136. Buda, 1848 május 23. Kossuth felhívása kamatos kincstári utalványok jegyzésére.
136.
Buda, 1848 május 23.
Kossuth felhívása kamatos kincstári utalványok jegyzésére.
Buda, 1848 május 23.
Kossuth felhívása kamatos kincstári utalványok jegyzésére.
Felszólítás
a nemzethez kamatos kincstárutalványok kibocsátása ügyében.
a nemzethez kamatos kincstárutalványok kibocsátása ügyében.
Olly időket élünk, midőn az események hová fejlődése kiszámíthatlan. A nemzetnek készen kell lenni, hogy a jövendő által készületlenül meg ne lepessék. A magyar senkit meg nem támad, senkit sem bánt: de ha megtámadtatik, a támadás előtt gyáván meghajolni nem fog, meghajolnia nem szabad. De hogy ne is törjék, ha meg nem hajol, a nemzetnek készen kell lennie minden esetre; készen kell lennie a béke olajágát nyújtania, ha becsülettel teheti, s a viharnak is férfiasan szemébe nézni, ha Isten úgy akarja, hogy a hazára vihar háruljon.
Illy körülmények között a hazafiúi gondosság által parancsolt rendkívüli készületek, rendkívüli eszközöket kívánnak. A múlt országgyűlés illy rendkívüli szükségek fedezéséről nem gondoskodott: s a fenforgott körülmények közt nem is gondoskodhatott.* A kincstárt csaknem üresen vettük át, a közadóból illy zavarok viszonyok között; két inséges év után* – aratás előtt alig folyik be valami; a kereskedés általános európai pangása* a közjövedelmekben érezhető csorbát okot – a ministeriumnak pedig a közigazgatási rendes költségek fedezésén kívül a hadsereget el kell látni, s újat kell teremteni, a nemzetőrséget fegyverbe állítani, a hitelt s forgalmat gyámolítani, a munka s kereset fenakadását eltávolítani; s a mi legfőbb, a mi mindent magában foglal, az ország építését, a nemzet szabadságát és becsületét meg kell védeni. A rendkívüli költségeket az ország rendes jövedelmei ez idő szerint nem fedezhetik.
Az 1847–48-i rendi országgyűlés nem gondoskodott új jövedelmi forrásokról, egyedül új adórendszer kidolgozására adott megbízást a minisztériumnak.
1846-ban és 1847-ben a szárazság miatt volt rossz termés.
Az elnyomott helyzetben levő Magyarország egyrészt az Osztrák Nemzeti Bankon, másrészt pedig a bécsi piacon keresztül érezte meg a tőkés termelési rend időszaki európai válságát. Az Osztrák Nemzeti Bank jegyei forogtak Magyarországon, a bécsi piac pedig uralma alatt tartotta a magyarországi kereskedelmet.
Mind e mellett is, én az ország pénzügyeinek felelős ministere, nem arra szólítom fel a nemzetet, hogy ajándokok áldozatával gyámolítsa a hazát. Istennek hála ez ország nem oly koldus szegény még, hogy polgáraitól alamizsnát kelljen kérnie;* – sőt erősen meg vagyok győződve – s tervemet erre hivatalos kötelességem szerint be is nyújtandom, hogy a közelgő országgyűlés olly adórendszer* végrehajtásával fogja a kormányt megbízhatni, miszerint hazánk polgárai aránylag kevésbbé lesznek adóval terhelve, mint Európa bár melly országa; s ezen adó is sem az első szükségi czikkeket nyomasztólag nem fogja drágítani, sem az ipart nyomni, sem a nemzet lelkületével boszontólag ellenkező kutatásokkal* nem lesz öszekötve, s még is nem csak hazánk közszükségeit biztosan fedezhetendjük, hanem egyszersmind a szellemi fejlődésnek, s anyagi jólétnek közálladalmi eszközeiről is sikeresen gondoskodhatunk.
Vö. a 131. számmal.
Az 1848: VIII. tc. szerint a minisztérium a törvényhatóságok meghallgatásával a legközelebbi országgyűlésre köteles volt kidolgozni az új adózási kulcsot, amely már a közteherviselés alapján áll és amely 1848. november 1-én, az új közigazgatási évben lép életbe.
Az adóztatás eddigi alapjai bizonytalanok voltak. Fényes szerint az adó felosztásánál használt rovatos összeírások „annyiban megegyeztek, hogy mindenütt végtelen tökéletlenek s az adó fundus kipuhatolására egyáltalán alkalmatlanok”. Két egyenlő kiterjedésű és termékenységű megye hadi adójában több, mint 31 ezer forintos eltérés van. (Leírása. I. 158. l.) Ez a bizonytalanság tette szükségessé az adóalap ellenőrzését.
Így látom és hazánk jövendőjét, ha nemzetünk, most a veszély kétes perczeiben ön magához hű lészen, s apró házsártjainak egymásközti eligazítását csendesebb időkre halasztva, most édes hazánk megmentésének férfiasan eltökéllett akaratában testvérileg egybe forr.
És ezért én, mint mondám, nem ajándokra szólítom fel a nemzetet, hanem csak arra szólítom fel, adjon kölcsönt az országnak, tehát önmagának rövid időre kamat mellett, csak annyi kölcsönt, mennyit az ország egy év alatt biztosan visszafizethet.
Az ország pénzügyi ministeriuma a ministeri tanács megegyezésével s ő Fensége a Nádor k. Helytartó helybenhagyásával,* a rendkívüli közszükségek miatt elkerülhetlen pénzügyi munkálatot következő alapra kívánja fektetni.
Ld. a 124. számot.
Az országbani rendes katonaság ellátásának, s a közigazgatásnak költségein felül országvédelmi rendkívüli költségekre a mostani közjövedelmekből havonkint mintegy 200,000 pengő forintot, tehát egy éven át, mintegy harmadfél milliót lehetne fordítani. De a sors, mellynek férfiasan szemébe kell néznünk, nem várakozik, hogy a honvédsereg kiállítását, felfegyverzését, táborba vitelét, havonkinti részletekben aluszékonyan gombolítgassuk – ennek rögtön, hirtelen, egyszerre kell megtörténni, mint a teremtés munkájának. – E végett szükség, hogy azon egész öszveggel egyszerre rendelkezhessünk, melly e czélra egy egész éven át, havonkinti részletekben volna fordítható. – Ez csak előlegezés által eszközölhető. Az előlegezés pedig kincstári kamatos utalványok eladása által valósíttatik; mellyek a havonkinti részletekben befolyandó, s e végett félreteendő közjövedelmekből, készpénzzel be fognak váltatni.
És mivel a kincstár állapotja havonkint, e czélra kétszáz ezer ft. kiadást megbír, annál fogva egy előre, míg az országgyűlés a fedezetre bővebb kútforrásokat nyitand, csak annyi, s olly lejáratú kincstárutalványok adatnak ki; a mennyi ezen alapon a kötelezett idő alatt vissza váltható.
Ezen kincstárutalványok ollybá tekinthetők, mint egy váltó levél, mellyet az ország magáról kiád, s mellytől még 5% kamatot is fizet. – Ezen kincstárutalványok megvételére szólítom fel ezennel a nemzetet; kölcsön az, mellyet az oszágnak adnak s nem ajándok; kölcsön, mellynek kamatja a vétel alkalmával előre kiadatik; a tőke pedig, 3–6–12 hónap alatt visszafizettetik. Kölcsön az, de jobb az ajándékoknál; mert ha elfogadásra talál, a hon polgárai azt mutatták meg vele, hogy bíznak ön magokban, s ön magok által a nemzet jövendőjében – megmutatták, hogy az országnak hitele van, – az ország pedig nem csorbította meg polgárai vagyonát, mint az ajándok megcsorbítaná; sőt inkább kamatozóvá tette azt, a mi különben tán gyümölcstelenül hevert volna.
Nyugtalan időkben az emberek az érczpénzt el szokják zárni. Ez a legroszabb szolgálat, mellyet a közállománynak tehetnek. A forgó pénz megszűkülvén, a forgalom pang, a kereskedés megakad, s ha ez megakad, szenved a földmíves, szenved az iparműves, s mert ezek szenvednek, megakad a kereset, és szenved a munkás, napszámos is. – Azon kellene lenni, hogy az ingatlan vagyon is élénken legyen a forgalomban képviselve; nemhogy még az ingót is megkössük.* – Minden eldugott forint egy csep vér, melly a nemzet ereiből haszontalanul elvonatik. Az országban ez idén, mintegy 8 millió frt bécsi bankjegy váltatott fel ezüst pénzre; – s a beváltott bankjegy eltűnt a forgalomból; s többnyire eltűnt az érte kapott ezüst is – és az élet, a forgalom, ennyivel szegényebb lett. Így bünteti maga magát a roszúl számított bizalmatlanság. Adják vissza a forgalomnak, kik az ezüstöt abból elvonták. A közállomány kincstárutalványt ad érte, mellyet a kitett időre kész pénzzel bevált; s melly azonfelül még 5% kamatot is hoz, míg a szekrényben heverő pénz gyümölcstelenül hever.
Eddig van meg a fogalmazvány.
Bécsi bankjegyek teljes értékben hasonlókép ezüst pénz gyanánt elfogadtatnak.
De elfogadtatnak még a Hírlapok mellett azonnal közhírré teendő, s minden törvényhatósághoz külön is elküldendő beváltási árjegyzék* szerint, teljes belső értékök szerint (csupán a pénzverési költség levonásával) mindennemű arany és ezüst szerek is – kész pénz gyanánt. – Az országban sok illy ezüst van. Tegyük azt gyümölcsözővé. Hadd nyugodjék egy kissé a gyümölcstelen fényűzés. – Az ezüst polczoknak szebb díszök leend a heverő ezüstért váltott gyümölcsöző kincstárutalvány, mellynek megvásárlásával a hazát megmentettük. Az egyszerűség, mellyet a tevékeny honszeretet fénye vesz körül, díszesebb, mint a henye fényűzés.
Ld. a 127. számot.
A pénzügyministerium az ekkint begyűlendő arany és ezüst készletek pénzzé veretéséről rögtön gondoskodandik.
A pénzügyi munkálatok másik ága: biztosan fedezett egy és két forintos magyar pénzjegyek kibocsátásából áll; mellyek minden közpénztárakban teljes értékben ezüst pénz helyett elfogadtatnak; s a Pesti Kereskedelmi Banknál mindenkinek, a ki kívánandja, akármikor ezüst pénzre felváltatnak.
A pénzügyminister ezen kibocsátásra nézve, a Pesti Kereskedelmi Bankkal olly kölcsönös ellenőrködési viszonyba lép, miszerint a kibocsátás határát, s arányát a Status teljességel át ne hághassa. Minden egy millió pft ezüst pénz alapján, biztos fedezet nem több, mint 2 1/2 millió p. frt jegy bocsáttatik ki. – A maximum 12 1/2 millió frtra van határozva, mi végett 5 millió p. frt ezüst pénz alap kívántatik, s a Bank köteles leend összes vagyonávali jótállás terhe alatt meg nem egyezni: hogy akár ezen maximum, akár ezen arány a Status által áthághassék. – Az egész világ pénzügyi historiája ennél szilárdabb financz munkálatot fel nem mutathat.*
A bankjegyek és az ezüstfedezet arányának megállapításában az a törekvés tükröződik, hogy az első magyar bankjegyeknek biztos hitelük legyen. A magyar bankjegyek 40%-os ércfedezete általában az akkori európai gyakorlatnak felelt meg. Mert igaz, hogy Angliában az 1844. évi Peel-akta szerint a forgalomban levő bankjegyeket – 14, majd utóbb 16 millió font sterlinget kivéve – 100%-osan arannyal kellett fedezni. Franciaországban az 1800 végén felállított Banque de France bankjegyeinek ércfedezete meghaladta a 40%-ot. Viszont a franciaországi vidéki jegybankok ércfedezetük háromszorosáig terjedő összegben adhattak ki bankjegyeket. A Preussische Bank 21 millió tallér határig az ércfedezetéhez mérten 1:3 arányban hozhatott forgalomba bankjegyeket. Ugyanez az arány volt előírva az Osztrák Nemzeti Bank számára is.
Ezen financz munkálathoz szükséges ezüstpénzalapot, egy részben a kamatos kincstárutalványok eladásával szándékozom kiteremteni, s azért bizodalommal szólítok fel minden jóakaratú hazafit, hogy a mai napon e tárgyban kibocsátott rendeletem alapján, a kamatos magyar kincstárutalványok mihamarébbi megvételéhez járulni szíveskedjék.
A kincstárutalványok nyomtatás alatt vannak. Az egy és két forintos pénzjegyek kibocsátása szintúgy munkába vétetett. A technikai kiállítás, sok és bonyolult munkát, s biztosítási rendezést kíván. – Az utalványokat 10–12 nap alatt; a pénzjegyeket 6 hét alatt kiállhatni reménylem.* A hazafiak e czélrai ajánlatai azonban, felhívott rendeletem szerint, úgy a fővárosban – hol már a hatóság erélyes közremunkálásával az ajánlatok elfogadására kellő intézkedés történt, – mint a vidékeken is, azonnal ideiglenes nyugtatványok mellett átvétethetnek.
A kamatos kincstári utalványok árusítása még májusban megindult, a 2 forintos bankjegyeket azonban technikai akadályok folytán csak augusztus 14-én hozhatták forgalomba.
A haza megvárja, hogy minden honpolgár kötelességét teljesítse.
Kelt Budán, május 23-kán 1848.
Kossuth Lajos
pénzügyminister
pénzügyminister
Fogalm. töredék, Kossuth s. k. javításaival.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem ikt. 124.
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. Kossuth-gy. I. 427.
O. Lt. 1848–49-es nyomtatványok.
Közli Faragó M.: A Kossuth-bankók kora.
66–71. l.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem ikt. 124.
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. Kossuth-gy. I. 427.
O. Lt. 1848–49-es nyomtatványok.
Közli Faragó M.: A Kossuth-bankók kora.
66–71. l.
