128. [Budapest, 1848 május 21 és 24 között.] Kossuth fogalmazványtervezete Jellacsics felfüggesztéséről.
128.
[Budapest, 1848 május 21 és 24 között.]
Kossuth fogalmazványtervezete Jellacsics felfüggesztéséről.
[Budapest, 1848 május 21 és 24 között.]
Kossuth fogalmazványtervezete Jellacsics felfüggesztéséről.
A május 20-i minisztertanács (ld. a 124. számot) megbízta Hrabovszkyt, hogy a nádor arczképének zágrábi elégetését vizsgálja ki. Egyúttal pedig felkérte a nádort, hogy utazzék Innsbruckba és hívja az uralkodót Budára. Május 21-én újabb minisztertanács volt, amelynek ismert jegyzőkönyve csak a katonaság eskütételéről szól (ld. a 126. számot). E minisztertanács többi tárgyalásairól a nádor és Széchenyi feljegyzései adnak hírt. Itt határozták el, hogy a nádor Jellacsics felfüggesztését kéri az innsbrucki udvarban. Az ehhez szükséges királyi kézirat és parancsok fogalmazványát Kossuth készítette el, a kéziratok elkészülte időt kívánt és emiatt István nádor nem indulhatott azonnal. (Károlyi Á.: Batthyány I. 136. l., Sz. I. Ö. M. VII. 319. l.) Szemere B. belügyminiszter Szalay Lászlóhoz május 24-én Frankfurtba írt levelében a nádor utazásáról így emlékezik meg: „István ma hajnalban ment Bécsbe, Innsbruckba, kieszközölendő a Fölség lejövetelét vagy a bán letételét és István hatóságának kiterjesztését Erdélyre is. Eötvös ment vele. 31-én jönnek vissza.” (Rapant, D.: i. I. 2. 89. sz.). Kossuth a következő iratok fogalmazvány-tervezetét készítette el:
a) Királyi rendelet Hrabovszky Jánoshoz meghatalmazásáról és feladatairól.
Legfelsőbb Királyi Rendelet Báró Hrabovszky János (czím) Királyi Biztosnak.
Mi első Ferdinand Isten kegyelméből stb. kedvelt hívünknek báró Hrabovszky János stb. királyi biztosunknak üdvöt és kegyelmünket:
Miután b. Jellasich Jósef azon legfelsőbb kir. kegyelmünkkel, miszerint őt Horvát-, Dalmát- és Tótországnak bánjává kineveztük viszaélve; az általunk kegyelmesen szentesített törvények iránti engedelmességet megtagadta: Királyi Helytartónknak Fenséges Cs. Kir. Fő Herczeg István Nádor Kedves Öcsénknek, kit mi az 1848-ki 3-ik t. cz. által az országbóli távollétünk idejére, kedvelt Magyarországunkban s ahoz Kapcsolt Részekben koronánk egységének s birodalmunk kapcsolatának épségben tartása mellett, a végrehajtó hatalomnak a törvény s alkotmány ösvényén teljes hatalommali gyakorlásával felruháztunk, e hatalomnál fogva törvényesen kiadott parancsait megvetette, annak törvényes jogait bitorlotta: az általunk kinevezett, s Magyarország és a Kapcsolt Részek kormányzatában törvényes hatalommal bíró felelős ministeriumuk rendeleteinek ellenszegült, a Kapcsolt Részek törvényhatóságait minden eddig fenállott törvényes függés és engedelmesség kötelékeinek megszaggatására késztette, sőt kényszerítette, saját alkotmányos hatóságuk gyakorlatában pedig gátolta: a kincstári közjövedelmeket erőszakosan letartóztatta, és általában a báni hatalomnak – mellybe még törvényesen beigtatva sem volt, körét és határát áthágva, a Magyar Sz. Korona egységének világos sérelmével a Magyar Ország s Kapcsolt Részei közt századok óta alkotmányszerűleg fenálló kapcsolatot megszaggatni törekedett; s ezen törekvése által magában Horvát Országban, a békés polgárok közötti egyetértést annyira megzavarta, hogy az ott fokonként emelkedő, s már már lázadássá fajult ingerültség, itt ott vétkes kitörésekre is fakadott.
És ámbár teljhatalmú Királyi Helytartónk, Magyar Ministeriumunkkal együtt, említett báró Jellasich Jósefnek a törvényes ösvényrei viszatérésre ismételve alkalmat nyújtott; ámbár Mi magunk is, azon kegyelmes indulatunknál fogva, miszerint, a mennyire királyi székünk sérthetetlen tekintete, s az ország köz bátorsága engedi, inkább megbocsátani, mint büntetni vagyunk hajlandók, saját legfelsőbb kéziratunk által kegyelmesen megintettük,* hogy a törvénynek engedelmeskedve, Királyi Helytartónk parancsait, s Magyar Ministeriumunk rendeleteit teljesítse, s azoknak mások általi teljesítésére hivatala körében szorosan ügyeljen: ő még is átalkodottan megmaradott törvénytelen ellenszegülésében, sőt a Kapcsolt Részek Közgyűlését Junius 5-kére saját hatalmával öszehíni bátorkodott a nélkül, hogy ezen határnapra nézve akár Mi magunktól, akár Királyi Helytartónktól s Magyar Ministeriumunktól engedelmet kért, s kapott volna; holott az 1791: 58. t. cz.* a Kapcsolt Részek Közgyűlését csak királyi engedelem mellett tarthatónak rendeli, ezen engedelem megadása pedig az 1848: 3 törvény czikknél fogva, királyi személyünknek az országbóli távollétében egyenesen Kir. Helytartónk jogaihoz tartozik.
Pl. a május 6-i királyi leirat, amely felhívta Jellacsicsot, hogy a királyi helytartónak és a magyar minisztérium rendeleteinek engedelmeskedjék, vagy a május 7-i királyi leirat, amely a főhadparancsokokat, köztük Jellacsicsot is a magyar hadügyminisztérium alá rendelte.
Az idézett törvénycikk kiterjesztette a m. kir. helytartótanács hatáskörét Horvátországra, Dalmáciára és Szlavóniára: politikai utasításokat a helytartótanácstól kapnak. Ugyanez a törvénycikk kimondta, hogy tartományi gyűlést csak „előleges királyi jóváhagyással” tarthatnak.
Mindezek következtében legfelsőbb királyi tisztünknél fogva, melly szerint Magyar Koronánk egységének épségben tartását, s a törvények erejének, és a törvényes felsőbbség tekintélyének sértetlen fentartását esküvel is erősített királyi hitlevelünkhöz képest legfőbb gondjaink közé számítjuk Hűségednek, mint Királyi Helytartónk által legfelsőbb megbízásunk folytán már kiküldött, s ezennel általunk újra is megbízott Királyi Biztosunknak, kegyelmesen rendeljük és parancsoljuk:
1) Báró Jellasich Jósefet ezennel mindennemű polgári és katonai tisztségeitől s hivatalitól felfüggesztjük s Hűségednek meghagyjuk, hogy ezen felfüggesztést, mind azon polgári és katonai hatóságokban, mellyekre Hűséged királyi biztosi kiküldetése kiterjed, azonnal hirdettesse ki, s mindeneket báró Jellasich Jósef iránti hivatalos függéstől s engedelmességtől legfőbb királyi hatalmunkkal törvényes büntetés terhe alatt eltiltson.
2) Báró Jellasich Jósef ellen – fent elsorolt, s a törvényes visgálat útján netaláni még kivilágosítandó hasonló vétkes merényeiért, a törvényes eljárást azonnal megkezdesse.
3) A törvényes visgálatot és eljárást mindazokra kiterjessze, kik királyi hatalmunk megvetésével, a mi kedvelt Magyar Országunk s ahoz Kapcsolt Részek között fenálló alkotmányszerű viszonyok erőszakos megszaggatására s teljes hatalmú Királyi Helytartónk parancsai, s Magyar Ministeriumunk rendeletei iránti egyenes engedetlenségre, s ekép a legfelsőbb királyi jóváhagyásunkkal szentesített törvények tettleges megsértésére, lázítani vagy bujtogatni merészlettek.
4) Hirdesse legfelsőbb királyi megelégedésünket mind azoknak, kik a lázító bujtogatásoknak ellenére is a törvényekben kijelentett legfelsőbb akaratunknak hódolva, teljes hatalmú Királyi Helytartónknak, István Fő Herczeg Nádor Kedves Öcsénknek parancsait s Magyar Ministeriumunk rendeleteit köteles engedelmességgel fogadták s azokat teljesíteni ügyekeztek. – Azokat pedig, kik csak elcsábítva vagy épen kényszerítve levének a vétkes ellenszegülésnek, s törvénytelen merényeknek részeseivé, ha a törvényes hűség, s engedelmesség ösvényére tüstént visszatérnek, tegye legfelsőbb királyi kegyelmes bocsánatunkról bizonyosokká.
5) A báró Jellasich Jósef által hivatalokra és tisztségekre jogtalanul tett kinevezéseket, törvényteleneknek és így érvényteleneknek nyilvánítsa, s azokat, kik báró Jellasich által hivatalaikból törvénytelenül elmozdíttattak, hivatalaikba viszahelyezze; minden megyei, kerületi s királyi városi törvényes hatóságokat, a mennyiben törvényszerű jogaikban csonkíttattak volna, azokba visza állítsa, s a Kir. Helytartói parancsok s ministeri rendeletek felelet terhe alatti teljesítésére s törvényes engedelmességre kötelezze.
6. A Kapcsolt Részeknek báró Jellasich Jósef által Junius 5-kére jogtalanul összehívott közgyűlését, ezennel törvénytelen gyülekezetnek nyilvánítjuk, s Hűségednek meghagyjuk, hogy az abbani részvéttől minden hatóságokat, s egyeseket büntetés terhe alatt eltiltson.
7. És miután a Kapcsolt Részek közgyűlésének minél előbbi megtartását egyéb tekinteteken felül a Magyarország és Kapcsolt Részek összes Országgyűlésének f. e. Julius 2-kára kitűzött egybehívása is szükségessé teszi, s az említett Közgyűlés határnapjának a törvény szerint egyedül Királyi Helytartónk megegyezésével lehető kitűzését eddig is, csak b. Jellasich Jósefnek törvénytelen ellenszegülése, s önkényes eljárása hátráltatta: Hűségednek, mint Kedves Öcsénk s Királyi Helytartónk által a báni hivatalt illető, minden hatalomnak ideiglenes gyakorlatára feljogosított Helyettesnek ezennel meghagyjuk, hogy a Kapcsolt Részek Közgyűlését, Királyi Helytartónk által Hűségednek tudtára adandó határnapra öszehívja, s azt személyes elnöklete alatt meg tartsa.* Parancsolván Hűségednek, hogy meghívó levelében a Kapcsolt Országok minden rendű lakosait eleve is biztosokká tegye, mikint Mi valamint a törvénytelen merényeket büntetlenül nem hagyni királyi tisztünk szerint erősen eltökéllettük, úgy azon országok hű lakosait nemzetiségökben, minden törvényes jogaikban sértetlenül megtartani, s igazságos és méltányos kívánataikat a Korona egységérei köteles tekintettel figyelembe venni, magunkat szintúgy, mint teljhatalmú Királyi Helytartónknak, s Magyar Ministeriumunknak, elhatározott akaratunk légyen.
Hrabovszky J. István nádor május 14-i felhatalmazása alapján tartományi gyűlést hirdetett, de a horvátok ennek ellenére a Jellacsics által előbb kitűzött és a király által megtiltott tartományi gyűlést tartották meg június 5-én. Horváth M.: i. m. I. 178., 244. l.
Ezen kegyelmes királyi rendeletünknek sikeres foganatba vételére Hűségednek, minden hatóság, mellyet e végre felszóllítand s az Ország Hadainak minden parancsnokai s fegyveres vitézei, a határőrvidékeken is, feltétlen engedelmességre és segédkezésre köteleztetnek.
Kik egyébiránt Hűségednek Cs. Kir. Kegyelmünkkel hajlandók maradunk. Kelt.
Kívül: 1. sz.
b) Királyi kézirat István nádorhoz Hrabovszky János meghatalmazásáról.
Kézirat a Nádor Kir. Helytartó Ő Fenségének.
Kedves Öcsénk Fő Herczeg István Nádor
Királyi Helytartónk!
Minél keserűbb megilletődéssel tapasztaljuk, hogy a törvényszerű viszonyoknak azon vétkes háborításai, mellyeket a kedvelt Magyarországunkhoz Kapcsolt Részekben, némelly vakmerő bujtogatók, kivált pedig báró Jellasich Jósefnek merényei előidéztek; a törvényeknek, Kedvességed törvényes jogainak, s Magyar Ministeriumunk hatóságának, és a mi ezekkel egy: Magyar Szt. Koronánknak, s királyi tekintélyünknek épségbe tartására intézett eddigi kegyelmes rendeletinkre, nem csak le nem csillapultanak; sőt inkább törvénytelenséget törvénytelenségre tetézve, már annyira fajultaknak mondatnak, hogy Fenségednek, királyi családunk azon kedves tagjának, kinek mint teljhatalmú Királyi Helytartónknak számára a törvény sérthetetlenséget biztosít, Fenséges személye sem maradna bántalmatlanul:* annál erősebben el vagyunk határozva, ezen vétkes merényeket büntetlenül nem hagyni, s a törvény és alkotmány szerű állapotot királyi hatalmunk egész súlyával helyreállítani. Ezen királyi erős eltökéllésünk következtében szükségesnek láttuk Kedves Hívünket Báró Hrabovszky János (czím), mint Kedvességed által egyenes felhívásunk folytán kinevezett Királyi Biztosunkat, újabb és terjedtebb hatalmú megbízatásokkal ellátni. – Az erre vonatkozó királyi rendeletünket tehát, az illető polgári és katonai hatóságokhoz intézett engedelmességi parancsainkkal egyetemben, mind legfelsőbb királyi aláírásunkkal szentesítve, a véget tesszük át Kedvességedhez, hogy mind ezeket illető Ministereink ellenjegyzése, s elnök Ministerünk által őrzött királyi pecsétünkkel ellátva, kézhez juttassa, a bűnösök viszarettentése, az elcsábítottak megtérítése, és hű alattvalóink biztosítása végett köz tudomásra is hozassa, s azoknak Királyi Helytartói teljes hatalmával Magyar Ministeriumunk útján mindenkép sikert és foganatot eszközöltessen. Bizonyossá tevén Kedvességedet, hogy sérthetetlen személyének bántalmát, saját királyi személyünk, s összes uralkodó házunk bántalmának tekintjük; s a legfelsőbb jóváhagyásunkkal szentesített törvényeknek, s Magyar Ministeriumunk törvényes hatóságának fentartását hittel erősített királyi tisztünkhöz számítjuk.
Miután Jellacsics nyíltan megtagadta az engedelmességet a magyar kormánynak, a magyar minisztertanács május 1-i határozata (ld. a 79. számot) alapján a nádor és Batthyány miniszterelnök az udvarhoz fordult. Erre a király május 6-án parancsot intézett Jellacsicshoz, felhíva, hogy a királyi helytartónak és a magyar minisztérium rendeleteinek engedelmeskedjék. Egyúttal felhatalmazta a király István nádort, hogy Horvátországba az elszakadási kísérletek kivizsgálására királyi biztost nevezzen ki. E felhatalmazás alapján nevezte ki a nádor Hrabovszky János altábornagyot, a péterváradi ezred főhadparancsnokát királyi biztosnak. Jellacsics a király parancsának nem engedelmeskedett, hanem arra hivatkozott, hogy a parancsot a magyar kormány kényszerítette ki. A nádor május 14-én megbízta Hrabovszkyt, hogy Jellacsics ellen hűtlenségi pert indítson és amennyiben szükséges, a báni tisztség alól felmentse. (Pap D.: Okmánytár. I. LIV. sz.) A nádor és a magyar minisztérium rendelkezését, amelyeket Hrabovszky Zágrábba küldött, nagy felháborodás fogadta. Május 15-én a nádor és a magyar minisztérium tagjainak képét Zágráb piacán Jellacsics tudomásával megégették. A nádor arczképét a Pesti Hírlap szerint kétszer is megégették, másodszor a ministerek arcképével együtt. 1848. május 24. (64. szám) 470.; május 26. (66. szám) 478–479. l. Vö. a 124. számmal.
Kelt.
c) István nádor rendelete: Jellacsicsot minden tisztsége alól felmenti.
István Nádor, Magyar Ország s kapcsolt Részei teljhatalmú kir. Helytartója Ő Felsége, a Király nevében adom tudtára mindenkinek, a mint következik.
Miután báró Jellasich Jósef Ő Felségének azon kegyelmével, miszerint őt Horvát, Dalmát és Tót Országok bánjává kinevezni méltóztatott, háladatlanul visza élve az Ő felsége által szentesített törvény iránti kötelességet nyíltan megtagadni, Királyi Helytartói jogaimat Horvátországban, sőt Posega, Verőcze és Szerém megyékben is bitorolni, törvényszerű rendeleteimnek ellentállani, az ország törvényes kormányának hatóságát csorbítani, a törvényhatóságokat a törvényes függés s engedelmesség kötelékeinek megszaggatására kényszeríteni, saját alkotmányos hatóságukban pedig csonkítani; a kincstári közjövedelmeket – erőszakosan letartóztatni, s több hasonló tetteivel a Magyar Szent Korona egységének világos sérelmével a Magyar Ország, s Kapcsolt Részei közt századok óta alkotmányszerűleg fenálló kapcsolatot megszaggatni merészlette:
És ámbár általam, s a ministeri tanács által a törvényes ösvényre viszatéréshez neki ismételve alkalom nyújtatott; ámbár maga Ő Felsége által azon kegyelmes indulatnál fogva, miszerint a mennyire kir. székének sérthetlen tekintete engedi, inkább megbocsátani, mint büntetni hajlandó: a törvényhez s törvényes engedelmességhezi viszatérésre saját legfelsőbb kézirata által kegyelmesen megintetett, vétkes merényeink folytatásánál nem csak átalkodottan megmaradott, de sőt a Kapcsolt Részeket Junius 5-kére saját hatalmával tartományi gyűlésre öszehívni bátorkodott; ámbár a törvény, névszerint az 1791: 58. t. cz., a Kapcsolt Részek közgyűlését csak királyi engedelem mellett tarthatónak rendelné, ezen engedelem megadása pedig az 1848: 3. törvénynél fogva Ő Felségének az országbóli távolléte esetében kir. Helytartói jogomhoz tartozik: de egyébként is Ő Felségének, a törvénynek, s törvényes felsőbbségnek semmibe vételével ellentállását, a nyílt pártütésig s felségsértésig, cselekedve, s mások vétkes cselekvését tűrve folytatni, s magára eszerint a hűtlenség s felségsértés vádját hárítani meg nem szűnnék.
Annál fogva Ő Felsége a Király nevében rendelem és parancsolom:
1. Báró Jellasich Jósef, minden nemű polgári és katonai tisztségitől, hivatalaitól, s méltóságaitól ezennel felfüggesztetik.
2. Fent elősorolt, s a törvényes visgálat által kivilágosítandó más hasonló merényeiért, felségsértési s hűtlenségi kereset alá vonatik rendeltetik.
3. A Kapcsolt Részeknek általa Junius 5-kére önkényesen öszehívott közgyűlése törvénytelen gyülekezetnek nyilváníttatik, s az abbani részvéttől minden hatóságok s egyesek törvényes büntetés terhe alatt eltiltatnak.
4. Mindazok, a kik b. Jellasich Jósef pártütésének folytatásához hozzájárulnának, s neki segédkezet nyújtanának, hasonlag vétségeikhez mért köz kereset alá vonandók.
5. Ezen rendeletemnek megszegői a haza, a Kir. Felség, s a köz béke ellenségeinek nyilváníttatnak; s e rendeletnek foganatba vételére Báró Hrabovszky János – teljhatalmú kir. biztos iránt, minden hatóság, mellyet e végre felszóllítand, s az ország hadainak minden parancsnokai, s fegyveres vitézei a határőrvidékeken is, feltétlen engedelmességre és segédkezésre köteleztetnek.
Ezen rendeletek végrehajtásának eszközlésével – a belügyi, – igazsági és ideiglenes hadi ministerek* megbízatnak.
Mészáros Lázár hadügyminiszter május 29-én jött vissza Itáliából, megérkezéséig a hadügyminisztériumot Batthyány Lajos miniszterelnök vezette. Az ideiglenes hadügyminiszter említése is megerősíti, hogy a fogalmazvány május 29 előtt keletkezett.
d) Királyi rendelet a dalmát-, horvát- és szlavonországi megyékhez és királyi városokhoz: Hrabovszky János parancsainak engedelmeskedjenek.
Paritionale
a Kapcsolt Részekbeni Megyékhez és Kir. városokhoz.
a Kapcsolt Részekbeni Megyékhez és Kir. városokhoz.
Ferdinandus I-us Dei gratia Austriai, Hungariae, Bohemiae, Croatiae, Slavoniae Rex hoc nomine quintus, Archi Dux Austriaie etc.
Supremo et vice comitibus, judlium et jurassoribus totique universitati Comitatus N. N.
vagy (Liberae Regiaeque Civitati Nostrae N N.)
salutem et gratiam.
*Dum benignum illud Decretum nostrum Regium quod ex obtutu perniciosorum moliminum, per Baronem Josephum Jellasich, ab ulteriori offici sui banalis exercito auctoritate Nostra regia jam alioquin suspensum, aliosque nonnulos, in partibus Regno nostro Hungariae adnexis cum manifesto legum, legalisque nostrae auctoritatis regiae vilipendio temere concitatorum, ad fidelem nostrum nobis dilectum Baronem Joannem Hrabovszky (a czíme) qua tamen spacialiter designatum commissarium nostrum Regium sub hodierno dimisimus Vobis in adnexo hisce benigne communicaremus, una per presentes altissima Regali authoritate serio praecipimus et mandamus, ut praedesignato Commissario Nostro Regio debitum obsequium et paritionem praestare, jussis et – ordinibus ejus semet omnimode accomodare promptamque et efficacem obedientiam exhibere, noveritis et teneamini, sub gravissima indignatione Nostra Regia legalisque animadversionis onere secus non facturi. Quibus in religio fidele obsequium praestitionis altissima Nostra gratia et clementia Caesareo Regia jugiter propensi manemus.
Kossuth eredeti szövege a következő volt: Dum pari benigni nostri Decreti Regii ex obtutu perniciosorum moliminum in partibus, Regni Hungariae adnexis, temeritate praecipue baronis Josephi Jellasich, a functionibus Offici Banalis, per nos eidem antehac benigne collatis, jam alioquin altissima authoritate nostra Regia suspensi, non nullorumque aliorum, cum manifesto Sacrae Regni Coronae praejudicio altissimae nostrae Regiae dignitatis, – Serenissimi item fratruelis nostri Archiducis Stephani Regni Hungariae palatini et nostri per idem Regnum Hungarae partesque eidem adnexas plena potestate provisi Locumtenentis, ac lege institutae Regiminis vilipendio et legum altissima nostra sanctione roboratarum discrimine conciotatorum Fidelem nostrum nobis dilectum Baronem Joannem hrabovszky (titt.) qua tamen specialiter dseignatum Comissarium nostrum Regium sub hodierno dimissi Vobis hisce. E helyett más kéz a rendeletben közölt szöveget írta.
Datum
Kívül: 2. sz.
e) Kossuth feljegyzései a királyi kézirat és rendeletek kiadásának módjáról.
Jegyzetek a Királyi Rendeletek kiadásának oeconomiájára nézve.
lásd 1. sz·/·
1. A Hrabovszkynak szólló királyi parancs Ő felsége által aláírva – a Nádor Kir. Helytartóhoz volna egy Kir. Kézirat kíséretében, a végett utasítandó, hogy az illető Magyar Minister által ellenjegyezve, s az itt levő Kir. pecséttel megpecsételve – a Kir. Biztosnak kezéhez szolgáltattassék.
Melly Kir. parancs latinra fordítandó, s Ő Felségéhez ekkint előterjesztendő.
lásd 2. sz·/·
2. Zágráb, Körös, Varasd, Posega, Verőcze, Szerém Megyéknek, Zágráb, Varasd, Károlyváros, Körös, Kaproncza, Eszék, Posega Kir. Városoknak, Buccarinak és Zengnek – paritionale küldendő szintúgy Kir. aláírás, és Ministeri ellenjegyzés alatt – mindenikhez hozzá csatolandó a Kir. Biztosnak szólló parancs másolatban.
Ezek is deákul. Kívül a borítékra reá kell írni, hogy benign. paritionale Decretum a Sua Majestate Sacratissima.*
Ez után eredetileg Kossuth a következő szöveget írta: 3. Az István főherczeghez intézendő legfelsőbb kéziratban, felszóllítandó ő Fensége – Tovább nem folytatta, hanem az egész szöveget áthúzta.
3. A katonai parancsnokságoknak egy rövid német, Kir. kézirat* a hadügy Ministertől ellenjegyezve, mellyben a Hrabovszkynak szólló parancs velök német fordításban közöltetik s paritióra utasítattnak*.
Ennek a fogalmazványa nincsen meg.
Ez után még egy megkezdett bekezdés volt: Szükséges mindezeket Ő Fensége a nádor elmenetele előtt lythographiroztatni – Tovább nem folytatta, hanem az egész szöveget áthúzta.
Kívül (Kossuth feljegyzése fekete irónnal):
Ő felsége parancsa a Bánhoz, ennek párja a nádornak s Hrabovszkynak – pro publicatione, deákul, nagy pecsét
Hrabovszkyhoz.
Törvényhatóságokhoz deákul.
Katonai parancsnokságokhoz (német).
Locumtenensnek kinevezés.
* * *
Alkotmányra esküvés iránti Handbillet.
a)–e) Kossuth s. k. fogalm.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem ikt. 124.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem ikt. 124.
István nádor Eötvös József kíséretében ment Innsbruckba és a május 29-i megbeszélésen elő is terjesztette Jellacsics felfüggesztésének kérdését. Az elnöklő Ferenc Károly főherceg javaslatára újabb békítési kísérletet határoztak el: Batthyányt és Jellacsicsot Innsbruckba rendelték. Így a Kossuth által fogalmazott iratok kiadására nem került sor. (Károlyi Á.: Batthyány. I. 142–143. l.) Az újabb békítési kísérlet eredménytelenségére ld. a 178. számot. Vö. a 267. számmal.
