105. Buda, 1848 május 11. Kossuth átirata Esterházy Pál külügyminiszterhez: lépjen közbe a dohánybeváltás eredeti határidejének v…
105.
Buda, 1848 május 11.
Kossuth átirata Esterházy Pál külügyminiszterhez: lépjen közbe a dohánybeváltás eredeti határidejének visszaállításáért.
Buda, 1848 május 11.
Kossuth átirata Esterházy Pál külügyminiszterhez: lépjen közbe a dohánybeváltás eredeti határidejének visszaállításáért.
Biztos kútfőből értesültem, miképpen az austriai pénzügyi igazgatóság a dohánybeváltásra ezelőtt Junius utoljáig kitűzetve volt határidőt, rögtön 6 héttel megrövidítette, s f. évi Majus 15-ére szorította légyen.*
Vö. a 96. számmal.
Ezen szabálynak az látszik czélja lenni, hogy a magyarországi Kormánynak baj okoztassék, s okául valamelly ellenséges indulat hozatik fel, mellyet én az austriai Kormánynak irányában a dohánybeváltásra rendeltetve volt pénzeknek visszavonásával bizonyítottam volna.
Indíttatva találom magamat, ezen szemrehányás, s arra alapított indoknak tarthatatlansága bizonyságaul a dolog valódi mibenlétét Herczegségeddel kellő használatul közölni.
Midőn az országnak pénzügyi kormányát átvettem, a főfizető hivatal pénztári állapota a külső hivatalokhoz austriai bankjegyek béváltása végett történt nagyobbszerű ezüst pénzbeli küldeményezések, de kivált a folyó számadási év első öt hónapjában az austriai kincstár javára több millió pengőforintig történt túlságos rendelkezések által* annyira ki volt merítve, miszerint még a folyó fizetések is fennakadásnak voltak kitéve.
Vö. a 26. számmal.
Herczegséged előtt tudva van, mikint a törvény három millió forintot rendel Ő Felsége udvar tartására, a sorkatonasághoz nem tartozó Magyarországi segéd hadi testületek ellátására, s a közös diplomatia költségeire, a magyar kincstárból fizettetni. – Én felelős Minister vagyok, s nekem nem szabad, én nem fogok egy fillért is utalványoztatni, melly ezen három millió rovására nem számítatnék.
Az April 15-ki pénztári állapotból úgy láttam, hogy a pesti sóhivatal egy még az előbbi kormány alatt történt utalványozásnál fogva, f. évi April 18-án a dohánybeváltási pénztár számára 100 ezer pengő forintnyi összeget a főfizető hivatalnál felvett légyen, a nélkül, hogy ez nékem béjelentetett volna.
Ugyanazon időben még tetemes öszletek állottak készen a külső sóhivataloknál a dohánybeváltás eszközlésére.
Az előbbit mint kétségtelen magyar kincstári tulajdont, mellyről felelős vagyok, a központi pénztárba beszolgáltatni rendeltem, – mert kétséget nem szenved, hogy az austriai pénzügy ministeriumnak a pesti dohány beváltó hivatalt pénzzel ellátni könnyű szerrel módjában van; – a külső sóhivataloknál netán még e czélra készen állott öszleteket érintetlenül hagyám – mert a dohány beváltásának ellátását nehezíteni nem akarám: ezen öszegeket azonban, majdan a számvétel alkalmával a törvényszabta 3 millió rovására íratandom; – egyszersmind az austriai pénzügy ministeriumot értesítettem, mikint – reménylve a méltányos kíméletességbe – az említett három millió rovására törvényes úton történendő rendelkezéseket a pénztár erejéhez képes teljesíteni ügyekezendem.*
Vö. a 26. számmal. Kossuth nem emelt az ellen kifogást, hogy a külső sóhivatalok a dohánybeváltást zavartalanul ellássák, mert ez a termelők érdeke volt. De viszont az ilyen összegeket beszámított a 3 millió forintba. A törvény előírása szerint a 3 millió más célokat szolgált, ezt Kossuth maga is tudta, viszont abban igaza volt, hogy a nagy nehézségekkel küzdő magyar pénzügyi kormányzattól nem lehetett kívánni, hogy az osztrák dohánymonopólium helyett jelentős összegeket áldozzon az ország pénzéből.
E szerint Herczegséged az austriai pénzügy minister szemrehányásának alaptalanságáról meggyőződend, abbeli nézetemet kétségtelenül osztani fogja, hogy ha csakugyan ellenséges érzelmekről lehet szó, ezeket inkább és alaposabban a dohánybeváltás megszüntetésének említett és váratlan szabályából kellene következtetni.
Kérem azért Herczegségedet, hogy ezen felvilágosításnak maga helyén haladék nélkül hasznát venni, és oda hatni méltóztassék, miszerint azon intézkedés, melly a dohánykezelőség részéről a dohánytermesztőknek adott ígéret visszavonását tartalmazza, s ennél fogva sem az igazság elveivel, sem az adott szó szentségével meg nem fér, egyébiránt pedig csak a kedélyek felingerlésére, és a dohánymívelés nyomasztására vezethet, annál inkább viszszavétettessék és a dohánytermesztőknek a folyó évi Junius végeig leendő dohány beváltása iránt már megtett ígéret meg is tartassék, mivel különben csak megerősödnék azon már is szerfelett elterjedt vélemény, mintha az austriai ministerium a Magyar Kormány állását barátságos támogatás helyett inkább csak nehezíteni akarná.
Ebbéli lépéseinek eredményéről szíveskedjék Herczegséged engem minél hamarább értesíteni, miszerint magamat a dohánytermesztők iránti intézkedésekben törvényes kötelességem érzetében a szerint tájékozhassam, a mint az austriai ministerium részéről, vagy akadékoskodást, s méltatlan szemrehányást, vagy pedig, a mit óhajtok s viszonozhatni is örvendenék, szövetséges állásunkhoz mért gyöngédséget s barátságos indulatot tapasztalandok.
Fogalm. Kossuth s. k. javításaival és kiegészítéseivel.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 534/1848.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 534/1848.
