136. Buda, 1848 május 23. Kossuth felhívása kamatos kincstári utalványok jegyzésére.

Teljes szövegű keresés

136.
Buda, 1848 május 23.
Kossuth felhívása kamatos kincstári utalványok jegyzésére.
Felszólítás
a nemzethez kamatos kincstárutalványok kibocsátása ügyében.
Olly időket élünk, midőn az események hová fejlődése kiszámíthatlan. A nemzetnek készen kell lenni, hogy a jövendő által készületlenül meg ne lepessék. A magyar senkit meg nem támad, senkit sem bánt: de ha megtámadtatik, a támadás előtt gyáván meghajolni nem fog, meghajolnia nem szabad. De hogy ne is törjék, ha meg nem hajol, a nemzetnek készen kell lennie minden esetre; készen kell lennie a béke olajágát nyújtania, ha becsülettel teheti, s a viharnak is férfiasan szemébe nézni, ha Isten úgy akarja, hogy a hazára vihar háruljon.
Illy körülmények között a hazafiúi gondosság által parancsolt rendkívüli készületek, rendkívüli eszközöket kívánnak. A múlt országgyűlés illy rendkívüli szükségek fedezéséről nem gondoskodott: s a fenforgott körülmények közt nem is gondoskodhatott.* A kincstárt csaknem üresen vettük át, a közadóból illy zavarok viszonyok között; két inséges év után* – aratás előtt alig folyik be valami; a kereskedés általános európai pangása* a közjövedelmekben érezhető csorbát okot – a ministeriumnak pedig a közigazgatási rendes költségek fedezésén kívül a hadsereget el kell látni, s újat kell teremteni, a nemzetőrséget fegyverbe állítani, a hitelt s forgalmat gyámolítani, a munka s kereset fenakadását eltávolítani; s a mi legfőbb, a mi mindent magában foglal, az ország építését, a nemzet szabadságát és becsületét meg kell védeni. A rendkívüli költségeket az ország rendes jövedelmei ez idő szerint nem fedezhetik.
Az 1847–48-i rendi országgyűlés nem gondoskodott új jövedelmi forrásokról, egyedül új adórendszer kidolgozására adott megbízást a minisztériumnak.
1846-ban és 1847-ben a szárazság miatt volt rossz termés.
Az elnyomott helyzetben levő Magyarország egyrészt az Osztrák Nemzeti Bankon, másrészt pedig a bécsi piacon keresztül érezte meg a tőkés termelési rend időszaki európai válságát. Az Osztrák Nemzeti Bank jegyei forogtak Magyarországon, a bécsi piac pedig uralma alatt tartotta a magyarországi kereskedelmet.
Mind e mellett is, én az ország pénzügyeinek felelős ministere, nem arra szólítom fel a nemzetet, hogy ajándokok áldozatával gyámolítsa a hazát. Istennek hála ez ország nem oly koldus szegény még, hogy polgáraitól alamizsnát kelljen kérnie;* – sőt erősen meg vagyok győződve – s tervemet erre hivatalos kötelességem szerint be is nyújtandom, hogy a közelgő országgyűlés olly adórendszer* végrehajtásával fogja a kormányt megbízhatni, miszerint hazánk polgárai aránylag kevésbbé lesznek adóval terhelve, mint Európa bár melly országa; s ezen adó is sem az első szükségi czikkeket nyomasztólag nem fogja drágítani, sem az ipart nyomni, sem a nemzet lelkületével boszontólag ellenkező kutatásokkal* nem lesz öszekötve, s még is nem csak hazánk közszükségeit biztosan fedezhetendjük, hanem egyszersmind a szellemi fejlődésnek, s anyagi jólétnek közálladalmi eszközeiről is sikeresen gondoskodhatunk.
Vö. a 131. számmal.
Az 1848: VIII. tc. szerint a minisztérium a törvényhatóságok meghallgatásával a legközelebbi országgyűlésre köteles volt kidolgozni az új adózási kulcsot, amely már a közteherviselés alapján áll és amely 1848. november 1-én, az új közigazgatási évben lép életbe.
Az adóztatás eddigi alapjai bizonytalanok voltak. Fényes szerint az adó felosztásánál használt rovatos összeírások „annyiban megegyeztek, hogy mindenütt végtelen tökéletlenek s az adó fundus kipuhatolására egyáltalán alkalmatlanok”. Két egyenlő kiterjedésű és termékenységű megye hadi adójában több, mint 31 ezer forintos eltérés van. (Leírása. I. 158. l.) Ez a bizonytalanság tette szükségessé az adóalap ellenőrzését.
Így látom és hazánk jövendőjét, ha nemzetünk, most a veszély kétes perczeiben ön magához hű lészen, s apró házsártjainak egymásközti eligazítását csendesebb időkre halasztva, most édes hazánk megmentésének férfiasan eltökéllett akaratában testvérileg egybe forr.
És ezért én, mint mondám, nem ajándokra szólítom fel a nemzetet, hanem csak arra szólítom fel, adjon kölcsönt az országnak, tehát önmagának rövid időre kamat mellett, csak annyi kölcsönt, mennyit az ország egy év alatt biztosan visszafizethet.
Az ország pénzügyi ministeriuma a ministeri tanács megegyezésével s ő Fensége a Nádor k. Helytartó helybenhagyásával,* a rendkívüli közszükségek miatt elkerülhetlen pénzügyi munkálatot következő alapra kívánja fektetni.
Ld. a 124. számot.
Az országbani rendes katonaság ellátásának, s a közigazgatásnak költségein felül országvédelmi rendkívüli költségekre a mostani közjövedelmekből havonkint mintegy 200,000 pengő forintot, tehát egy éven át, mintegy harmadfél milliót lehetne fordítani. De a sors, mellynek férfiasan szemébe kell néznünk, nem várakozik, hogy a honvédsereg kiállítását, felfegyverzését, táborba vitelét, havonkinti részletekben aluszékonyan gombolítgassuk – ennek rögtön, hirtelen, egyszerre kell megtörténni, mint a teremtés munkájának. – E végett szükség, hogy azon egész öszveggel egyszerre rendelkezhessünk, melly e czélra egy egész éven át, havonkinti részletekben volna fordítható. – Ez csak előlegezés által eszközölhető. Az előlegezés pedig kincstári kamatos utalványok eladása által valósíttatik; mellyek a havonkinti részletekben befolyandó, s e végett félreteendő közjövedelmekből, készpénzzel be fognak váltatni.
És mivel a kincstár állapotja havonkint, e czélra kétszáz ezer ft. kiadást megbír, annál fogva egy előre, míg az országgyűlés a fedezetre bővebb kútforrásokat nyitand, csak annyi, s olly lejáratú kincstárutalványok adatnak ki; a mennyi ezen alapon a kötelezett idő alatt vissza váltható.
Ezen kincstárutalványok ollybá tekinthetők, mint egy váltó levél, mellyet az ország magáról kiád, s mellytől még 5% kamatot is fizet. – Ezen kincstárutalványok megvételére szólítom fel ezennel a nemzetet; kölcsön az, mellyet az oszágnak adnak s nem ajándok; kölcsön, mellynek kamatja a vétel alkalmával előre kiadatik; a tőke pedig, 3–6–12 hónap alatt visszafizettetik. Kölcsön az, de jobb az ajándékoknál; mert ha elfogadásra talál, a hon polgárai azt mutatták meg vele, hogy bíznak ön magokban, s ön magok által a nemzet jövendőjében – megmutatták, hogy az országnak hitele van, – az ország pedig nem csorbította meg polgárai vagyonát, mint az ajándok megcsorbítaná; sőt inkább kamatozóvá tette azt, a mi különben tán gyümölcstelenül hevert volna.
Nyugtalan időkben az emberek az érczpénzt el szokják zárni. Ez a legroszabb szolgálat, mellyet a közállománynak tehetnek. A forgó pénz megszűkülvén, a forgalom pang, a kereskedés megakad, s ha ez megakad, szenved a földmíves, szenved az iparműves, s mert ezek szenvednek, megakad a kereset, és szenved a munkás, napszámos is. – Azon kellene lenni, hogy az ingatlan vagyon is élénken legyen a forgalomban képviselve; nemhogy még az ingót is megkössük.* – Minden eldugott forint egy csep vér, melly a nemzet ereiből haszontalanul elvonatik. Az országban ez idén, mintegy 8 millió frt bécsi bankjegy váltatott fel ezüst pénzre; – s a beváltott bankjegy eltűnt a forgalomból; s többnyire eltűnt az érte kapott ezüst is – és az élet, a forgalom, ennyivel szegényebb lett. Így bünteti maga magát a roszúl számított bizalmatlanság. Adják vissza a forgalomnak, kik az ezüstöt abból elvonták. A közállomány kincstárutalványt ad érte, mellyet a kitett időre kész pénzzel bevált; s melly azonfelül még 5% kamatot is hoz, míg a szekrényben heverő pénz gyümölcstelenül hever.
Eddig van meg a fogalmazvány.
Bécsi bankjegyek teljes értékben hasonlókép ezüst pénz gyanánt elfogadtatnak.
De elfogadtatnak még a Hírlapok mellett azonnal közhírré teendő, s minden törvényhatósághoz külön is elküldendő beváltási árjegyzék* szerint, teljes belső értékök szerint (csupán a pénzverési költség levonásával) mindennemű arany és ezüst szerek is – kész pénz gyanánt. – Az országban sok illy ezüst van. Tegyük azt gyümölcsözővé. Hadd nyugodjék egy kissé a gyümölcstelen fényűzés. – Az ezüst polczoknak szebb díszök leend a heverő ezüstért váltott gyümölcsöző kincstárutalvány, mellynek megvásárlásával a hazát megmentettük. Az egyszerűség, mellyet a tevékeny honszeretet fénye vesz körül, díszesebb, mint a henye fényűzés.
Ld. a 127. számot.
A pénzügyministerium az ekkint begyűlendő arany és ezüst készletek pénzzé veretéséről rögtön gondoskodandik.
A pénzügyi munkálatok másik ága: biztosan fedezett egy és két forintos magyar pénzjegyek kibocsátásából áll; mellyek minden közpénztárakban teljes értékben ezüst pénz helyett elfogadtatnak; s a Pesti Kereskedelmi Banknál mindenkinek, a ki kívánandja, akármikor ezüst pénzre felváltatnak.
A pénzügyminister ezen kibocsátásra nézve, a Pesti Kereskedelmi Bankkal olly kölcsönös ellenőrködési viszonyba lép, miszerint a kibocsátás határát, s arányát a Status teljességel át ne hághassa. Minden egy millió pft ezüst pénz alapján, biztos fedezet nem több, mint 2 1/2 millió p. frt jegy bocsáttatik ki. – A maximum 12 1/2 millió frtra van határozva, mi végett 5 millió p. frt ezüst pénz alap kívántatik, s a Bank köteles leend összes vagyonávali jótállás terhe alatt meg nem egyezni: hogy akár ezen maximum, akár ezen arány a Status által áthághassék. – Az egész világ pénzügyi historiája ennél szilárdabb financz munkálatot fel nem mutathat.*
A bankjegyek és az ezüstfedezet arányának megállapításában az a törekvés tükröződik, hogy az első magyar bankjegyeknek biztos hitelük legyen. A magyar bankjegyek 40%-os ércfedezete általában az akkori európai gyakorlatnak felelt meg. Mert igaz, hogy Angliában az 1844. évi Peel-akta szerint a forgalomban levő bankjegyeket – 14, majd utóbb 16 millió font sterlinget kivéve – 100%-osan arannyal kellett fedezni. Franciaországban az 1800 végén felállított Banque de France bankjegyeinek ércfedezete meghaladta a 40%-ot. Viszont a franciaországi vidéki jegybankok ércfedezetük háromszorosáig terjedő összegben adhattak ki bankjegyeket. A Preussische Bank 21 millió tallér határig az ércfedezetéhez mérten 1:3 arányban hozhatott forgalomba bankjegyeket. Ugyanez az arány volt előírva az Osztrák Nemzeti Bank számára is.
Ezen financz munkálathoz szükséges ezüstpénzalapot, egy részben a kamatos kincstárutalványok eladásával szándékozom kiteremteni, s azért bizodalommal szólítok fel minden jóakaratú hazafit, hogy a mai napon e tárgyban kibocsátott rendeletem alapján, a kamatos magyar kincstárutalványok mihamarébbi megvételéhez járulni szíveskedjék.
A kincstárutalványok nyomtatás alatt vannak. Az egy és két forintos pénzjegyek kibocsátása szintúgy munkába vétetett. A technikai kiállítás, sok és bonyolult munkát, s biztosítási rendezést kíván. – Az utalványokat 10–12 nap alatt; a pénzjegyeket 6 hét alatt kiállhatni reménylem.* A hazafiak e czélrai ajánlatai azonban, felhívott rendeletem szerint, úgy a fővárosban – hol már a hatóság erélyes közremunkálásával az ajánlatok elfogadására kellő intézkedés történt, – mint a vidékeken is, azonnal ideiglenes nyugtatványok mellett átvétethetnek.
A kamatos kincstári utalványok árusítása még májusban megindult, a 2 forintos bankjegyeket azonban technikai akadályok folytán csak augusztus 14-én hozhatták forgalomba.
A haza megvárja, hogy minden honpolgár kötelességét teljesítse.
Kelt Budán, május 23-kán 1848.
Kossuth Lajos
pénzügyminister
Fogalm. töredék, Kossuth s. k. javításaival.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem ikt. 124.
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. Kossuth-gy. I. 427.
O. Lt. 1848–49-es nyomtatványok.
Közli Faragó M.: A Kossuth-bankók kora.
66–71. l.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem