181. [Budapest], 1848 június 11. Kossuth megjegyzése a népfelkelésről.
181.
[Budapest], 1848 június 11.
Kossuth megjegyzése a népfelkelésről.
[Budapest], 1848 június 11.
Kossuth megjegyzése a népfelkelésről.
Augusz A., Tolna megye első alispánja a következő jelentést küldte Szemere B. belügyminiszterhez:
Minister Úr!
Csányi László országos biztos úr éppen most érkezvén megyénk székhelyében, a jelenlévőkkel azomban* a Hazát veszéllyel fenyegető súlyos csapás el háríttatására vezető eszközökrűl értekezett, s ekkor figyelembe vevén a megyében szerzett tapasztalásokat, köz meg egyezéssel el határoztatott a Ministeriumot hivatalossan fel kérni, hogy miután a megyei nemzeti őrök mozgóvá tételére és a Dráva mentében alkalmazhatásra kevés remény volna, a tisztelt Ministerium bizonyosb siker szerzés tekintetébűl határozott rendeletet intézzen a megyékhez, hogy azon megyék, – mellyek országos biztos úrnak hatása alá tétettek – a jelen veszedelemnek el háríttására okvetetlen meg kívántató sereget lakosságokhoz mért arányban bizonyos határ napig egy e végre ki jelelendő helyre a nemzet őrseregre meg állopított qualificatiónak* figyelembe vétele nélkül ki állítsák, és hogy az annál sikeressebben eszközöltessék, a megyék hatalmának gyámolíttására nehány osztály sor katonasággal el látassanak. –
Azon nyomban helyett.
A Csányi vezetésével tartott Tolna megyei gyűlésen vetődött fel először az a gondolat, hogy a fenyegetett területeken népfelkelést kell hirdetni, figyelmen kívül hagyva a vagyoni határt, amit az 1848: XXII. tc. a nemzetőrség feltétlenül megállapított. Barta I.: Kossuth és Csányi 610. l.
Szexard, Junius 11. 848.
Augusz Antal
első alispán
első alispán
Szemere B. fekete irónnal feljegyezte az iratra: „Tolnábúl most hozták. Azt mondván, hogy ha megrendeltetik határt őrizni, 2000-et inkább ki lehetne állítani. De ki kell vetni. 1100 fegyverek és ruhájok van.”
Szemere a jelentést megküldte Kossuthnak, aki a következő megjegyzést írta rá:
Véleményem az, hogy tenni kell; a Drávára dűlő megyék köteleztessenek Csányi rendelete szerint saját megyéjök határának megőrzése s a berohanások meggátlása végett tömegben fegyvert fogni.
Hasonlót Bács magyar lakosai, Pest alsó része, Csongrád, Csanád, Arad, Jász-Kunság stb.-re nézve – Szegednél a magyar nép védelmére egyesülés végett.*
Szemere B. belügyminiszter június 13-án felhívást intézett Zala, Somogy, Tolna, Arad, Vas, Baranya, Bács, Temes, Krassó, Torontál, Csanád, Csongrád, Pest megyéhez és a Jászkun kerülethez, hogy 2 hét alatt 2–4000 polgárt (összesen 39 ezer főnyi nemzetőrséget) fegyverezzenek fel. A nép gondoskodik felfegyverzésükről. Feladatuk, hogy őrködjenek megyéjük határszélén, de hazafiúi tisztük, hogy segítsenek elhárítani a szomszéd megyéket fenyegető veszedelmet. Közlöny, 1848. június 18. (10. szám). 37. l.
Ha – kellendek – ma, írjatok, azonnal megyek.*
Kossuth ekkor beteg volt, de a tervet magáévá tette és kész volt elmenni a minisztertanácsba. A miniszterek Batthyány távollétében Széchenyinél tartottak megbeszélést. Majd felkeresték Kossuthot. Sz. I. Ö. M. VII. 332.
Kossuth
Kossuth s. k. hátirati megjegyzése.
O. Lt. Belügymin. Elnöki 350/1848.
O. Lt. Belügymin. Elnöki 350/1848.
