189. [Budapest], 1848 június 15. Kossuth felterjesztése István nádorhoz a volt államtanács tagjainak nyugdíjáról.
189.
[Budapest], 1848 június 15.
Kossuth felterjesztése István nádorhoz a volt államtanács tagjainak nyugdíjáról.
[Budapest], 1848 június 15.
Kossuth felterjesztése István nádorhoz a volt államtanács tagjainak nyugdíjáról.
István nádor május 15-én Batthyány L. miniszterelnökhöz fordult Cziráky Antal, Somsich Pongrác és Thaddäus Kussenics nyugdíjazása ügyében, egyúttal megküldte a király ebben a tárgyban kiadott május 13-i kéziratának másolatát. A nádor leiratára Kossuth válaszolt:
Folyó évi Majus 15-ki 1065. számú Kegyelmes leiratával* Császári Kir. Fenséged méltóztatott egy f. é. Majus 13-án kelt legfelsőbb Kabinet iratnak másolatát a ministerelnökkel további tárgyalás végett közölni, mellyben Cs. Kir. Fenséged az 1741-ki 11-ik törvényczikkely 4. §-ára s a legújabb hazai törvényekre* hivatkozólag Ő Felsége által felszólíttatik: hogy a nyugalomba helyeztetett állodalmi s értekezleti ministernek Cziráky Antal grófnak, Somsich Pongrácz gróf állodalmi tanácsosnak, és Kussenits állodalmi tanácsi előadó udvari tanácsosnak járó nyugdíjait a magyar pénzügyi alapból utalványoztassa.
Nem 1065, hanem 1165/1848. Az 1165/1848. számú nádori leirat fogalmazványa a nádori levéltárban helyén nem található. (O. Lt. István nádor lt. Miniszteri).
Az 1741: XI. tc. arról rendelkezik, hogy a magyarok dolgait és ügyeit magyarok intézzék. A legújabb törvényeken az 1848: III. tc.-et érti, amelynek a 6. §-a kimondja, hogy a korábbi főkormányszékek hatalmát a minisztérium veszi át.
Az 1848-ki 3-ik törv. czikkely 6., 23. és 25-ik §-ai nyilván kijelölik azon kormánytestületeket, mellyeknek tisztei alkalmazandók, és ellátandók; azokban egyedül a volt magyar kir. udv. kanczellária, helytartó-tanács, és a magyar kir. udvari kamara vannak megnevezve. Az ezelőtt fennállott cs. kir. állodalmi tanácsról ugyanott semmiféle említés nem történik,* én tehát az említett törvényes intézkedés kiterjesztésének felelőségét magamra nem vállalhatom s magamat arra felhatalmazva nem érezhetem, hogy az állodalmi tanács érintett három tagjának nyugdíját, a törvényhozás nyilvános beleegyezése nélkül, a magyar pénzügy terhére átvehessem.
A törvény a Magyarországon jog szerint működő kormányszerveket sorolja fel és így természetszerűen nem szól a cs. kir. államtanácsról. Az államtanácsot (Staatsrat) 1761-ben Mária Terézia szervezte a Habsburg-monarchia egységes kormányzatának biztosítására. Az államtanácsnak minden fontosabb ügybe beleszólása volt, és így a Habsburg-birodalom egységes érdekeit érvényesítette. Formailag pedig egyik ország sem emelhetett kifogást ellene, mert az államtanács mint tanácsadó szerv a háttérben marad, és az uralkodó az államtanács döntését a különféle országokban levő kormányhatóságokkal hajtatta végre. Az államtanács nem képviselte Magyarország érdekeit és így Kossuth álláspontja vitathatatlan, amikor nem vállalta Magyarországra a volt államtanácsosok nyugdíját. Az 1848: III. tc. 19. §-ában szó van egy megszervezendő magyar államtanácsról, de ez egészen más, mint a Staatsrat, és megalakulására nem is került sor.
Annálfogva az iránt esedezem Cs. Kir. Fenségednek, méltóztassék Kegy. megengedni,* hogy ezen kérdés elvileg leendő eldöntés végett az Országgyűlés elibe terjesztessék.
Az eredetiben: megegyezni.
Láttam 17/VI. 48. Kossuth
Kívül:
Kiadandó Kossuth
Fogalm. Kossuth s. k. kiegészítéseivel.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 773/1848.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 773/1848.
Mellette a nádor említett rendelete és a királyi kézirat másolata.
