14. Buda, 1837. július 12. Kossuth levele anyjához családi ügyekről.
14. Buda, 1837. július 12.
Kossuth levele anyjához családi ügyekről.
Kossuth levele anyjához családi ügyekről.
Kedves Anyám!
Buda, július 12. 1837.
Előbbi becses levelére még ma múlt egy hete válaszoltam, de válaszom tegnap visszaküldetett azon utasítással, hogy levelezésem egészségem állapotán és szorosan házi dolgainkon túl nem terjedhet, s ne terjedjen.* Így meg levén szorítva, édes Anyámat is kérem, méltóztassék leveleiben mindent kerülni, ami választ kívánhatna ezeken a pontokon kívül, mert válaszomat tapasztalás szerint nem kaphatná, aztán ami minket leginkább érdekel, azt leveleink által s mi magunk között úgysem végezhetjük. Az ég magosan, a czár messze van – mond az ohoveczki muszkatiszt, s mondom én leveleink tekintetében. Ami tehát a megengedett tárgyakat illeti:
Lásd a 13. számú iratnál mondottakat.
1. Az egészségre nézve: M. T. Cicerónak van egy híres levele Atticushoz, mely így kezdődik: „Si vales, bene est, ego quidem valeo”, s így végződik: „cura ut valeas”*. A tudósok azt mondják, hogy ez igen szépen van írva, ámbár én eddig nem tudtam benne azt az igen szépet feltalálni, de minthogy mondják, el kell hinnünk, s azért ami az egészség állapotát illeti: „Si vales, bene est, ego quidem valeo; cura, ut valeas.”
Epist. ad Att., 1.5. – A később szállóigévé vált bevezető formula (rövidítése SBV, EBV) Cicero családi vonatkozású leveleiben (Epist. ad fam., ad Att., ad Quint.) csaknem általános (Soós István szíves közlése).
2. A házi állapotokra nézve sok van, amiről értekezni szeretnék, de ezek iránt semmi antik classicus paradigma nem jut eszembe, s tulajdon érzéseim szerint nem írhatok, mert a házi dolgok ép azon leggyöngédebbek, mellyekre nézve az, hogy a levél el nem pirul, csak akkor állana, ha levelemet zártan, vagy kézből kézbe adhatnám. Így amint van, csak ennyit: szíves gondoskodását mindenekre nézve hálásan köszönöm, de mindezekre szükségem nem vala. Az illy kényelmi czikkelyek, mint a rugonyos derékalj,* nem tömlöczbe valók, itt csak nevelik annak érzelmét, ami nincs, ti. a szabadságét.
Vörös Antal tanúsága szerint csak úgy engedélyezték bejuttatását, ha azt a szülők a jogügy-igazgatóság épületében készítik el. OL Kossuth-gyűjt. I. 45/a (VA 229. I.) 11.
A szállás iránt én innen nem rendelkezhetem, mert én házi körülményeinkről, s általában a fogságom négy falán kívüli világ állapotáról (értem ezt a mi saját kis világunk körülményeit) semmit sem tudok. Csak arra kérem, el ne késsenek, hogy két pad között földön ne maradjanak. Én új szállás fogadása esetében szeretném, ha nem éjszaknak fekünnék, mint a mostani.*
Kossuth utolsó szállása a József-piacon, özv. Szapáryné házában volt (KLÖM VI. 606.).
Kézhez nem jutott levelemben írtam azt is, hogy a venni kért statuspapiros részdarabjára (Promessen) nézve nem értettek édes Szüleim. Én hibáztam, miért nem magyaráztam meg jobban az ismeretlen dolgot. Nem százak kiadása – Isten őrizz –, csak 10–15 ft volt, amit akartam; de jobb, hogy ez is megmaradt.
Isten s igazságunk a mi bizodalmunk.
Lajos m. k.
Egykorú másolat. OL Kossuth-gyűjt. I. 49. (VA 233.) 3–4.
Közölve: Kardos, ROLT 1905. 1. 61–62.
Közölve: Kardos, ROLT 1905. 1. 61–62.
