168. [Budapest], 1848 június 6. A magyar minisztertanács határozata a nádor helytartói hatáskörének szükséges kiszélesítéséről, a…
168.
[Budapest], 1848 június 6.
A magyar minisztertanács határozata a nádor helytartói hatáskörének szükséges kiszélesítéséről, az Erdélyben állomásozó hadseregről, a 4-ik zászlóaljak felállításáról, Csányi Lászlóról, 100 ezer kasza védelmi fegyverré alakításáról és kereskedelmi konzulok kinevezéséről.
[Budapest], 1848 június 6.
A magyar minisztertanács határozata a nádor helytartói hatáskörének szükséges kiszélesítéséről, az Erdélyben állomásozó hadseregről, a 4-ik zászlóaljak felállításáról, Csányi Lászlóról, 100 ezer kasza védelmi fegyverré alakításáról és kereskedelmi konzulok kinevezéséről.
Junius 6-kán tartott ministertanácsülésben felolvastatott Csányi László kormánybiztos jelentése f. hó 3-ról, mellyben a Dráva mellett tornyosodó veszélyeket élénk színekkel festette,* s ennek kapcsolatában Mészáros Lázár hadügyminister a Szeged táján alakítandó tábor tervét előadván, végre báró Puchner erdélyi főhadi-kormányzónak majus 28-kán kelt abbeli válasza olvastatott fel, melly szerint ő Erdélyből jelenleg semmi hadi segéderőt nem nyújthat.
Csányi főleg Hrabovszky J. engedékenységét hibáztatja és nagyon súlyosnak látja a helyzetet. O. Lt. Miniszterelnökség 272/1848.
A nádor kir. helytartó megkéretni határoztatott, hogy a jelen rendkívüli körülmények között, miután a fejedelem az uralkodás székhelyéről Bécsből Insbruckba távozott, s így a vele való értekezés tetemesen megnehezíttetett, eltérve a különben követendő rendes úttól, a nádor, mint a király teljes hatalmú helytartója, magát a hazában ben levő katonaságra nézve mindennemű rendeléseknek, különösen pedig azoknak is tettleges és mielőbbi gyakorlatába tegye, mellyeket a király magának megtartott;* futár által értesítvén a királyt utólagos jóváhagyásának kikérése mellett, a felől, hogy a ministeriumnak legtávolabbról sincsen gondolatában az ő jogait bármi részben is csonkítani, hanem tekintve a körülmények parancsoló fontosságát, s magának a dynastiának is veszélyeztetését, e rendelkezésének foganatba vételét addig is, míg Ő Felsége adott királyi szavához képest Budára mielőbb lejőne s az uralkodást bent e honban vezethetné, halaszthatatlanúl szükségesnek tartja.
Az 1848: III. tc. 8. §-ában.
Parancsolja egyszersmind meg a nádor mint a királynak mármost Erdélyre nézve is teljes hatalmú helytartója báró Puchner erdélyi főhadi-kormányzónak, hogy jövendőre minden katonai s hadi rendelkezésekre nézve a magyar hadügyi ministertől függ, – a fenn érintett körülmények miatt pedig az egész Erdélyben létező katonaságnak felét Magyarországra tüstént küldje ki.
A magyar sorkatonaság buzdítása s a nemzet s haza iránti szeretetének ébresztése végett a 4-ik zászlóaljaknak felállítása megrendeltetett, azon hozzáadással, hogy az országgyűlés által 1840-ben állítottak biztosítassanak a ministerium törvényes idejök lejártával okvetlen el fognak bocsáttatni, az újonnan kiállítandók ideje pedig szállítassék le a mostani önkénytes honvédek 4 évi szerződési idejére, s fizetéseik ezekével egyenlőre emeltessenek. –
A német szövetségi gyűlésre Frankfurtba küldött Pázmándy Diénes és Szalay László követek jelentése,* úgy a Konstantinápolyban lakó magyaroknak a külügyministerium útján érkezett kérelme* kapcsában a kereskedelmi minister megbízatott, hogy Serbiába, Moldvába, Oláhországba és Konstantinápolyba Magyarország részéről consulokat nevezzen.*
A jelentés május 27-kén kelt; külképviseletek felállítását javasolta Franciaországban és Angliában. Hajnal I.: i. m. 54. l.
A konstantinápolyi magyarok 1848. április 9-én beadványt intéztek István nádorhoz. Azt kérték, hogy a 200 személyt meghaladó magyar telep érdekeinek képviseletéről, ami a múltban nem volt meg, Magyarország külön gondoskodjék, vagy legalább az osztrák követség mellett külön osztályt állítsanak fel. A nádor június 6-án a magyar minisztériumhoz továbbította a kérést. (O. Lt. Miniszterelnökség, 544/1848.) Előzetesen május 31-én a magyar külügyminisztérium már jelentette, hogy az osztrák külügyminisztérium május 30-án német fordításban megküldte a konstantinápolyi magyar telep említett beadványát. Pulszky F. külügyminisztériumi államtitkár hozzáfűzte: a magyar telep célja, hogy hírlapok és levelezés útján tudomást szerezzen a magyarországi eseményekről és a magyarországi közvéleménnyel érintkezzék. A konstantinápolyi magyarok élén Kiss László állott, aki az ottani orosz követségi orvosnál nevelő, a Pesti Hírlap levelezője volt és e lap cikkeit a Journal de Constantinople újság részére fordította. Pulszky F. egyúttal közölte, hogy az osztrák követ megtagadja a beadvány tovább terjesztését, mert benne a konstantinápolyi magyarok sérelmekre hivatkoztak. Az osztrák külügyminisztérium azt a kívánságot fejezte ki, hogy ha máskor ilyen felterjesztést nyújtanak be akár a nádorhoz, akár a minisztériumhoz, a folyamodók igazolják állításukat. Az ilyen adatokat közölni kell az ottani követséggel is. (O. Lt. Miniszterelnök 267/1848.)
Vö. a 174. számmal.
Vörös Antal egykorú másolata.
O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi jegyzőkönyvek gy.
O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi jegyzőkönyvek gy.
Vörös Antal másolatán kívül megmaradt a minisztertanácsi jegyzőkönyv kivonata is, amelynek az első fele megegyezik a Vörös Antal-féle másolattal. Folytatólag a következőket mondja:
4. Csányi László eddigi biztossága nemcsak újólag megerősíttetvén, sőt az még kiebbterjesztetvén, a pénzügyminister által rendelkezésére 100.000 e. ft. fog küldetni, – azon utasítással: hogy eddigi költségeit számítsa fel; miről a belügyminister által fog tudósíttatni.
6. Az országgyűlés közeledése s a veszélyek növekedése miatt a ministerium a nemzetőrsereg összeírását be nem várhatván, az őrnagyok haladéknélküli kineveztetését, s főként a pesti nemzetőrseregek mielébbi felfegyvereztetését elhatározta, – megbízta egyszersmind a hadügyministert, hogy 100.000 kaszát* védelmi fegyverré alakíttasson, s a rendkívüli körülmények tekintetéből, az országban a nemzetőröket addig, míg rendes fegyverekkel elláttathatnának vadászfegyverekkel is láttassa el. Mire nézve a belügyminister, báró Baldacci ezredessel egyetértőleg a megyei főispánokat szólítsa fel: válasszanak ki minden megyében alkalmas egyéneket, kik az illy vadász fegyveres csapatokat alakítsák. Erről a minister-elnök is tudósíttassék.
Vö. a 234. számmal.
jegyz. Jászay Pál
miniszterelnöki titoknok.
miniszterelnöki titoknok.
Tisztázat. O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi
jegyzőkönyvek gy.
jegyzőkönyvek gy.
A kivonat Szemere B. belügyminiszternek szólott.
