177. Budapest, 1848 június 8. Kossuth nyilatkozata kecskeméti követjelöltségéről.
177.
Budapest, 1848 június 8.
Kossuth nyilatkozata kecskeméti követjelöltségéről.
Budapest, 1848 június 8.
Kossuth nyilatkozata kecskeméti követjelöltségéről.
A Pesti Hírlap egyik közelebbi számában az vala olvasható, hogy én a kecskeméti egyik választó kerület követségét elvállalni ígérkeztem.
Nem levén kedvem nevemet választási cselszövényekben eszközül felhasználtatni, a dolog iránt nyilatkoznom kell.
Néhány nap előtt három kecskeméti polgár jött hozzám – magokat választó-társaik küldötteinek mondva, – azon megkereséssel, hogy a kecskeméti egyik követséget vállalnám el. Szavamat még senki másnak nem adván, szívesen megígértem.
Pár nap múlva Király Károly és Bene Sándor urak Kecskemétről látogattak meg, s azt nyilatkoztatták, hogy említett felszólíttatásom nem egyéb cselszövénynél, mellyet egy párt, melly Kecskeméten múlt országgyűlési követségemnek is ellene volt, bizonyos népszerű követjelöltek megbuktatására gondolt ki, a nélkül, hogy irántam valaha bizodalommal viseltetett volna, vélvén, hogy nevem felléptetésével a nép jelöltjeit leléptetheti.*
A képviselő-választásokat az 1848: V. tc. alapján júniusban tartották. Kecskemét város Karika Jánost választotta képviselőjének.
Mi s mennyi igaz van a dologban? nem tudom, mert Kecskeméttel soha legkisebb érintkezésben sem voltam, s ha egyenesen s váratlanul fel nem szólíttatom, érintkezésbe jőni eszembe sem jut. De annyit gondolok észrevenni, hogy vagy egyik, vagy másik oldalról a dologban cselszövény van, mellybe magamat eszközül belevonatni nem engedem. Csinálják el a jó urak aprócska bajaikat magok között; de annyi tekintetet gondolom, megérdemlettem volna, hogy országos dolgoktól igénybe vett személyemet, ismeretlen játékukba ne vonogassák.
Illy körülmények közt, gondolom, jogom van kijelenteni, hogy valamint a kecskeméti követséget ambitionálni soha eszembe nem jutott; úgy magamat kimesterkélt szavammal kötelezettnek nem érezhetem, s ha épen akadna választó-kerület az országban, melly engem követjévé választani jónak látná – a miben ugyan én a legtávolabbról sem avatkozom – a választás el- vagy nem vállalására szabadságomat csorbítlanul fentartom.
Budapest, junius 8-kán 1848.
Kossuth Lajos.
Közlöny, 1848. június 10. (3. szám) 9. l.
