151.
Budapest, 1848 május 27.
Duschek Ferenc pénzügyminisztériumi államtitkár válaszirata Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez a pénzügyminiszter álláspontjáról az arany- és ezüstkiviteli tilalom alá nem eső pénzkivitel ügyében.
A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter május 21-én a következő levelet intézte a pénzügyminiszterhez:
A temesvári ker. felügyelőség ide mellékelt felterjesztésében, az orsovai 30-ad hivatal jelentése szerint előadja: hogy az arany és ezüst pénznek Magyarország és a kapcsolt részekbőli kivitelét tiltó ministeri rendelet következtén, több kereskedők részéről az iránt tétetett kérdés, vajjon:
1-ör azon arany és ezüst pénz mennyiségek, mellyek kül-országi lakosok által szomszéd birodalmakból haszonkeresési, vagy egyébb szándokból Magyarországba behozattak, és a supaneki veszteglő intézetnél, mind veszteglési, mind 30-ad hivatal által kibocsátott jegy mellett, azon mennyiségben, mellyben behozattak, minden nehézség nélkül visszavehetők-e vagy sem?
2-or vajjon az arany és ezüst pénzek kivitele iránt kiadott tilalom kiterjed-e? azon pénzmennyiségekre is, mellyek kereskedő felek által Oláhországból Orsován át Szerbiába, vagy viszont és pedig vagy a suppaneki veszteglő intézet, vagy a ottani szkellának egyszerű megérintése mellett, hivatalos őrizet alatt küldetnek át.
Miután az arany és ezüst pénzek kivitelit tiltó rendeletnek főczélja csak az, miszerint az országban lévő arany és ezüst pénz a kereskedés forgalmi viszonyainak arányát túl külföldre ki ne vitessék, a nevezett felügyelőség az orsovai 30-ad hivatalt jóváhagyás reményében oda utasíttatta, hogy azon arany-ezüst pénzt, melly M. országba hozatván, kereskedési forgalomba nem jön, ha mind a veszteglő, mind 30-di eljáráson túl esvén, letét alatt tartatik, úgy, hogy a 30-ad hivatal arról, miszerint azon, és nem más talán már forgalomban volt pénzmennyiség vitetik ki, hiteles meggyőződést szerezhet, 30-ad hivatali tárcza mellett, azon birodalomba, honnét áthozatott, ismét vissza bocsáthassa.
A mi a második pont alatt előforduló esetet illeti, arra nézve szinte megengedtetett: hogy azon pénz mennyiségek, mellyek kereskedők által Oláhországból Orsován át Szerbiába, vagy megfordítva, küldetnek, hacsak a supaneki veszteglő intézetet, vagy az orsovai szkellát, de az ország egyéb részeit nem érintik, szoros hivatalos őrizet alatt szabadon be- és kivitethessenek – meghagyatván egyúttal az orsovai 30-ad hivatalnak, miszerint felelet teher alatt szigorúan ügyeljen, hogy ezen engedély által visszaélésre ürügy és alkalom ne nyújtassék.
A ker: felügyelőségnek, valamint a kereskedés szabad mozgás, úgy a kincstári jövedelmek érdekében tett ezen intézkedése ellen részemről annál kevésbé van kifogásom, minthogy ez által az arany és ezüst pénz kivitelét tiltó rendelet czélja épen nem tévesztetik; minélfogva megkeresem Minister Urat: miszerint a közlött iratok visszaküldése mellett e tekintetbeni nézetet mielébb nyilvánítani szíveskedjék.
Tisztázat. O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 606/1848.
Duschek a pénzügyminisztérium álláspontját így foglalta össze:
Minister úrnak f. hó 21-kén 751/306. szám alatt kelt hivatalos levelére, mellyben pénzügyi minister úr az arany és ezüst pénzek külföldre kivitelét tárgyazó intézkedések iránti nézeteinek nyilvánítására szóllítatik fel; van szerencsém a közlött mellékletek viszazárása mellett pénzügy minister úrnak tekintetbeni intézkedéseit, mindenben osztja; s csupán egyet ajánl az e részbeni teendőkre nézve Minister úrnak figyelmébe, – azt: hogy a veszteglő intézeteknél a szóban lévő arany és ezüst pénzek körüli intézkedések foganatba vétele mellett, – a politiális rendszabályok is a bejövőkre nézve a legszigorúbban fentartassanak, s a Minister úr által tett, s pénzügyi minister úr is helyeslette eme intézkedéseknek sikeresítése, a bejövőkre nézve felállított szabályok meggyöngítésére ürügyül, s illetőleg alkalmul semmikép sem használtathassék.
Rákóczy J. fogalm. O. Lt. Pénzügymin. Elnöki
606/1848.
Tisztázat uo. (Visszakerült, mert hiányzottak
a mellékletek.)