27. Sátoraljaújhely, 1830 április 4.* Kossuth levele Vay Miklós báró zempléni első alispánhoz atyjának egy peres ügyében.
27.
Sátoraljaújhely, 1830 április 4.*
Kossuth levele Vay Miklós báró zempléni első alispánhoz atyjának egy peres ügyében.
Sátoraljaújhely, 1830 április 4.*
Kossuth levele Vay Miklós báró zempléni első alispánhoz atyjának egy peres ügyében.
A levél keltezése ugyan március 4., mivel azonban szövegében a címzett márc. 29-i levelére történik utalás, feltételezhető, hogy a helyes keltezés április 4.
Méltóságos Báró, Cs. Kir. Kamarás s Első Alispány Úr!
Nékem kegyes Uram!
Nagyságodnak martius 29-éről hozzám utasítani méltóztatott leveliben foglalt becses tudósításai által kijelentett kegyes leereszkedését mély alázatossággal köszönöm, bátorkodom egyszersmind Nagyságodnak következő alázatos esedezésemmel alkalmatlankodni.
Értésemre esett, hogy az Atyámnak mint Kiszely Mihály testamentomi végrehajtójának petőfalvi repositionalis ügyében az iroványok felküldését rendelő kegyelmes parancsolat leérkezett, ezen parancsolatnak a folyamodók kérelmeit ismételő része nagyon sértő kifejezéseket foglal magában, kétségen kivül még sértőbbnek kell tehát a folyamodásnak magának lenni, – amit is hallgatással el nem mellőzhetvén, alázatosan esedezem Nagyságod előtt, méltóztasson az érintett folyamodást vélem közölni.* – Nagyon óhajtanám, ha hogy az alázatossan kért közlés előrebocsájtásával az acták meg fixumok előtt valamely particularis gyülésből, amellyen mindazonáltal Tekintetes Substitutus Vice Ispány Urnak* mint birónak jelenlétte szükséges lenne, felküldethetnének. Tekintetes Másodallispány Ur folyó holnap 23-án Tállyán lészen. Ha hogy Nagyságod a maga kegyességét oda kiterjeszteni méltóztatna, hogy ezen napon Tállyán part [icularis] gyűlés tartódna, örökös háladatosságra érezném magamat lekötelezettnek lenni.* Aki egyéberánt is, és minden esetre személyemnek Nagyságodnak kegyességébe lett alázatos ajánlása mellett örökös mély tisztelettel vagyok a Méltóságos Báró Császári Királyi Kamarás s Első Alispány Urnak, nékem kegyes Uramnak
Az 1830. febr. 22-én kelt kancelláriai leirat szerint az ügyben elmarasztalt Füzesséry testvérek az ítélet megsemmisítését, „legatariam Barbaram Huszár prout et cum hac colludentem Ladislaum Kossuth propter expilatas et surreptas res alienas authoritate magistratuali ad onus responsionis attrahi, illumque a praegesto executorio officio amoveri, una a praestanda seu per se, seu per filium suum Ludovicum Kossuth dictae Barbarae Huszár assistentia inhiberi” kérték. (Ol, Kanc. ált. 1830: 2400. sz.) – Kossuthot apja már 1825-ben meghatalmazottjának vallotta, s azóta jobbára ő vitte apja peres ügyeit is.
Szirmay József volt ekkor a zempléni másodalispán.
Vay alispán válasza nem ismeretes. Zemplén megye a máj. 6-i közgyűlésből terjesztette fel jelentését az ügyről. A részletes jelentés alapján a Kancellária elutasította az elmarasztalt alperesek kérését. (Vö. uo., 1830: 6773. sz.)
S[átoralja]újhelyt martius 4-én 1830.
alázatos tisztelő szolgája
Kossuth Lajos
Sk. ered. Vay-család levéltára, Sárospatak,
Egyházkerületi Levéltár. Vay Miklós iratai 23. csomó, időrendben.
Kossuth Lajos
Sk. ered. Vay-család levéltára, Sárospatak,
Egyházkerületi Levéltár. Vay Miklós iratai 23. csomó, időrendben.
