150. Budapest, 1848 május 27. Kossuth rendeletei a hitelintézetről. | KOSSUTH LAJOS ÖSSZES MUNKÁI

150.
Budapest, 1848 május 27.
Kossuth rendeletei a hitelintézetről.

a) A hitelintézet felállítása.

Pénzügyministeri rendelet a hitelintézet
(Hypothek-Bank) felállítása ügyében.

Az 1848: évi XIV. t. cz. rendelete következtében, a földbirtokosok javára haladék nélkül felállítandó hitelintézet alapszabályai már nyomtatás alá adatván, legközelebb közhírré fognak tétetni; s az intézet egybeszerkesztése immár eszközlésbe vétetett.

Ezen intézet működésére megkívántatik, hogy országszerte minden megyében, kerületben s a szükséghez képest egyes városokban is ügynökei legyenek, kiknek hivatásuk leend, a kölcsönért folyamodóktól az irományokat átvenni; a kölcsön biztosítékaul szolgálandó földbirtokot szabályszerűleg megbecsültetni; a kötelező levél aláírását, betáblázását s telekkönyvezését* eszközölni; a kölcsönül adandó pénzt vagy hitelleveleket kézhez szolgáltatni s az intézet biztosítására lekötött birtokokat időnként megvizsgálni, és állapotuktól az intézetet tudósítani.

A betáblázásra és a telekkönyvezésre ld. a 103. számot.

Ezen ügynökök, az illető hatóságok ajánlatára, a pénzügyminister által neveztetnek ki.

Egy megyében vagy kerületben a szükséghez képest több ügynök is neveztethetik; azonban mindenkinek meghatározott külön kerülete leend.

Miszerint tehát az intézet működésének megkezdése, mit a földbirtokosok érdeke siettetni javasol, az ügynökök megválasztása miatt késleltetést ne szenvedjen, ezennel mindazok, kik a hitelintézet ügynökségét elvállalni hajlandók, hivatalosan felszólíttatnak: hogy ajánlkozásaikat azon törvényhatósághoz, mellynek kebelében laknak, benyújtani annálinkább siessenek, mivel az ország minden törvényhatóságai, e tárgybani rendeletem vételétől számított tizenöt nap alatt, a kebelökbeni ügynökök számának s működésök kerületének javaslatbatételére, nemkülönben az okadatolt ajánlkozásoknak véleményes felterjesztésére mai napról általam utasíttattak.

Mivel pedig a hitelintézeti ügynökség pénz- és pénzértékű vagyon-kezeléssel jár, ez pedig nemcsak fedhetlen becsületességet s a vidékbeli lakosok bizodalmát, hanem egyszersmind független állást s körülmény szerint fekvő javakban, vagy más biztos fedezetű értékben 5–10 ezer ftnyi biztosíték-nyújtást is igényel; az ajánlkozásoknak ezekre vonatkozólag szükséges bizonyítványokkal és kimutatásokkal ellátása kívántatik.

Kellő tájékozás végett, a hitelintézeti alapszabályoknak az ügynökségekre vonatkozó lényegesb tartalmáról – addig is, míg az alapszabályok, legfölebb egy hét lefolyta alatt, egész terjedelmökben közhírré tétetnének – a közönség ezennel ·/· alatti mellékletben* tudósíttatván.

Ld. a c) alatt.

Kelt Budapesten, május 27-én 1848.

Kossuth Lajos
pénzügyminiszter.

Pesti Hírlap, 1848. május 278. (68. szám) 485. l.

b) A hitelintézeti ügynökökre vonatkozó adatgyűjtés.

Kossuth a vármegyékhez, a Jász-Kun, Hajdú kerülethez és a tizenhat szepesi városhoz a következő rendeletet intézte.

Az 1848: évi XIV. t. cz. rendelete következtében

stb., mint az a) alatti rendeletben az első négy bekezdés.* Majd így folytatja:

Kossuth utalása: az 1848. évi XIV. (sat. mint a Rendeletben van egészen eddig: „késleltetés ne szenvedjen.”

Miszerint tehát az intézet működésének megkezdése, mit a földbirtokosok érdeke siettetni javasol, az ügynökök megválasztása miatt késleltetést ne szenvedjen, mindazok, kik a hitelintézet ügynökségét elvállalni hajlandók, mai napon kelt, s hírlapilag közhírré tett rendeletem által, oda utasítattak, hogy ajánlkozásaikat azon törvényhatósághoz, mellynek kebelében laknak, benyújtani siessenek, tudtokra adatván egyszersmind, – hogy mivel a hitelintézeti ügynökség, pénz- és pénzértékű vagyon kezelésével is jár, ez pedig nem csak fedhetlen becsületességet s a vidékbeli lakosság bizodalmának bírását, hanem egyszersmind független állást, s körülmény szerint, – fekvő javakban, vagy más biztos fedezetű értékben 5–10 ezer pforintnyi biztosíték nyújtást is igényel, az ajánlkozásoknak ezekre vonatkozólag szükséges bizonyítványokkal, és kimutatásokkal el kell láttatni. –

A mikről is, ezen törvényhatóság – a hitelintézeti alapszabályok, ide vonatkozó kivonatának, használat végetti közlése mellett, – a végett értesítetik, hogy felhívásomnak köztudomásra jutását, köröztetés útján is eszközölvén, e rendeletem vételétől számított 15 nap alatt, a kebelébeni ügynökök számát s működésök kerületét javaslatba tenni, nem külömben az ajánlkozásokat, minden mellékleteikkel egyetemben saját véleményezése kíséretében, nekem felterjeszteni el ne mulassza. –

Kelt Budapesten, Május 27-én 1848

a pénzügyminister

Kossuth s. k. fogalm.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 629/1848.
Az egész rendelet fogalm. Stuller F. kiadm.
Uo. 634/1848.

c) A hitelintézeti ügynökök működése.

Kivonat

a „Hitelintézet” alapszabályaiból a vidéki ügynökségek iránt.

1. A hitelintézetek minden megyében, kerületben, és ha, szükség leend, egyes városokban is, egy vagy körülmény szerint több ügynökei lesznek, kiket az illető hatóságok ajánlatára a pénzügyminister fog kinevezni; s ha egy megyében vagy kerületben több ügynök neveztetnék, mindeniknek saját meghatározott vidéke leend.

2. Az ügynökök úgy, miként az intézet minden más tisztviselői, az ország közhivatalnokainak tekintetnek, s számuk a szükséghez képest a pénzügyminister által szaporíttathatik.

3. Az ügynökök rendes fizetés nem húznak, hanem minden eljárásaikért a költségeken felül, az illető féltől, és illetőleg az intézettől napi díjt húznak, melly az intézet igazgatósága által fog meghatároztatni; jelenleg pedig egyelőre 4 pftra határoztatik.

4. Az ügynökök teendői s illetőleg kötelességei következők:

a) Az intézettől kölcsönt venni kívánó földbirtokos, az alapszabályok szerint megkívánt bizonyítványokkal s kimutatásokkal ellátott folyamodást a hitelintézet azon ügynökének tartozik beadni, kinek kerületében a hypothecául kibocsátandó birtok feküszik.

b) A becslési költségek szintúgy az ügynöknél, ennek nyugtatványa mellett, előre leteendők; a szükségesnek nagyobb előlegezés visszatéríttetvén: a hiány pedig becslés alatt azonnal ki levén pótolandó.

c) A megkeresett ügynök a folyamodás mellékleteinek hitelességéről s kimutatásainak szabályszerűségéről meggyőződvén tartozik a folyamodás vételétől – hacsak az intézet ügyében teendő valamely más becslés által elfoglalva nincs – legfeljebb 8 nap alatt a hely színére kimenni, a hypothecaul kijelölt birtokot közvetlen felügyelése alatt a szabályok szerint megbecsültetvén, s ezen munkát teljes bevégezteig szakadatlanul folytatni. A becslés mindenkor a hely színén történik, s az ügynök tartozik magának s illetőleg a becsüsöknek is a helybeli mezei gazdáktól a becsü alá veendő tárgyak iránt kellő tudomást szerezni s a birtokosoknak is észrevételeit meghallgatni, és ezeket, s ha neki is magának is lennének, saját észrevételei is az igazgatóságnak beküldeni. Ha pedig az igazgatóság a becsünek felülvizsgálatát tartaná szükségesnek, s abból az sülne ki, hogy az ügynök nem szabályszerűleg járt el; a felülvizsgálat költségeit, az ügynök tartozik viselni.

d) Az ügynök a hypothecaul kijelölt földbirtokra szabályszerűleg kölcsön adható 1/3 értékrészt kiszámítja; azt a birtokossal közli, s ha ez a kölcsönt tovább is kívánja, a végrehajtott becsüt minden ahoz tartozó iratokkal, s a folyamodó levéllel együtt a hitelintézet igazgatóságának haladék nélkül beküldi;

e) az ügynök a folyamodás mellékleteinek, és a becslésnek hitelességéről, s illetőleg valóságáról az intézetnek felelős.

f) Az igazgatóság, a kívánt kölcsön iránti határozatait a folyamodónak kezéhez az ügynök által juttatja, s a kötelezvény mintáját a kölcsönzendő öszveggel egyetemben szintúgy ahoz küldi át, kivévén, ha nagyobbszerű összegek átszolgáltatásának esetében külön megbízottnak kiküldése határoztatnék;

g) a kötelezvény, törvényes bizonyság, s az ügynök jelenlétében íratik alá;

h) az ügynök köteles magának bizonyosságot szerezni, hogy a betáblázás, s telekkönyvbevezetés szabályszerűleg megtörtént;

i) a betáblázott kötelezvényt, a bizonyítványokkal együtt az ügynök veszi át, s a hitelleveleket vagy pénzt a betáblázás napján, de a gyűlés befejezése után, és minden esetre a betáblázásra alkalmatos más gyűlés tartása előtt törvényes bizonyság jelenlétében a folyamodó földbirtokosok kezéhez szolgáltatja; s az átvételt a kölcsönvevő a kötelezvényen nyugtatványozván, az ügynök a törvényes bizonysággal együtt azt előttemezni fogja;

k) az ügynök, a betáblázott s bejegyzett kötelezvényt, minden iratokkal együtt az intézetnek beküldi;

l) az alapszabályokban körülírt utasításnak pontos megtartásaért az ügynök, mind a földbirtokosnak, mind az intézet irányában felelős, s a tette vagy mulasztása által okozott kárnak megtérítésére sommás úton fog köteleztetni;

m) az intézet biztosítására lekötött birtokra, és a birtokosnak személyére nézve – az igazgatóság szabályszerű hozzájárultával közbenjövő változások, az illető törvényhatóság telekkönyvébe, a birtokosok költségén az ügynök közbenjöttével jegyeztetnek be, ki arról az intézetet azonnal értesíteni köteles;

n) az ügynöknek kötelessége a hitelintézet biztosítására lekötött birtokokat az intézet költségén időnkint megvizsgálni, s állapotjokról az intézetet tudósítani.

Az ügynököknek hivatalos foglalkozásaik körében elkövetett tette, vagy mulasztása által okozott kárért, a károsodottnak irányában a hitelintézet felelős, ennek mindazáltal az illető ügynök vagy tisztviselő ellen, a kár és minden okozott költségek erejeig Pest város törvényszéke előtt sommás útoni viszonkeresete fenmarad. Az ügynökök hivatalba lépésök alkalmaval, az intézet szabályainak magokat alája vetik, azoknak pontos megtartásáért felelősök s a meg nem tartásból eredő kármentesítése iránt az illetők keresetére Pest város törvényszéke sommás úton ítélend, mellytől a felebbvitel a kir. Curiához birtokon kívül történik.

Kelt Pesten, majus 27-én 1848.

A kivonat hitelességéért

Kossuth Lajos
pénzügyminister

Egykorú nyomtatvány.
O. Lt. 1848–49-es nyomtatványok.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem