221. Budapest, 1848 június 22. Kossuth rendelkezése az országgyűlés hivatalnoki állásainak betöltéséről.
221.
Budapest, 1848 június 22.
Kossuth rendelkezése az országgyűlés hivatalnoki állásainak betöltéséről.
Budapest, 1848 június 22.
Kossuth rendelkezése az országgyűlés hivatalnoki állásainak betöltéséről.
Szemere Bertalan belügyminiszter közölte Kossuthtal, hogy milyen országgyűlési hivatalok betöltésére van szükség és e hivatalok milyen költséget jelentenek:
A közeledő országgyűlés szükségessé teszi, hogy némelyike azon hivataloknak már most betöltessék, melyeket úgy a felső, mint az alsó táblánál felállítani minden esetre kell.
A felső táblánál szükségesek:
| 1 Irattár igazgató | (1000 pft.) |
| 1 Irattári jegyző | (600 pft.) |
| 6 Írnok | (400 pft.) |
| 1 Házigazgató tiszte | (700 pft.) |
| 3 Teremőr | (400 pft.) |
Az alsó táblánál szükségesek:
| 1 Irattár igazgató | (1200 pft) |
| 1 Könyv- s alirat tárnok | (800 pft) |
| 2 Irattárjegyző | (600 pft) |
| 10 Írnok | (400 pft) |
| 1 Házigazgató tiszte | (800 pft) |
| 3 Teremtőr | (400 pft) |
E hivatalnokokon kívül táblai tíz cseléd (ruha és 250 pft), s 4 futár (ruha és 200 pft) is kívántatik.
A folyamodók ajánlványokkal ellátott leveleiket f. hó 28-áig álladalmi titkár Zoltán János úrnál nyújtsák be.
Budapest, Junius 22, 1848.
Szemere átiratára Kossuth a következőket jegyezte fel:
A javaslott hivatalok taglalatába nem bocsátkozván, csupán azon megjegyzést teszem, – hogy miután ez mind olly hivatal, a mit a volt kormánytisztviselők is bátran teljesíthetnek, vannak pedig számosan a volt Cancellariától s Consiliumtól, kik még nem alkalmaztattak, s fizetésöket ingyenben húzzák, sőt e napokban még vagy 12 szolgát is leküldvén Pulszky ide mint alkalmazás nélkül lévőt – óhajtom, hogy költség kíméllésből mind illyenek alkalmaztassanak.
A Cancellaria nem alkalmazott tagjai névsorát most köröztetem Minister urak közt.*
Ld. a 217. számot.
Különösen ajánlom Véghy Antalt, a Consiliumnál szolgált, első volt a concipistaságra,* tán minden társai közt legügyesebb volt s nem alkalmaztatott, a min eléggé csudálkozom (Lakása: Buda, Vár, Igazság tér* 198 sz.), lehetne irattári jegyző, vagy több is – nagyon ajánlom.
Fogalmazói állásra.
Az Igazság tér a márciusi forradalom alatt nyerte nevét más budai terekkel együtt. A szabadságharc leverése után a császári biztos parancsára Buda város tanácsa levétette a forradalmi névtáblákat. Az Igazság tér helye ismeretlen. Schmall L.: i. m. 63–64. l.
A Cancellariától Gasner Móriczot –
az ármány által pensionálttak közül Boda Antal volt concipistát könyvtárnoknak (lakik Kristina város, Molnár utsza),*
a mai Kuny Domonkos utca. Uo. 152. l.
Desewffy Ede volt conceptus practicanst.*
Fogalmazó gyakornok.
Házigazgatónak Schmidt Ede Eszéki bírót
s hogy két nem hivatalnoknak is jusson, Ivánszky Kálmánt irattári jegyzőnek különösen ajánlom – mellettem s a Védegyletnél* volt sokáig – Teremfelügyelőnek Auguszt István szegény becsületes gazdatiszt ifjút (Pest, Jósef város 598) és egyik írnokságra Mészáros Mátyás szegény becsületes ifiút. Szegény szülőinek gyámoltalan támaszát (Pest, Tehén utsza*). A szolgák lajstromát Duschek közölheti.
Kossuth kezdeményezésére 1844. október 6-án alakult meg a Védegylet, elnöke Batthyány Kázmér, igazgatója maga Kossuth volt. A Védegylet célja volt, hogy elősegítse a hazai ipar fejlődését és felvegye a harcot a külföldi iparcikkek uralma ellen. A Védegylet igazi jelentősége abban állott, hogy először fogta össze az ellenzéki erőket szervezett formában és ezzel előkészítse az Ellenzéki Pártot.
A Tehén utca a Ferencvárosban a mai Kinizsi utca volt. Schmall L.: i. m. 140. l.
Kossuth s. k. hátirati rendelk.
O. Lt. Belügymin. Elnöki 450/1848.
O. Lt. Belügymin. Elnöki 450/1848.
