127. Buda, 1848 május 21. Kossuth rendelete az államnak kölcsönadandó arany és ezüst beváltási áráról.
127.
Buda, 1848 május 21.
Kossuth rendelete az államnak kölcsönadandó arany és ezüst beváltási áráról.
Buda, 1848 május 21.
Kossuth rendelete az államnak kölcsönadandó arany és ezüst beváltási áráról.
Árjegyzék,
melly szerint a közállománynak egy évre kölcsönkért* átadandó arany- és ezüstkészletek száztól öttel kamatozó magyar kincstári utalványokért, a közállomány által átvétetnek:
Vö. a belügyminiszter felhívását, amely szerint az állam kölcsönöket is elfogad (120. szám).
Arany, aranytartalmú ezüst s ezüst beváltása nagyban.
Egy finom gíra* aranynak ára: 366 ft. 53 53/71 kr. aranypénzben, azaz: 81 189/355 darab körmöczi arany, mellyek szinte egy finom gíra aranyt tartalmaznak. Kiveretéseért levonatik 1/2 prct. Ha az arany még választást kíván, nyers gíránként ezen fölül még 30 kr. vonatik le.
A gíra a márka (középkori súlyegység) magyar neve volt. Az olasz líra szóból származik. Magyarországon a legelterjedtebb a budai márka volt, súlya: 245,53 g.
Egy finom gíra ezüstnek ára: 24 ft. ezüstpénzben, mellyek szinte egy finom gíra ezüstöt tartalmaznak. Kiveretéseért levonatik 1 1/2 prct.
Egy finom gírának beváltási ára
|
Levonások
| |||||
Arany
|
Ezüst
|
nyers gíránként választásért
|
veretési költségekért
| |||
Körmöczi aranyokban
|
ezüstpénzben
| |||||
darab
|
ft.
|
kr.
|
ft.
|
kr.
| ||
81 189/355
81 189/355
–
81 189/355
–
–
|
366
366
–
366
–
–
|
53 53/71
53 53/71
–
53 53/71
–
–
|
–
–
24
–
24
24
|
–
–
–
–
–
–
|
–
30 kr.
–
30 kr.
–
|
1/2 prc. Ct
1/2 prc. Ct.
1 1/2 pr. Ct.
1/2 pr. Ct
1 1/2 pr. Ct.
1 1/2 pr. Ct.
|
Egy nyers gírának ára körmöczi aranyokban
|
E szerint 100 darabnyi súlyért
| ||||
darab
|
ft.
|
kr.
|
darab
|
ft.
|
kr.
|
79 211/270
79 211/270
79 60/270
74 37/270
74 37/270
|
359
359
356
333
333
|
1
1
30
37
37
|
99 62/270
198 124/270
98 144/270
293 145/270
146 415/540
|
446
893
443
1320
660
|
32
4
24
55
27 1/2
|
E szerint aranyért, mellynek finom tartalma legalább 23 karát, 8 szemer*
A karát a nemesfémek finomságának jelzésére használt mérték. A szemer (granum) a karát 1/12 része.
Ennél csekélyebb finom tartalmú aranyért
Ha az arany ezüsttel van vegyítve, ez utóbbiért külön
Aranytartalmú ezüstért, és pedig:
az aranyért az ezüstért
Töredék s ócska ezüstért különbség nélkül
Arany-beváltás al marco.*
Al marco annyit jelent, hogy súly szerint. Arra a pénzverési eljárásra utal, amikor megadott súlyból meghatározott számú érmét vertek. Az érmék együttesen tették ki a megadott súlyt, az egyes érmék között kisebb súlyingadozások előfordultak.
Cs. kir. és körmöczi egyszerű aranyokért
Cs. kir. és körmöczi kettős* aranyokért
Kétszeres súlyú arany
Hollandi aranyokért*
A németalföldi dukát a firenzei aranyforintnál valamivel kevesebb aranyat (3,44–3,43 g) tartalmazott. Ausztria különösen a levantei kereskedelemben használta.
Cs. kir. németalföldi egész souverain d’orért*
Angol mintára a spanyol Németalföldön verték, főleg kettős súlyban (10,2 g arany). Ausztria átvette és Bécsben is verték.
Cs. kir. németalföldi fél souverain d’orért
Tisztázatalanított aranyérmek tégely jószágul (Tiegelgut) váltatnak be.*
Beolvasztásra szánt aranyként.
| Beváltási árak |
| körmöczi |
| aranyokban | ezüst pénzben |
| Beváltási kicsiben. | ft. | kr. | ft. | kr. |
| Arany |
| Töredék s ócska arany karát- s aranysúlyonként | – | 11 | – | – |
Velence aranypénze. Aranytartalomban azonos volt a firenzei dukáttal (3,44 g arany) csak veretben különbözött. A XIX. században is forgalomban volt.
A gigliato ezüstpénz volt, a XIV. század elejétől Nápolyban verték. Az Anjouk Provence-ban és Magyarországon is meghonosították. Fontos szerepe volt a Földközi tengeri kereskedelemben. Egy fontból 80 darabot vertek, finom súlya 3,72 g volt.
| Hollandi aranyok | 4 | 26 | – | – |
| Cs. k. németalföldi egész souverain d’or (191 aranyszemer) | 13 | 12 | – | – |
| Cs. k. németalföldi fél souverain d’or (95 1/2 aranyszemer) | 6 | 36 | – | – |
Aranyérmekből hiányzó aranyért szemerenként 4 1/2 kr. vonatik le.
| Aranytartalmú s fejér szálezüst |
| 1 lat úgynevezett tépett arany (aranyozott ezüst) | – | – | 1 | 36 |
| 1 lat úgynevezett tépett arany ha szép és tiszta | – | – | 1 | 4 |
| 1 lat kiégetett szálezüst (aranyozott ezüst) | – | – | 1 | 30 |
| 1 lat tépett ezüst | – | – | 1 | 21 |
| 1 lat tépett ezüst ha szép és tiszta | – | – | 1 | 25 |
| 1 lat kiégetett szálezüst | – | – | 1 | 18 |
| Érem- és töredékezüst |
| 1 lat érem-ezüst | – | – | 1 | 26 |
| 1 lat 15 latos ezüst | – | – | 1 | 20 |
| 1 lat 14 latos ezüst | – | – | 1 | 15 |
| 1 lat 13 latos ezüst | – | – | 1 | 10 |
| 1 lat 12 latos ezüst | – | – | 1 | 5 |
| 1 lat 11 latos ezüst | – | – | 1 | – |
| 1 lat 10 latos ezüst | – | – | – | 54 |
| 1 lat 9 latos ezüst | – | – | – | 48 |
| 1 lat 8 latos ezüst | – | – | – | 42 |
| 1 lat 7 latos ezüst | – | – | – | 36 |
| 1 lat 6 latos ezüst | – | – | – | 30 |
és így tovább minden, gíránként egy lattal kevesebbet tartalmazó ezüstért, latonként 5 krajczárral kevesebb. Erősen aranyozott, választásra érdemes ezüstnél az arany is megtéríttetik.
A beadott arany és ezüst olvasztását s kémlelését, kicsiben történt beváltásnál is, mindenki, a kémdíj letétele mellett, követelheti.
Kelt Budán, Május 21-én 1848.
A pénzügyminister
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. 1848/49-es
nyomtatványok.
nyomtatványok.
Ez az árjegyzék két nyelven: magyarul és németül jelent meg.
