nyomban ellentmondani. És Temes v[ármegye] követei küldőiknek ezen parancsolatát szentűl is fogják teljesiteni, de más követeknek küldőik iránti viszonyaikba avatkozni nem kivánnak, s Temes v[ármegye] Rendeinek sem az volt véleményök, hogy ez iránt mostanában országyülésileg inditvány tétessék.* *
Turóc ugyanis azt javasolta, hogy „a vármegyék követei tartozzanak utasításaikat az országgyűlés elnökjének bemutatni, annak pedig jusa legyen olly követet, ki utasitását vagy nem teljesiti, vagy annak értelme ellen nyilatkozik, kötelességének hiven leendő teljesitésére felszólitani”. L.: Jegyzőkönyv. X. köt. 206.
A mai ülés jegyző könyvét Császár Sándor előbb Temesi követ, most kir. tábla közbirája szerkezteté.
Kossuth megjegyzése az országos ülés nyomtatásban megjelent jegyzőkönyvére vonatkozik. – Császár visszahívására l.: Országgyűlési Tudósítások. III. köt. 154.
MARCZIBÁNYI némelly példáknak elszámlálásával megmutogatja, menynyire káros és veszedelmes lenne általánosan elfogadni Gömör v[árme]gyenek azon inditványát, hogy a rendszeres munkák lefolytáig semmi más tárgy fel ne vétethessék. A KK és RR bölcsesége mindenkoron méltánylani fogja tudni az előterjesztések érdemét, s bizonnyal csak azok felett fognak tanácskozásba ereszkedni, mellyeknek felvételét fontos tekintetek javaslandják. Végre még röviden kijelenti, miképen egyátaljában meg nem egyezik semminémű olyas lépésekbe, mellyek a követek enunciatióinak megbirálására a praesidiumot felhatalmazni, s őket ekép egy ekkorig ösméretlen, és szerkezetünkkel össze sem egyezhető függésbe helyheztetni szándékoznának.
PRÓNAY hasonló értelemben nyilatkozik. Én azt vallom, úgymond, hogy széles e világon egyedül küldőinknek áll hatalmában követi kötelességünk teljesitését számon kérni, s afelett birálatot mondani, nekiek jussok van azon követet, aki erántok tartozó hűségét megszegné, nemcsak visszahivni, hanem bizodalmuknak megtagadásán felül még más érzékeny büntetéssel is megfenyegetni. De hogy akár e tábla, akár a kormány, akár a praesidium, s akár más e világon hasonló birálgatási hatalommal birna, azt soha el nem ösmerem, küldőimnek emlitett jusát minden kitelhető erővel sértetlen feltartani fogom, s azért Gömör vármegye ezen kivánsága iránt ellenkezésemet nyilván és ünnepélyesen kinyilatkoztatom.
Erre hangosan hallatván a minnyájan! minnyájan felkiáltás, az elől ülő PERSONALIS felszóllitá a RRket, álljanak el a tárgynak további vitatásától, minthogy Gömör követének inditványai pártfogásra különbén is egyátaljában nem találnak. – Melynek következésében LA MOTTE még némi igazolási észrevételeket tévén, ÖTVÖS TAMÁS és PETROVICS pedig semmi új inditvány fel nem vétele iránt legitimatiójok végett utasitásaikat kijelentvén, a vitatásoknak vége szakadt.*
A febr. 4-i 291. országos ülés részletes naplóját l.: Jegyzőkönyv. X. köt: 203. kk.
