169. Budapest, 1848 június 6. Kossuth átirata Deák Ferenc igazságügyminiszterhez: a telekkönyvek sürgős bevezetését kéri.
169.
Budapest, 1848 június 6.
Kossuth átirata Deák Ferenc igazságügyminiszterhez: a telekkönyvek sürgős bevezetését kéri.
Budapest, 1848 június 6.
Kossuth átirata Deák Ferenc igazságügyminiszterhez: a telekkönyvek sürgős bevezetését kéri.
A hitelintézet (hypotekabank) irányában azok részéről, kik tőle kölcsönt nyerni óhajtanak, addig is, míg a törvény általában rendelkeznék, rendes telekkönyvre lévén szükség, ezennel megkeresem tisztelt Minister urat, miszerént illy telekkönyvek behozatalát a hatóságokban a jövő törvényhozásig is sűrgősen eszközleni méltóztassék. Az illy telekkönyv lényegére pedig a hitelintézet szabályai* szerént „általán” megkívántatnék, hogy az minden egyes fekvő vagyonnál a birtokos nevének följegyzése mellett azon vagyonnak felmérés szerénti kiterjedését, szabatos össze írását, s értékét – a rajta fekvő terhekkel együtt ugyan azon ívlapon magában foglalja. Különösen királyi városokban az 1840. XXI. t. cz. 15. §-ához képest* azon könyv a betáblázási könyvvel összekötve legyen.
A szabályok kivonatát ld. a 150. szám c) pontja alatt.
E § elrendeli, hogy minden sz. kir. város a betáblázási könyvet a földkönyvvel (Grundbuch) kösse össze. Ahol földkönyv (telekkönyv) még nincsen, két éven belül el kell készíteni.
Megyékben, kerületekben, s általában minden hatóságban pedig, melly illy telekkönyv tartására még törvény által kötelezve nincs, azoknak számára, kik a hitelintézet jótékonyságával élni akarnak, Minister úr által kiadandó rendelet szerént készült telekkönyv nyittassék.
Az országgyűlés közelegvén úgy gondolom, hogy ezen telekkönyveknek a jelen ősiségi törvényekre* s birtok viszonyok bonyodalmira való tekintet nélkül kellene lehető legtökéletesebben elrendeztetni, azokra nézve, kik a hypotekabank jótékonyságával élni akarnak azért, mert ezek – ha kölcsönt akarnak kapni, magokat a szabályokhoz alkalmazni kötelesek, – másokra nézve pedig azért, mert amennyiben törvény közbejötte volna szükséges, ez a közelgő törvényhozáson eszközölhető. – Szükségesnek tartom egyébiránt Minister urat kellő tudomásul arról értesíteni, miként a hypotekabank szabályainak tervezete álladalmi titkár Ghyczy Kálmán úr kezénél lévén,* ő Minister urat szíves leend a hitelintézet szabáljainak azon pontjairól értesíteni, mellyek a telekkönyvezésre vonatkoznak: – illyenek különösen a módosítások 8-ik szakasza, a 20-ik szakasz o. és d. pontja, nem külömben a 42-ik szakasz.
Az 1848: XV. tc. elvileg kimondta az ősiség eltörlését. A következő országgyűlésig azonban felfüggesztette a még be nem fejezett ősiségi pereket, és megtiltotta ilyen perek indítását.
Ghyczy K. a hitelintézet tervét kidolgozó bizottság tagja volt.
Van szerencsém különösen tudósítani Minister urat, miként az 1848-iki 14. t. cz. 4. §-a világosan azt rendelvén, hogy a hitelintézet követelései az elsőbb helyeni betáblázást kivéve minden, bárminemű követelések felett elsőséggel bír, én a törvény ezen rendeletére támaszkodva a hitelintézet szabáljainak tervezésében azon alap elvből indultam, hogy ezen elsőbbségnek semminemű ősiségi kereset sem derogálhat, értvén ezt úgy, hogy akinek ősiségi keresete van, azt követelheti ugyan, de ha keresetét megnyerni is, a hitelintézetnek azon birtokra irradicált* terhét viselni tartozik.
Betáblázott.
Ha nem így érteném a törvényt, hitelintézetet nem állíthatnék, s azt hiszem, nem hibáztam, ha a birtok biztosítására a törvény által nyújtott módot betű szerént használom. –
Ugyan csak a most idézett törvényszakasz következtében a hitelintézet érdekében okvetlenül megkívántatik, hogy Minister úr a törvényhatóságoknál (miként ez már a városok nagy részében meg van) azon rendetlenséget mielébb eltörülje, miszerént a betáblázások nem napról napra szoktak a gyűlési jegyzőkönyvből a betáblázási jegyző könyvbe bejegyeztetni. Okvetlenül szükséges, hogy napról napra sor szerént a betáblázási hirdetés napjának kivételével történjék a bejegyzés, külömben a hitelintézet követelését mind azon betáblázások compromittálhatnák, mellyek a gyűlés folytán bár, de későbbi napokban történtek. Külömben kéntelen volnék a hitelintézeti betáblázást a gyűlés legutolsó napjára szoríttani, ez pedig előre ritkán bizonyos, és így sok költséget okozna. –
A 42-ik szakaszra is különösen figyelmet kérek. –
Én a telekkönyveket a kötelezőleges intabulatio, s teljes hypotekalis rendszerrel, ide értvén a csődtörvényeinkben* szükséges módosításokat is, szoros összefüggésben vélem, s reménylem, hogy Minister úr a törvényhozásnak illy kapcsolatban fogja tenni javaslatát, de én a hitelintézettel ezen codificatióra nem várhatok, azomban az e tárgyra vonatkozólag kezemnél volt terveket, s javaslatokat át küldeni van szerencsém.
1840: XXII., 1844: VII. tc.
Végre még azon kérésem is van, hogy mivel a hitelintézeti szabályok 94. szakaszában a hamis hitel levelekkeli élésre, vagy ezen levelek hamisítására azon büntetés foglaltatik, ami törvény értelmében a csalót és hamisítót sújtsa, méltóztatnék, ha lehet ezen büntetést specifice kijelelni. Nagyon kedvesen venném az arróli értesítést, hogy mikor számolhatok a telekkönyvi rendezésre.
Tisztázat Kossuth s. k. aláírásával. O. Lt.
Igazságügymin. Vegyes (797. rsz.) – (Pü.
sz.: 720. P. M.)
Igazságügymin. Vegyes (797. rsz.) – (Pü.
sz.: 720. P. M.)
