b) 1835. február 10. Főrendi ülés. Tárgy: A főrendek óvás mellett elfogadják a rendek véleményét a boltnyitás, az úriszék és a sz…
b)
1835. február 10.
Főrendi ülés.
Tárgy: A főrendek óvás mellett elfogadják a rendek véleményét a boltnyitás, az úriszék és a szlavóniai megyék kérdésében.
1835. február 10.
Főrendi ülés.
Tárgy: A főrendek óvás mellett elfogadják a rendek véleményét a boltnyitás, az úriszék és a szlavóniai megyék kérdésében.
Vasárnap, február 8-án a Buda-pesti álló hid tárgyában kirendelt országos küldöttség* első ülését tartotta, s alküldöttséget nevezett, melly Pestre menjen s a szükséges előmunkálatokat a helyszinén megtegye. Tagjai ezek: Széchényi István és Károlyi István grófok, Bőthy Ödön s Dubraviczky Simon, nem különben Havas és Nagy Benedek, Pest és Buda városok követei.
Kiküldetésére l. a febr. 6-i ülésekről mondottakat, 183. old.
Február 9-éről fájdalmas tartalmú jelentésemet megtevém. – Február 10-én a KK és RR tábláján tartatott országos ülésben a bolt jus, és urbéri VII-ik t.cz. tárgyában 6-ik,* a sclavoniai nevezet iránt pedig 7-ik izenet* a kerületi szerkeztetés szerint szórul szóra jóvá hagyva a főrendekhez által küldetett,* – kik azokat nyomban tanácskozás alá vették. – A bolt jus iránt végre csakugyan oda ütött ki a fő RR többségének véleménye, hogy a KK és RR értelmét ugyan magokévá most sem tehetik s ellenokaikat ez alkalommal is válaszizenetjökbe foglalandják, tekintvén mindazáltal a tanácskozás alatt lévő urbéri tárgynak valahai bérekesztése iránti feszült várakozást s egy pont miatt az egészt hátráltatni nem akarván, de különben is teljes bizodalommal lévén, hogy Ő Felsége, kinek kegyelmes válasza hozta volt e tárgyat legelőbb mozgásba,* a földesuri jussoknak (véleményök szerint) illy tetemes csorbitásában megegyezni nem fog: minden kitelhető óvások mellett reá állanak, hogy e tárgy is a többiek sorában a KK és RR javallata szerint Ő Felsége elébe felterjesztessék. – A TÁRNOK ugyan erősen ragaszkodott az előbbi véleményéhez,* s nem akarván példát adni reá, hogy az egyik rész engedését tartós és erős megmaradással ki lehet kénszeriteni, a felirást most is ellenzette; azonban csakugyan kisebb számban maradt. – Ezen erős ellenzésre talált pont tehát eképen béfejeztetvén: a VII-ik articulusnál már közönséges volt az értelem, hogy miután az előbbi pontnál engedtek a fő RR a tractatusok bérekesztése tekintetének, itt sokkal csekélyebb a két tábla közötti különbség, mintsem hogy a felirást emiatt hátráltatni kivánhatnák. Annak okáért itt is előbbi elveikhez ragaszkodva nem ellenzik ugyan, hogy a dolog úgy, amint a RR akarják, felirásba menjen, mindazáltal még egyszer felszóllítják a RRket, hogy a törvényczikkely bévezető szakaszában, hol az úr s jobbágy közti kérdésekben biráskodandó uriszéknek coordinatioja emlittetik, ez nem minden ilyes kérdésekre, hanem egyedül az urbéri perekre szorittassék, s a kifejezés is ahhoz alkalmaztassék.* (Amiben azonban előre látható, hogy a KK és RR meg nem egyeznek.)
L.: Iratok. 381. kk.
Uo. 404. kk.
A febr. 10-i 294. országos ülés naplóját l.: Jegyzőkönyv. X. köt. 221. kk.
Azáltal, hogy a boltnyitást földesúri regálénak minősítő eredeti törvényjavaslat megváltoztatását kérte és azt javasolta, hogy bizonyos taxa lefizetése ellenében – a bánáti megyék mintájára – bárkinek szabad legyen boltot nyitni. Vö.: Országgyűlési Tudósítások. III. köt. 541. kk.
Utolsó állásfoglalását l. előbb, 181. kk.
A vitatott pontokra vonatkozó hatodik főrendi válaszizenetet l.: Iratok. III. köt. 394. kk.
Végre még egyszer és utoljára megujultak az alsó Tótország nevezetét tárgyazta élénk vitatások. Most is közönséges volt az értelem, hogy a fő RR egyátaljában nem osztoznak a KK és RR nézeteiben; mindazáltal nem akarván a diplomaticai feszegetések vitáit folytatni, KUKULYEVICSnek ismételt ellenmondása mellett is győzött ugyan az urbéri tárgy felterjesztése szükségének tekintete, s a repraesentatiót a fő RR többé nem ellenzik, de megóvni kivánják a társországok vélt jussait, s azért ünnepélyes óvás gyanánt egész terjedelmében magokévá teszik a KK és Rendeknek azon ismételt nyilatkozását, hagy Sclavonia nevezetének Posega, Verőcze és Szerém megyék egyes megnevezésére való átcserélése a dolognak diplomaticai állását teljességgel nem praeoccupálja, s mind a két résznek jusai előbbi állásukban sértetlen fentarttatnak.*
Az ilyen tartalmú hetedik rendi izenetet l.: Iratok. III. köt. 407.
E szerint tehát bár a dolog érdemére nézve most is megvan a véleményi különbség, de még is megkészült az egyeség, s február 11-ére a fő RRnél szerkeztetési rostálat, a RRnél pedig az utolsó válaszizenet kézhez vétele végett országos ülés lévén hirdetve; az urbér tárgya kevés napok alatt végre csak ugyan másod izben felirásba megy.
