155. [Budapest], 1848 május 30. A magyar minisztertanács határozata a határőrvidékről, a román és szerb papok helyzetének javítás…
155.
[Budapest], 1848 május 30.
A magyar minisztertanács határozata a határőrvidékről, a román és szerb papok helyzetének javításáról, Pétervárad védelméről, az osztrák hadügyminisztérium beavatkozása elleni fellépésről.
[Budapest], 1848 május 30.
A magyar minisztertanács határozata a határőrvidékről, a román és szerb papok helyzetének javításáról, Pétervárad védelméről, az osztrák hadügyminisztérium beavatkozása elleni fellépésről.
1848. Majus 30.
Ministeri tanácsülésben:
Határoztatott: hogy a hadügyminister általános biztosítást bocsásson ki, miszerint a határőrvidéki ezredeknél egyenlő tulajdonok mellett, az ott szülöttekre, az előléptetéseknél külön tekintet lesz. Hasonlókép biztosítandók a határőrvidéki gazdasági tisztek, hogy hivatalaikban meg fognak hagyatni.
Az oláh és szerb papoknak sorjuk javítása felől gondoskodni a cultusminister kötelességévé tétetett. –
A határőrvidékiek pereit illetőleg a hadminister egy hadi törvényszéket fog állítani, melly mindazon pereket, mellyeket eddig az illető főhadi kormányok s a bécsi udvari haditanács intézett el, fellebbvitel útján megvizsgálandja; a polgári perekre nézve pedig az igazságügyminister szükségesnek látván, hogy az iránt, vajjon a határőrvidékieknek polgári magán viszonyai mikép rendeztessenek el s ítélőszékeik és fellebbviteli bíróságaik mind a szabad községekre, mind a többiekre nézve is miként alakíttassanak, – magok a határőrvidékiek, és pedig mind a polgári, mind a katonai rendűek meghallgattassanak, ugyanazért fel kívánván őket szólíttatni, hogy mindezen tárgyak felől javaslatokat készítsenek, s azt hozzá küldjék be; ezen felül javasoljanak egy-két alkalmas egyént, kik mint tanácsosok az igazságügyi ministeriumnak törvénykészítési osztályában 2500 pfrt fizetéssel foglaljanak helyet s a beküldendő javaslatokból és egyéb segédeszközökből kimerítő törvényjavalatot készítsenek.
Csernovics Péter k. biztosnak meghagyatott, eszközölje a határőrvidéki katonai felsőbbséggel egyetértve oly bizottmányok kinevezését, mellyek a határőrvidéki nép bizalmát is bíró alkalmatos egyénekből alakulva, s a nép óhajtásait, szükségeit, ismerve, illy javaslatok készítésével megbízassanak, egyszersmind a szabad községeknek és egyéb katonai helyeknek megkérdezése* után az általok javaslottakból két egyént terjesztvén fel az igazságügyi ministeriumhoz, majdan tanácsosokká kinevezendőket; megjegyeztetvén, itt, hogy ezen egyéneknél a magyar nyelv tudása kevésbbé szükséges, mint inkább a tárgy avatottság. –
Vö. a 14. számmal.
Csernovics Péter k. biztos mellé báró Jovics nyugalmazott vezérőrnagy küldetvén ki, pótlólag következőkben utasíttatott:
1. A magyarországi határőrvidékeken az álladalmi közmunkák tekintetében magát tájékozni igyekezzék, s a határőrvidékiek meghallgatása után tegyen jelentést, miképen lehetne azokon a törvényhozás útján könnyíteni, addig is az aerarialis munkákat, mellyek robottermészetűek, szüntesse meg, s tegye biztossá a határőrvidékieket, hogy mindazon könnyebbítésekben részesíttetni fognak, mellyekben az ország többi lakosai.
2. Adja tudtára a határőrvidékieknek, hogy az ország jövedelmeinek rendezése az országgyűlésre tartozván, a ministerium el van határozva a jövő országgyűlésen a só árának tetemes leszállítását javaslatba hozni, hol már a határőrvidékiek követei is jelen lesznek.
3. Ha valamelly község panaszt tenni, hogy a legelőjük megszorítva van; mind a mellett, hogy az erdőkben az erdészi szabályok szerint a legelés az erdők kára nélkül megtörténhetik, a k. biztos a sérelmet orvosolja.
Jövendőre a „részek” „kapcsolt országok”-nak nevezendők s Szerém, Pozsega, Verőcze vármegyék névszerinti külön nevezése, a mennyire lehet, mellőzendő.
A határőrvidékiek szabad költözködését illetőleg: a hadügyminiszter az illető parancsnokságot oda fogja utasítani, hogy mindazoknak, kiket a hadi szolgálat nélkülözhet, akadály ne tétessék; egyébiránt pedig az illető k. biztos elébe azon határőrvidékiek terjesszenek javaslatot, mikép lehetne a szabad költözködést könnyíteni az ipar, kereskedés és mesterségek űzésére az engedély* általánosan megadatván.
Az eredetiben hiányzik.
A péterváradi parancsnoknak* tudtára adatott, hogy miután híre jött, miként a péterváradi vár már ellenségesen megtámadtatott, azon vár védelméért ő életével s becsületével tartozik kezeskedni, miért is annak megtartására nézve katonai kötelességéhez képest mindent kövessen el, s a védő hadi népet ágyúk fedezésével is biztosítsa.
Kőszeghy Mártony Károly vezérőrnagy.
Közölvén a király a külügyminister útján azt, hogy a bécsi hadügyministerium a határőrvidékeken a 4-ik zászlóalj felállítását nem csak tervezte, de meg is rendelte; a külügyminister utasíttatott, miszerint eszközölje, hogy a bécsi hadügyministerium már valahára a magyar hadügyi dolgokba avatkozásra nézve engedelmességre szoríttassék; egyszersmind pedig a bécsi hadügyministeriumnak értésére adatni rendeltetett, mikép a magyar ministerium nem titkolhatja csodálkozását azon, hogy a bécsi hadügyministerium a magyar hadügyi dolgokbani intézkedésekkel felhagyni még mindig nem akar, holott a maga a mostani bécsi minister közlötte a fejedelemnek azon legfelsőbb parancsát, hogy a törvények értelmében a magyar hadi ügyekről a magyar ministerium kizárólag rendelkezhetik, miért is a 4-ik zászlóaljak felállítását, mint a jelen körülmények között veszélyest a magyar hadügyminister által tüstént el is tiltotta, további rendeletig felfüggesztette.*
A bécsi hadügyminiszter rendelkezése azt mutatta, hogy Bécs még mindig nem mondott le a határőrvidékről. Annak ellenére, hogy a május 7-i királyi rendelet világosan kifejezte a magyar hadügyminiszter rendelkezési jogát. A 4-ik zászlóalj felállításának rejtett célja a magyarországi önkéntes sereg ellensúlyozása volt.
Vörös Antal egykorú másolata.
O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi jegyzőkönyvek gy.
Közli Thim J.: A magyarországi 1848/49-i
szerb felkelés története. II. Budapest, 1930.
171. sz.
O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi jegyzőkönyvek gy.
Közli Thim J.: A magyarországi 1848/49-i
szerb felkelés története. II. Budapest, 1930.
171. sz.
Vörös Antal másolatán kívül megmaradt a minisztertanács jegyzőkönyvének kivonata is. A kivonat ismerteti a Csernovics Péterhez küldött előbbi utasításokat. A továbbiakban a következőképpen folytatja:
Csernovics Péter temesi gróf, főispán és királyi biztos felhatalmaztatik, hogy a maga körében valamely általa kiszemelendő alkalmas helyen toborzót állítson. – Erre nézve a szükséges pénzutalványozást a pénzügyi minister megteendi; a toborzási utasítással pedig a nemzetőrségi kormány* által el fog láttatni.
Országos Nemzetőrségi Haditanács.
A hadügyi minister a bánsági és péterváradi főhadi kormányokat oda fogja utasítani: hogy Csernovics Péter temesi gróf, főispán és kir. biztosnak a Temesváron és Péterváradon létező fegyverek hiteles összeírását átszolgáltatván, az általa kívánandó fegyvermennyiséget is tüstént adják át néki, s annak biztos tovaszállításában minden segedelemmel legyenek; – továbbá nemcsak kellő hadi segélyt rendeljenek mellé, hanem egyébberánt is mit a köz jó érdekében rendel, annak foganatosításában s teljesítésében segédkezet nyújtsanak. –
Báró Jovics nyugalmazott vezért, ki Csernovics Péterhez mellettesül adatik, szinte a hadügy minister fogja utasítani.
Kiadta
Térey Ignácz
m. e. fogalmazó.
m. e. fogalmazó.
Tisztázat. O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi
jegyzőkönyvek gy.
jegyzőkönyvek gy.
A kivonatot Szemere B. belügyminiszternek küldték.
