45. Buda, 1838. március 17. Kossuth levele családjához: megnyugtatást vár, nem esett-e bajuk az árvízben.
45. Buda, 1838. március 17.
Kossuth levele családjához: megnyugtatást vár, nem esett-e bajuk az árvízben.
Kossuth levele családjához: megnyugtatást vár, nem esett-e bajuk az árvízben.
Buda. Szombat, martius 17. 1838.
Halálos aggódással nézek egy sor írásnak, egyetlenegy kétségtelen szónak elibe, melly bizonyosságot hozzon, hogy kedveseim élnek, s legalább többet nem szenvedtek és szenvednek, mint amennyit pesti lakosnak nem szenvednie lehetetlen volt a közenyészet eme rettenetes napjaiban, mellyeknek roppant szerencsétlenségi tömege irányában minden egyes baj, siralom és csapás porszemként enyészik el.
Azon nehány forintból, melly idekerülésemkor kezemnél volt, még megvan 30 pft-om. Küldök 25 pft-ot belőle. Mert lehetetlennek látszik előttem, hogy kedveseimnek most pénzre szükségök nem volna. Lehetetlen, mondom, s ha mégis valami boldog véletlen úgy találta volna intézni, hogy nincs szükségök: az ínség karjai közt nyomorgók közűl legalább egy-két szenvedő embertestvérünk arczáról letörülhetik vele egy pár napig az éhség könnyeit.
Az irgalomnak mindenható Istene oltalmazza mindnyájokat.
Kossuth Lajos m. p.
[Kívül:] Kossuth László úrnak. Pestre, Kerepesi út, Csepcsányi ház 2-ik emelet.*
Az 1837/38. évi hideg telet követően február végén kezdett áradni a Duna, február 26-tól Buda egyes mélyebben fekvő részei víz alá kerültek. A nagy tömegű víz levonulását megakadályozta a Csepel-szigetnél képződött jégtorlasz. Március 13–14-én három helyen szakadt át a Pestet védő töltés, s a város 1,5–2,5 méteres víz alá került.
A korábbi (1775. évi) maximumot a vízállás 164 cm-rel haladta meg. Március 15-én megmozdult a jégtorlasz, megkezdődött az apadás, 18-ára a város legnagyobb részéről levonult a víz. Az árvíz 151 emberéletet követelt, a számot kezdetben még nagyobbra becsülték. Pest 4254 házából 2281 romba dőlt, 827 megrongálódott. Különösen a Teréz-, József- és Ferencváros szenvedett sokat, itt a házak 60–80 %-a omlott össze. Budán a házak 4/5-e épen maradt; Óbudán viszont csak 1/8-a. 50 ezer ember vált hajléktalanná. A kár egykorú becslés szerint Pesten 10, Budán 2 millió Ft volt. (NÉMETHY, 1938. 5–96., 187–216. /Asztalos Miklós és Lászlóffy Woldemár tanulmányai./)
S. k. eredeti. OL Kossuth-gyűjt. II. U. 1. 7.
Másolata közölve: Kardos, BOLT 1906. 4.
80.
Másolata közölve: Kardos, BOLT 1906. 4.
80.
