b) A KK és RR az eránt, hogy a felirások boritékán V-ik Ferdinánd czim használtassék, irott izenetet küldenek a fő RRhez,
b)
A KK és RR az eránt, hogy a felirások boritékán V-ik Ferdinánd czim használtassék, irott izenetet küldenek a fő RRhez,
A KK és RR az eránt, hogy a felirások boritékán V-ik Ferdinánd czim használtassék, irott izenetet küldenek a fő RRhez,
Junius 11-én elébb a KK és RR kerületi ülést tartottak, s megrostálták azon izenetet, melly által, felfogván a fölirások boritékán használandó czimzet iránt, a névnapi köszöntő felirás alkalmakori nem egyesülhetés miatt megszakitott tanácskozás fonalát,* okainak bővebb elszámlálása mellett felszóllitják a fő RRket, hogy abban, mit a nemzetnek tekintete kiván, a KK és Rendekkel egyesüljenek.
Az előzményekre l. a 457. kk., 480. kk.
Ezen izenet rostálgatásából csak azt jegyzem meg, hogy egy helyütt a KK és RR szándékának tisztaságáról lévén emlékezet, – ennek helyében szándékjok törvényessége tétetett, minthogy annak tisztaságát a fő RR kétségbe nem vették, s bántás nélkül nem is vehetnék; a RR pedig ön méltóságukat sértenék, ha olyas valami felől mentenék magokat, amit feltenni sem lehet, hogy valaki kétségbe hozni merne, vagy akarna. – Ez alkalommal LÓNYAY a szándék tisztaságának kifejezését megtartani kivánta, mintegy ellentételére annak, hogy a fő RR szándéka nem tiszta, minthogy a nemzet függetlenségének aláásására van intézve.
Gyanítható, hogy ezen izenet a két tábla között némi vitatásokra fog alkalmat szolgáltatni, azért szükségesnek látom, az abban foglalt okok csontvázát előterjeszteni.
A RR mindenek előtt kifejtik a különbséget, melly ezen kivánat és a már másodizben átküldött fölirási javalat* közt fennforog. Ebben azon törvényes kivánatjokot nyilatkoztatják, hogy Ő Felsége, mint magyar király V-ik Ferdinánd névvel éljen, – itt akaratjok az, hogy midőn az ország Rendei felirást küldenek Ő Felségének; az austriai császári első Ferdinánd czim mellett, a magyar királyt illető V-ik Ferdinándi czimzet is megtartassék. – Akaratjok alapja az: hogy 1830-ban már (a 42. számu országos iromány bizonsága szerint) felirás tétetett Ő felségéhez mint V-ik Ferdinándhoz,* – ezen czim tehát változtatás alá köz megegyezés nélkül nem jöhetett; s ha a körülmények változtával, a czimzetnek változtatása szükséges lenne is, arról a két táblának értekezni kellett volna s a kölcsönös egyezést elvárni. S ha történt változtatás a czimzetben, az a RR tudomásán s megegyezésén kivül, annakokáért helytelenül jött közbe, s például nem szolgálhat. A RR tehát kivánságuktól annyival inkább el nem állanak, mert Ő Felsége Magyarországon mint V-ik Ferdinánd uralkodván, a törvényeknek nem mint austriai császár, hanem mint magyar király ád erősséget, következésképen az ország Rendei is csak az elébe terjeszthetik felirásaikat, aki sanctiót adhat: t. i. a magyar király elébe.
Ti. az V. Ferdinánd névhasználata tárgyában készült feliratjavaslat. L.: Iratok. IV. köt. 35. kk.
Az okt. 27-i felterjesztésnek, amelyben a rendek megköszönik Ferdinándnak a koronázási tiszteletdíj közcélokra való átengedését, csak a szerkesztők által megfogalmazott címében szerepel Ferdinánd nevének sorszáma. (Vö. az országgyűlés Irásaival, 179.)
Ez rövid foglalatja az izenetnek, mellynek hitelesitése bérekesztetvén 11 1/2 órakor
A KK és RR országos ülést tartottak.
Itt Dessewffy és Reviczky, mint idő szerint kerületi elnökök bényujtották 1.) az urbéri 2-ik királyi válasz tárgyazta 3-ik izenetet,* – 2.) a királyi czimet illetőt, mellyről most tettem említést.
Utolsó, jún. 9-i kerületi vitáját l. előbb, 477. kk.
Az első szórul szóra helybehagyatott, s pertractatiója köréből csupán az érdemel emlitést, hogy a sclavoniai nevezetnek megváltoztatására nézve GR. DRASKOVICS horvátországi követ oly formán nyilatkozván, „quod nos, inquit, ad resistendum et contradicendum, non desiderium, sed manifestum jus moneat”,* – PALÓCZY ezen kifejezésért törvényes büntetést sürgetett, s VAY hasonló értelemben szólván; DEÁK pedig, SOMSICS és ZARKA még szintén szóllandók lévén, a horvátországi követ alkalmasint actiót kapott volna, ha ki nem nyilatkoztatja, hogy ő a resistentia alatt csupán véleménybeli ellenkezést értett.
Draskovics úgy nyilatkozott, hogy „ámbátor a KK és RR kívánságuk erősítésére hivatkozhatnak is némelly törvényekre, ugy mink is, kik ellenkezőt tartunk, maga helyén sokkal több törvényeket hozhatunk fel, sőt huzamos időkig fennálló gyakorlatot mutathatunk elő – ugyanazért, mivel a KK és RR e tárgyban mint egy rész állanak fel, jussaink védelmére itten ismét kijelenteni köteles vagyok, hogy engemet nem a kivánság, hanem a jussoknak világos összezavarása kéntelenit az ellenállásra (ad resistendum cogat), – ugyanazért én is, valamint a főrendek, a felsőbb birónak egyenességétől várok igasságot.” L.: Jegyzőkönyv. X. köt. 435.
A boritéki czimzetet tárgyazta izenetet illetőleg
a PERSONALIS kijelenté, miképen őtet a RR okai sem arról, hogy a czimzetet változtatni kellene, sem pedig arról, hogy ez a tractatus alatt lévő felirást meg nem előzné, meg nem győzhetik. – Fő alapnak van, ugymond, véve az 1830-ki példa. De ő megolvasta Ő Felségének akkori rescriptumait, hitlevelét, s az esküformuláját sehol sem találta az V-ik Ferdinandi nevezetet, hanem csak ezt Nos Ferdinandus minden szám nélkül. – Hivatkoznak a RR a 42-ik számu felirásra, de annak is csupán rubrumában jelenik meg az V-ik Ferdinánd név,* azt pedig csupán a nyomtatásra ügyellő királyi táblai assessor szokta minden további vizsgálat nélkül reáiratni. – Ő ugy tapasztalta, hogy ekkorig a boriték nem tartatott olyas valaminek, ami különös tekintet alá jött, vagy országos tanácskozás tárgya lett volna. A czimmel tehát nem is sokat gondolna*, de azt látja a dologban, hogy a RR tractatus utján még akarnak egy végzést állapítani annak eszközlésére, hogy Ő Felsége V-ik Ferdinánd nevezettel éljen; most pedig sem a más táblának hozzájárulását, sem a Felség megegyezését nem várják, hanem tettleg megelőzék azt, a mit tractatus utján meginditottanak.* – Kéri tehát a RRket, álljanak el a tetleges változtatástól, s várják bé felirásuknak rendes uton való kimenetelét.
Vö. előbb, a 16. jegyzettel.
„…mert valamint az itt fel nem olvastatik, ugy odafent a királyi levéltárba be nem tétetődik …” L.: Jegyzőkönyv. X. köt. 438.
„Figyelemre legméltóbb argumentum az, hogy Ő Felsége Magyarországban nem mint első, hanem mint 5-ik Ferdinánd uralkodik, hogy a hozandó törvényeknek nem ugy ád erősséget, mint austriai császár, hanem mint magyar király, és hogy az ország rendei sem bocsátsák más elejében azokat, mellyekről törvényt hozni akarnak, mint annak elejében, ki azt megerősitheti; – de még ez sem egészen meggyőző: mert voltak királyaink, jelesen 2-ik Mátyás, Maximilián, 6-ik Károly, kik császári aláírással hasznos törvényeket hoztak és azokat a nemzet minden készséggel elfogadta …” L.: Jegyzőkönyv. X. köt. 439.
Erre hangos maradjon felelt – a PERSONALIS azonban emlékezetében tartván, hogy minap 20 v[árme]gye követje volt erre nézve vele egy véleményben, várta, hogy ezek most is ki fogják akkori véleményöket nyilatkoztatni, azonban egy követ sem állván fel, kéntelen volt a senki által nem ellenzett maradjonnak engedni, s mind a két rendbéli izenet átküldésére küldöttséget nevezni:*
A rendek úrbéri harmadik, és a király névhasználata tárgyában készült újabb izenetét l.: Iratok. IV. köt. 227. kk. – A jún. 11-i 316. országos ülés naplóját a küldöttségek névsorával l.: Jegyzőkönyv. X. köt. 434. kk.
