137. Buda, 1848 május 24. Kossuth rendelete a kamatos kincstári utalványokról.
137.
Buda, 1848 május 24.
Kossuth rendelete a kamatos kincstári utalványokról.
Buda, 1848 május 24.
Kossuth rendelete a kamatos kincstári utalványokról.
Pénzügyministeri rendelet
kamatos kincstárutalványok kibocsátása ügyében.
A belügyministernek május 19-én kelt s a „Pesti Hírlap” május 23-i 63-ik számában közrebocsátott értesítése* folytán, mellyben hazánk épségének, szabadságának s becsületének megmentése végett a haza polgárai ajánlatokra szólítatnak fel, azokra nézve, kik a mai napon kelt s a hírlapokkal mellékletben közrebocsátott fölszólításomban* foglalt okoknál fogva a közállodalmat jelen rendkívüli szükségei között kölcsönzésekkel hajlandók segíteni,
Ld. a 120. szám alatt.
Ld. a 136. szám alatt.
Főherczeg István nádor királyi helytartó kegyelmes helybenhagyásával, s az összes ministeri tanács megegyezésével, rendelem, a mint következik:
1-ör: Két millió pengő forint értékig 5% kamatos kincstárutalványok bocsátatnak ki.
2-or: Ezen kincstárutalványok három, hat és tizenkét hónapra szólanak. A vevőknek, kik ezen utalványokat készpénzen vásárolják meg, tetszésökre bízatik, akár három, akár hat, akár tizenkét hónapos kincstárutalványokat kívánni, kik azonban nem kész pénzzel, hanem arany és ezüst szereknek az általam mellékletben hivatalosan közrebocsátott beváltási árjegyzék szerint átengedésével kívánnak megvásárolni, csak tizenkét hónapos lejáratú kincstárutalványokat kaphatnak.
3-or: A kiadandó kincstárutalványoktól kiadásuk napjától számított 5% évi kamat jár, melly kamatjárulék a kész pénzen vásárlandó három és hat hónapos utalványokra a kiadás alkalmával azonnal előre levonatik, az egy egész-éves lejáratú kincstárutalványoknál pedig a kiadás alkalmával félévi kamat fizettetik ki, a második félévi kamatra nézve az utalványok szelvénynyel láttatnak el, mellyeknek előmutatói az illető kamatot az utalvány kiadása után hat hónappal, akár az országos kincstár főfizető hivatalánál Budán, akár pedig az illető vidéki sóhivataloknál, bár mikor felvehetik.
4-er: Az utalványok tőkeértéke a lejárat után szintúgy, akár a kincstári főpénztárnál Budán, akár az illető vidéki sóhivataloknál az eredeti utalvány visszaadása mellett kész pénzben felvehető.
5-ör: A kiadandó kincstárutalványok 50 és 100 pengő forintról szólanak, s a nagyobb öszvegű ajánlatokért tetszés szerint akár ötvenes akár százas utalványok kiszolgáltatása kívántathatik. Az illető kamat a forgalombani tájékozás végett, napról napra kiszámítva, az utalvány hátlapján olvasható.
6-or: Mi szerint pedig a hon megmentésébeni részvétben a kisebb tehetségű, de valamint jogban, úgy a hon szeretet érzelmében egyenlő polgárok is osztozhassanak, bár ki csekély öszvegbeni ajánlat is elfogadtatik, s az 50 forinton alúli ajánlatokról ideiglenes nyugtatványok adatnak; mellyek kiadásuk napjától számított hat hónap múlva bár mikor kész pénzzel beváltatnak, vagy pedig az 50 és 100 forintos utalványokat venni akarók által előmutatva, az utalvány árába kész pénz helyett elfogadtatnak s kamatos utalvánnyal kicseréltetnek; illy esetben azonban, minthogy a kisebb ajánlatok kamatjának napról naprai kiszámítása valósíthatlan apró töredékére oszlik, a kamat csak az utalvány kiadása napjától számíttatik.
7-er: Ezen kincstárutalványokra fizetésül akár ezüst és arany pénz, akár bécsi bankjegy, akár arany és ezüst szerek, akár töredék s ócska ezüst és arany elfogadtatik.
8-or: Az ajánlatok beszedésére nézve pedig az intézett belügyministeri rendelet folytán következők határoztatnak:
a) minden törvényhatóságokban az ajánlatok átvételére annyi helyen állíttatnak fel küldöttségek, miként ezt a vidéki körülmények javasolandják.
b) Ezen küldöttségek a hon polgárait a haza megmentésének dicsőségébeni részvétre alkalmas módokon felszólítván, az ajánlatokat – legyenek azok készpénzben, bankjegyekben, avagy arany és ezüst szerekben – nyugtatvány mellett átveendik, s az ajánlatot az átadó bizonyítványával ellen nyugtatványoztatják.
c) E végett két párban* az ajánlatokról rovatos jegyzéket viendnek, mellynek rovataiba az ajánló neve s lakása, ajánlatának minősége, az ajánlónak ellennyugtató elismerése, nem különben az is bejegyzendő: három, hat, vagy tizenkét hónapos kincstárutalványt kíván-e magának kiszolgáltatni; mire nézve figyelemben tartandó, hogy a nem készpénzbeni ajánlatokért csupán egy éves utalványok adatnak.
Két egyenlő példányban.
d) A küldöttségeknél begyűlendő ajánlatoknak átvételére most egyelőre a következő magyar kincstári hivatalok jelöltetnek ki.
A kész pénz és bankjegyek átvételére: a budai főpénztár, és a pesti, pozsonyi, soproni, győri, komáromi, kanisai, dunaföldvári, pécsi, bajai, ipolysági, selmeczi, gácsi, rózsahegyi, kézsmárki, iglói, egri, kassai, miskolczi, sóvári, tokaji, ungvári, szatmári, nagyváradi, szegedi, aradi, temesvári, nagy-becskereki;*
A debreceni sóhivatal tévedésből maradt ki. Igazítás. Pesti Hírlap, 1848. május 28. (68. szám) 485. l.
Az arany és ezüst szerek átvételére: a pesti ezüst beváltóhivatal, a selmeczi főkamaragrófi hivatal; s a pozsonyi, győri, komáromi, földvári, pécsi, egri, kassai, miskolczi, szegedi s temesvári sóhivatalok.
Az ajánlatokat beszedő küldöttségek, ha helyben van valamellyik a kijelölt kincstári hivatalok közül, annak az összegyűlt ajánlatokat legfölebb harmadnaponként, ha pedig helyben nem volna, mihelyt a beszolgáltatási költségeket megérdemlő összeg gyűl egybe, minden esetre pedig 14 napról 14 napra a legközelebb eső kincstári hivatalnak, a rovatos jegyzék azon példányának a küldöttség aláírása melletti átadásával, mellyben az ajánlók ellennyugtatványozó elismerése foglaltatik, beszolgáltatandják, s magokat a beszolgáltatásról nyugtatványoztatják, a kincstári említett hivatalok pedig a kész pénzben kissebb ajánlati öszvegekről a fentebbik 5-ik pont értelmében ideiglenes nyugtatványokat, a nagyobbakról az ajánlók kívánsága szerint 50, vagy 100 frt. s három, hat vagy tizenkét hónapos kincstári utalványokat adandnak, mellyeket az ajánlók az illető küldöttségeknél átveendnek, s az átvételt a rovat-jegyzékbe beírandják.
A mi pedig a nem kész pénzben, hanem arany és ezüst szerekben történendő ajánlatokat illeti, ezeknek valóságos belértéke csak műszerű olvasztás, vagy pontos érczkémlet útján levén meghatározható, a küldöttségek minden illyen egyes ajánlat darabját, minőségét, mennyiségét és súlyát a rovatos jegyzékekbe fel fogják jegyezni, mindenkinek ajánlatát külön pamatba* kötendik, lepecsételendik, s kívül az ajánló nevének s az ajánlat fentebbi részleteinek feljegyzésével jelölendik, s ekként a fent kijelölt kincstári hivatalokba átszolgáltatják, mellyek azokat viszont a pesti kincstári arany s ezüst váltóhivatalokhoz átalküldik, hol az ajánlatok értéke árjegyzék szerint meghatároztatván kisebb összegekről az ideiglenes nyugtatványok, nagyobbakról pedig az ajánlók kívánata szerinti kincstárutalványok felkészítetnek, s a beküldő kincstári hivatalok útján az illető törvényhatósági küldöttségekhez kézhez szolgáltatás végett elküldetnek.
Csomó.
Ezek végett az illető kincstári hivatalok nyugtatványokkal, utalványokkal s rovatos jegyzékkel, valamint szintúgy utasításokkal is ellátatnak; a törvényhatóságokhoz pedig a rovatos jegyzékek szintúgy számosabb példányban megküldetnek.
Ha a fent kijelölt kincstári hivatalok valamelly vidékre nézve távolságuk miatt alkalmatlanúl feküdnének, az átadás bármelly más sóhivatalnál is megtörténhetik, erről azonban a pénzügyi ministerium előre hivatalosan értesítendő, valamint szinte az ajánlatgyűjtés sikeréről két hetenként, úgy nekem, mint a belügyministernek minden küldöttségek részéről hivatalos tudósítás teendő.
Budapesten a kincstárutalványok kész pénzzeli megvétele egyenesen a főpénztárban, az arany és ezüst átadás pedig a pesti arany és ezüst váltóhivatalban (Fürdő utca Tüköri házban)* is történhetik; mind két helyütt kisebb öszvegeknek ideiglenes nyugtatványok melletti átvétele is eszközöltetvén.
A Fürdő utca a mai József Attila utca.
9-er: A pénzügyi ministeriumnál ezen ajánlatok számára külön országos hitel-könyv nyittatik, mellybe a hitelezések maradandó emlékül valamint annak bizonyítványául is, hogy a status ezen hazafiúi kölcsönöket a kötelezett időben miként fizette ki, név és nevezet szerint bejegyeztetnek, s az egész munkálat folyama ezen hitel-könyvből időnként a közönség köztudomására hozatik.*
Előbb a Pesti Hírlap, azután a kormány június 8-án megindított hivatalos lapja, a Közlöny rendszeresen híreket közölt a gyűjtés és a kölcsönjegyzés állásáról. A főfizető hivatal összeállítása szerint május 24-től július 6-ig kölcsönkért 304 494 ft 29 kr., ajándékként pedig 234 027 ft 25 2/4 kr. gyűlt össze. Ld. a 378. lapnál mell.
A törvényhatóságok ezen rendelet buzgó teljesítésére utasíttatnak, a haza minden egyes polgára pedig segéd kéznyújtásra felhívatik.
Kelt Budán, május 24-én 1848.
A pénzügyi minister
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
Pesti Hírlap, 1848. május 25. (65. szám)
473. l.
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. 1848–49-e nyomtatványok.
Egykorú kőnyomat. O. Lt. Vármegyék és
városok beküldött iratai. Újbánya 36. sz.
Közli Pap D.: Okmánytár I. LXXII. sz.
Faragó M.: A Kossuth-bankók kora 63–66. l.
473. l.
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. 1848–49-e nyomtatványok.
Egykorú kőnyomat. O. Lt. Vármegyék és
városok beküldött iratai. Újbánya 36. sz.
Közli Pap D.: Okmánytár I. LXXII. sz.
Faragó M.: A Kossuth-bankók kora 63–66. l.
A törvényhatóságoknak megküldött nyomtatvány mellett a felhívásban említett „Sorjegyzéke azon arany-, és ezüst- és pénzmennyiségeknek, mellyek ministeri felszólítás következtében az alulírt bizottmánynál az álladalmi kincstárnak kölcsön gyanánt beszolgáltatta”.
