a) Buda, 1837. november–december 11. Kossuth Samuel Wilderspin A korai nevelésről és kisdednevelő intézetekről című munkájáról ké…
a) Buda, 1837. november–december 11.
Kossuth Samuel Wilderspin A korai nevelésről és kisdednevelő intézetekről című munkájáról készült fordítása.
Kossuth Samuel Wilderspin A korai nevelésről és kisdednevelő intézetekről című munkájáról készült fordítása.
Kossuth még elfogatása előtt elvállalta, hogy a Kisdedóvó Intézeteket Terjesztő Egyesület részére lefordítja Samuel Wilderspinnek, az angol óvodai nevelés (infant school education) első teoretikusának* Infant Education or Remarks on the Importance of Educating the Infant Poor című könyvét, pontosabban annak Joseph Wertheimer (1800–1887), a neves publicista, író és filantróp által az 1825. évi londoni harmadik kiadás alapján készített és átdolgozott német fordítását. A könyvet (Über die frühzeitige Erziehung der Kinder und die englischen Klein-Kinder-Schulen oder Bemerkungen über die Wichtigkeit, die kleinen Kinder der Armen im Alter von anderthalb bis sieben Jahren zu erziehen... Wien, 18282) Kossuth a Törvényhatósági Tudósítások 1837. január 1-i, 14. számában valamennyi emberbarát és hazafi figyelmébe ajánlotta (KLÖM VI. 858.; Kossuth és az Egyesület kapcsolatára lásd: Uo. 557–561., 582–586.). A munkára barátja, Bezerédj István, a neves tolnai liberális politikus, a magyarországi kisdednevelés egyik apostola hívta fel Kossuth figyelmét.
Wilderspin, Samuel (1792–1866): tisztviselő, majd 1820–1824 a spitalfieldsi infant school vezetője, 1824-től az Infant School Society megbízásából óvodákat szervez Nagy–Britanniában. 1839–1841 a dublini Central Model School vezetője. Szervező munkája mellett megteremtője az óvodapedagógiai irodalomnak. Kossuth legjelentősebb művét fordította magyarra, amely előbb, 1823-ban más címmel jelent meg, majd ezt három további kiadás követte. Ez a munka indította Brunszvik Teréz grófnőt önéletírása szerint arra (aki azt Wertheimer–Kossuth fordításának is alapjául szolgáló – átdolgozásában ismerte meg), hogy 1828–tól Magyarországon is meghonosítsa a kisdedóvókat (VÁG OTTÓ: A magyar óvodai nevelés kialakulása és Brunszvik Teréz. = Brunszvik Teréz pedagógiai munkássága. Bp. 1962. 8.). – Itt jegyzem meg: az alábbi jegyzetek összeállításánál számos esetben támaszkodtam VÁG OTTÓ: Az óvodai nevelés kialakulása. Az angol infant school kialakulása és fejlődése című művének (Bp. 19692) adataira és megállapításaira.
Kossuth 1837. október 1-i – nem továbbított – levelében arra kérte anyját, érje el, hogy a mű fordítását engedélyezzék (lásd 185. l.). Feyesnek nem volt ez ellen kifogása, javaslatát elfogadta Pálffy kancellár is (OL Kanc. eln. 1837: 1666). Feyes november 2-án értesítette a döntésről Lederert, egyúttal átküldte Kossuth számára Wilderspin munkájának – nyilván óvatosságból – újonnan vásárolt példányát (HL Gen. Komm. GPr. 1837: 394.; MARKÓ, 1928. 835.). Elképzelhető ugyan, hogy Kossuth már elfogatása előtt belefogott a fordításba. Saját irataihoz azonban – a fogva tartására vonatkozó előírások szerint – nem juthatott hozzá: jelen szöveg így teljes egészében 1837. november havában és december elején kellett, hogy elkészüljön.
A fordításon túlmenően Kossuth többször is rövidítést hajtott végre a Wertheimer átdolgozása után is terjengősnek ítélt szövegen. Elhagyta azokat a részeket, amelyekről úgy gondolta, hogy nem érdeklik majd a magyar olvasókat; a szöveget viszont több ponton a magyar viszonyokhoz alkalmazta és – ha adatok hiányában csupán vázlatosan is – tájékoztatást adott a magyarországi kisdedóvás helyzetéről. A szöveghez rövid előszót írt, és megtartva a Wertheimer-féle fordításban szereplő hét jegyzetet, további huszonnégy, hosszabb-rövidebb lábjegyzetet illesztett fordításához, amelyek közül tizenhármat számmal, tizenegyet csillaggal jelölt. Az Egyesület választmánya részére külön megjegyzésekben foglalta össze a fordítással, a kiadással kapcsolatos észrevételeit, a még elvégzendő feladatokat.
A fordítás első fogalmazványát Kossuth 1837. december 11-én küldte el apjának, továbbítás végett: további sorsa nem ismert. A címzettekhez valószínűleg nem jutott el: az Egyesület választmányának 1838. január 29-i ülésén úgy említik Kossuth vállalkozását, mint amely „[Kossuth] körülményei miatt süker nélkül maradt” (WESSELÉNYI: Napló, 1838. január 29.). 1851 februárjában Wargha István, a magyar óvodai nevelés jelentős alakja, Kossuth Hetilap-beli és pénzügyminisztériumi munkatársa meghirdette Wilderspin könyvének magyar kiadását. Állítása szerint Kossuth a fordítást nem tudta befejezni, a kéziratot viszont őrá, Warghára bízta, aki a feladatot 1849–1850-ben el is végezte, egyébként szintén börtönben (BODNÁR ISTVÁN–GÁRDONYI ALBERT: Bezerédj István (1796–1856). Bp. 1918. I. 174. A hirdetés szövegét nem ismerem). Ez a tényekkel egyféleképpen egyeztethető össze csupán: úgy, hogy Wargha a „befejezést” Wertheimer „toldalékainak” fordítására értette. A kiadás terve ismeretlen körülmények között meghiúsult. Kossuth kézirata végül 1931–ben, Baloghy György kúriai tanácselnök, a Friedrich-kormány igazságügy-minisztere hagyatékából bukkant elő. Tervbe vették kiadását, s e célból Mesterházy Jenő és tanítóképzőbeli tanítványai lemásolták. A kiadásra azonban nem került sor, és Kossuth eredeti kézirata is külföldre került a 30-as évek közepén. Vincze Sándor tanár vezetésével a Brunswick Teréz óvónőképző növendékei 1943-ban készítettek egy második másolatot is (a címlap szerint az eredetiről, valószínűbb azonban, hogy a Mesterházy-féle másolatról). Ez a másolat megőrizte az eredeti oldalbeosztását, sőt, a másolók azt is feltüntették, hol húzott át Kossuth egy-egy szót. Ez a másolat is Mesterházy birtokába került, innen került az OSzK kézirattárába. A kiadás ezt veszi alapul. (MESTERHÁZY JENŐ: Kossuth Lajos és a kisdednevelés. Bp. 1944; Uő.: Kossuth Lajos ismeretlen pedagógiai munkája. Protestáns Szemle, 1944. 111–117.)
A közlés során arra törekedtem, hogy a számos jegyzet, megjegyzés miatt nehezen áttekinthető szöveg használatát a lehetőséghez képest megkönnyítsem. Ezért Kossuthnak a fordítás elé bocsátott jegyzeteinél [ ]–ben adom a hivatkozott szövegrész e kötetbeli oldalszámát. Kossuth számos esetben feltüntette a lap szélén az eredeti német szót vagy kifejezést: ezeket, ahol lehetséges volt, megjegyzés nélkül ()–ben a szövegbe iktattam, két esetben pedig lábjegyzetbe foglaltam.
A kora nevelésről és kisdednevelő intézetekről
szerzé
Wilderspin S., a londoni középponti kisdednevelő intézet igazgatója. Némi rövidítéssel, s honunkra alkalmazással magyarra fordíttatott. A Kisdedóvó Intézetek Magyarországbani Terjesztésére Ügyelő Egyesület megbízásából.
Jegyzetek
Előszó
Első fejezet Általános észrevételek a kisdedek neveléséről, s kisdednevelő intézetekről.*
Második fejezet (Itt a Szerző azon egyesület első ülésébeni tanácskozások rendét közli, melly – mint már említve – a kisdednevelő…
Harmadik fejezet A veszélyekről s kísértésekről, miknek a gyermekek 2–7 éves korukban kitétetvék
Negyedik fejezet Szabályok a szülők számára, kik gyermekeiket a spitalfieldsi kisdednevelő intézetbe felvétetni kívánják
Ötödik fejezet Oskola tér
Hatodik fejezet A nevelők s nevelőnők tulajdonságairól
Hetedik fejezet Töredék utasítások egy kisdednevelő intézet szerkezésére (Andeutungen über die Organisation)*
Nyolczadik fejezet A gyermekek betegségeiről
Kilenczedik fejezet A tisztaságról
Tizedik fejezet Oktatás természeti tárgyakkal
Tizenegyedik fejezet Szív- és elmeképző oktatás képekkel
Tizenkettedik fejezet Szívképezés (folytatás)
Tizenharmadik fejezet Jutalmazás és büntetés
Tizennegyedik fejezet Betűismerés, szótagolás: tárgyismeretekhez kapcsolva
Tizenötödik fejezet Számvetés
Tizenhatodik fejezet
Tizenhetedik fejezet Alaktan (Formenlehre)
Tizennyolczadik fejezet Ellipticus oktatás
Tizenkilenczedik fejezet Testgyakorlat összekötve mulattatással, s oktatás ismétléssel összekötve
Huszadik fejezet Napirend
Huszonegyedik fejezet* Költség
Huszonkettedik fejezet Némi adatok a spitalfieldsi kisdednevelő intézetnek már eddig is tapasztalt jó sikeréről
Végszó
