180. Budapest, 1848 június 10. Kossuth átirata Mikó Imre erdélyi kincstartóhoz: az arany- és ezüstkészletet ne szállítsák ki és a…

Teljes szövegű keresés

180.
Budapest, 1848 június 10.
Kossuth átirata Mikó Imre erdélyi kincstartóhoz: az arany- és ezüstkészletet ne szállítsák ki és a költségvetéshez adjanak tájékoztatást.
Az 1848: VII. tc., majd az erdélyi 1848: I. tc. kimondta Magyarország és Erdély unióját. Az osztrák minisztérium azt javasolta az uralkodónak, hogy az unió elfogadását feltételekhez kösse. Az első feltétel, hogy az erdélyi hivatalokban, pénztárakban, bányákban az unió jóváhagyásakor található pénzösszeg, anyagkészlet nem a magyar kormányt illeti, hanem az uralkodó rendelkezhetik vele. Így akarták elejét venni annak, hogy a magyar kormány az Erdélyben található kincstári pénzre, anyagkészletre rátegye a kezét. A további feltételek biztosítani kívánták Erdély részvállalását az államadósságokból, a korábbi rendszer továbbélését. Az unió jóváhagyásakor a június 10-i tárgyalásokon az udvar ezeket a feltételeket nem tudta kikötni és a király szentesítette az unióról szóló törvénycikket (Károlyi Á.: Törvénycikkek. 189. s. köv. l.) Kossuth már az unió jóváhagyása előtt gondoskodott az erdélyi arany- és ezüstkészlet megmentéséről Mikó Imréhez írt rendeletében:
Miután a minden igaz magyar kebelben régóta s hőn ápolt óhajtás a két testvér hazának egy testté forradása – az unió – most már csaknem bevégzett ténynek tekinthető, hogy tehát cselekvéseink öszhangzásban legyenek, bátorkodom Excellentiádat teljes tisztelettel egyszersmind azon jogomnál fogva, mellyel mind a két haza közelebbi országgyűlései* részint szentesített, részint az Ő Felségéhez ugyan e végből felterjesztett törvények a felelős magyar pénzügyi ministériumot felruházzák – felkérni, hogy mindazon arany- és ezüst-készletet, melly a károlyfehérvári* pénzverő hivatalnál jelennen létezik, s a mellynek elszállítása Junius 28-ra van czélul kitűzve, mind a még netalán időközben bejővendő illynémű bányatermelést letartani, s azoknak kivitelét meg nem engedni, engem pedig a jövő közös országgyűlésre készítendő jövedelem- és költségvetés (budget) körüli tájékozás* végett, kedves testvérünknek, Erdélynek mindennemű közjövedelmeiről s költségeiről, úgy a kincstári minden készletek jelen állapotáról, mint szinte arról, mennyire mennek az ez évben még reménylhető jövedelmek, s még hátralévő költségek – mi hamarébb értesíteni méltóztassék.
Itt egy szó kimaradt.
Gyulafehérvári.
A magyar pénzügyminisztérium ekkor dolgozott a költségvetési tervezet összeállításán. Vö. a 75. számmal.
Tisztázat Kossuth s. k. aláírásával.
O. Lt. Erdélyi Kincstartóság, Elnöki 1064/1848.
– (Pü. sz.: 801. P. M.)
Béldi György kincstári alelnök június 29-én öt évi kimutatást küldött az összes jövedelmekről és kiadásokról, továbbá megküldte az 1848–49. évre készített előleges kimutatást, egyúttal tájékoztatást adott a középponti kamarai pénztár és a pénzverőház vagyoni helyzetéről. Az év hátralevő részében még 637 159 ft 11 3/4 krajcárra lehet számítani. A pénztárakban 18 261 arany van, a még ki nem vert fémből 2960 arany remélhető. „Noha a bányászati költségek fedezésére minden évben a kamarai pénztárból nevezetes pénzmennyiségek utalványoztattak, mindazáltal a bányászatból vett jövedelmek a kamarai pénztárban soha sem folytak be, hanem a mennyiben szükség nem volt azokat a bánya termények beváltására fordítani, a pénzmester által a bécsi bányaterményárudához küldettek.” A kamarai pénztárból az adójövedelmek kiegészítéseként rendszeresen pótolták a tisztviselők fizetését, sőt a katonaságnak is előlegeztek. Egyúttal részletes tájékoztatást ad az erdélyi kincstár szervezetéről, rendszeréről és feladatairól. A további felvilágosítások megadására kész szakértőket kiküldeni. Debreczeni Márton aki a bányászati kérdésekben tájékozott, mint az unióbizottság tagja, úgyis Pesten lesz. Ha szóbeli tájékoztatásra lesz szükség kamarai kérdésekben, megfelelő szakembert fog küldeni. (Uo.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem