228. Buda, 1848 június 26. Várady Józsefnek, az állami hitelintézet kijelölt igazgatójának levele Kossuthhoz a hitelintézet felál…
228.
Buda, 1848 június 26.
Várady Józsefnek, az állami hitelintézet kijelölt igazgatójának levele Kossuthhoz a hitelintézet felállításának tervéről.
Buda, 1848 június 26.
Várady Józsefnek, az állami hitelintézet kijelölt igazgatójának levele Kossuthhoz a hitelintézet felállításának tervéről.
A pénzügyminisztérium május 31-én előterjesztést intézett a nádorhoz a Budapesten felállításra kerülő hitelbankhoz Várady József igazgatói, Urbán Pál tanácsnoki és Jankó Vince pénztárnoki kinevezéséről. Egyúttal a három jelölthöz kérdéssel fordult: elfogadják-e a tisztségeket, kiemelve, hogy „szakismeretekben gazdag és egyszersmind szilárd jellemű honfiakat” akar a hitelbankhoz alkalmazni. Várady József államtanácsos volt és a felhívás szerint megtartotta volna előbbi rangját és fizetését. Váradyhoz május 31-én Fiuméba küldte a pénzügyminisztérium a felhívást, miután azonban megtudta, hogy Bécsben lakik, június 15-én ott értesítette. A felhívás a hivatal azonnali átvételéről szólt. (O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 635/1848.) Várady a következőképpen válaszolt:
Magyarországi Pénzügyi Minister Úr!
Kegyes Uram!
Méltóztatott engemet f. hó 15-kén 635/P. m. sz. alatt kelt rendelettel a honunkban felállítandó álladalmi hitelbank igazgatásának magamra vállalása iránt felszóllítatni; – én ezen kegyes felhívást parancsnak vevén, azonnal csekély tehetségemet tisztelt Minister Úrnak köteles készséggel ajánlám.
Méltóztatott továbbá nekem kegyesen megígérni, hogy az illető hitelbank ideiglenes szabály rendelete is velem netalántáni észrevételem előterjesztése végett mentől előbb közöltetni fog; ezen szabály azonban, hihetőleg azon emberi erőt majd nem túlhaladó és halasztást nem szenvedő egyébb tömérdek sok intézkedések miatt eddig kezemhez nem került; – idő közben az igazságügyi minister úrral azon hypotheca rendszer és illetőleg törvény javaslat* iránt, mellyet elejbe terjesztettem, értekeztem, melly alkalommal szóba jövén az említett hitelbank alapszabálya* is, tisztelt igazságügyi minister úr ezen kezénél lévő szabályt velem közölni méltóztatott; bátorkodom tehát ezen bár későbben – mint hallám – némileg megváltoztattatott rend szabály iránt már előlegesen is némely alázatos észrevételeket t. Minister Úr bölcs megítélése alá bocsátani.
Az említett törvényjavaslatnak nincsen nyoma sem a pénzügyminisztérium, sem az igazságügyminisztérium, sem az országgyűlés anyagában. Vö. a 342. számmal.
Vö. a 150. számmal.
Az álladalmi hitelbankunk czélja nem egyébb, mint leginkább az eladósodott és az úrbéri jövedelmek megszüntetése által még inkább elszegényedett nemes földbirtokosok sorsát tűrhetővé tenni, és ezeknek olly segedelmet nyújtani, miszerint adosságaiktól megszabadulhassanak a nélkül, hogy az nagy erőködéssel és teherrel történjék, továbbá, miszerint czélszerű gazdasági beruházások által jövedelmeiket öregbíthessék, és ez által a honunk függetlensége fentartására és szilárdítására jelenleg okvetlenül szükséges nagy álladalmi terhek könnyebb viselésére képesek váljanak.
Ezen szempontból indulván ki, – minthogy a törvényes kamatlábon az ingatlan jószágok értéke egy harmadára biztos tulajdoni czím mellett jelenleg is nagy nehézség nélkül pénzt szerezni lehet, az álladalmi hitelbank feladása nézeteim szerint más nem lehet, minthogy a fenemlített birtokosoknak a törvényes kamatlábon alóli kamatfizetés mellett, és a jószág valódi értékének egy harmadán, és ha lehet felén felül is kész pénzt, vagy legalább bizonyos rövidebb határidő alatt kész pénzzel felváltható bankjegyvényt adjon, vagy a földbirtokos adósságait magára vállalván az eddigi hitelezőkkel úgy szerződjék, miszerint az adós földbirtokos adósságait törlesztés útján bizonyos évszám alatt leróhassa, más felül pedig az álladalom az átveendő adósságok idő előtti felmondása és kész pénzben követelése által zavarba ne jöjjön; végre a hitelbank feladása – nézetem szerint az is, – hogy az általa eszközlendő jótéteményben az eladósodott földbirtokosok nagyobb része mentől előbb részesülhessen.
Ezeknek elérésére pedig okvetlenül szükségesnek tartom 1-ször hogy a hitelbank in thesi mint hivatal életbe léptetvén az igazgatóságnak kötelességévé tétessék, miszerint haladék nélkül olly capitalistákkal, kik pénzeiket magyarhoni földbirtokra kiadni készek, a kölcsön adás feltételei iránt értekezzen, és elfogadható feltételek mellett a capitalistákat bizonyos határidőig azonnal, a hitelbankot pedig csak a pénzügyi ministerium jóváhagyása esetére kötelező ajánlási aláírásokat gyűjtsön.
2-szor hogy addig is, míg a hitelbank az egyes eladósodott földbirtokosoktól teljes biztosságú hypothekát nyerhet, a capitalistáknak az álladalmi kezességen felül, még reális hypotheka gyanánt a köz alapítványi jószágok* a banknak kölcsön adandó pénz öszvege erejéig leköttessenek – mi – miután a moralis hatáson kívül ezen jószágokra semmi realis teher nem háramolhat – könnyen meg is történhetnék.
A közalapítványi jószágok közé számított a tanulmányi alap, az egyetemi alap, a határőrvidéki tanulmányi alap stb. Fényes E. szerint az egyetemnek, az iskolai és egyházi alapítványoknak a főjövedelme az ingatlanokból volt és a birtokokon kívül tőkéjük 21 milliót tett ki. Leírása. I. 154., 175. l.
3-szor hogy a jelzálogi (hypotheka) törvények még ezen legközelebbi országgyűlésen mint a hitelbank rendes, biztos és kiterjedett működésének sine qua non-ja mentől előbb szentesíttessenek.
4-szer hogy – teljes reménység lévén arra, miszerint 5% kamatláb mellett, ha a kamatoknak félévenként előre fizetése által alakítandó kamat jövedelem segedelmével évenként sors húzás által praemiumok is kitűzettetnek, a jelen rendkívüli pénzcrisisnél* is készpénz megszereztethessék, már előre is szóllíttassanak fel azon földbirtokosok, kik 5% kamat és 1% törlesztési bér fizetés mellett az álladalmi hitelbanktól pénzt felvenni kívánnak, magába értetődvén, hogy ezen hirdetés alkalmával egyszersmind azon feltételek is köz hírré teendők, mellyek a hypotheka biztosságát sat. illetik.
A bankjegyekkel szemben mutatkozó bizalmatlanságra és a beváltási nehézségekre utal.
Ezen rendeletek következtében tudomásra fog jutni, mennyi pénzzel rendelkezhet a hitelbank, menyi pénzt adhat ki teljes biztossággal és minden károsítás félelme nélkül; – az a működését ezen két fő factorokhoz alkalmazhatja, és mindjárt megnyitásakor szilárdon és jó sikerrel léphet fel, mi felette szükséges, mert minden ingadozó fellépés nagyon árthat a hitelbank hitelének.
Ezen előleges tárgyalások ideje alatt a hitelbank alapszabályai még részletesebb vizsgálat alá vétethetnének.
Magyar országnak minden hitel és kereskedelmi intézkedései eddig, ha bár nagy részben a bécsi kormány irántunki mostohasága és a pénzügyi monopoliumához ragaszkodása által vagy dugába dűltek, vagy csekély eredményűek voltak; – miért pénzügyi dolgokban hazánk külföldön igen rosz hírben áll; miután pedig a hitelügy felette kényes, sokkal jobbnak tartom, hogy a hitelintézetünk inkább egynehány héttel későbben, de derék, szilárd alapra építve, lépjen életbe, mint hogy a külföldnek finánczügyi intézkedéseink iránti bizalmatlansága, a hitelbank alapszabályainak gyakrabbi változása által nem ok nélkül növeltessék, és hitelintézetünk a bécsi hitelintézetek, és az eddigi pénzügyi monopolium elvesztése miatt nagyon neheztelő tőkepénzesek és ügynökök éles és rágalmazó megtámadásának és kritikájának kitétessék.
Bár elhitség nélkül állítani merem, hogy a reám k. bízandó bankigazgatói hivatalhoz szükséges theoretikus tudományjal némileg bírok, még is kötelességemnek ismerem tisztelt Minister Urat alázatosan kérni, miszerint megengedje, hogy – ha a hitelbank igazgatása reám bízatnék – magam mellé egy a hitelbanki ügyekben tapasztalt és jártas egyént választhassak, kinek szaktudománya és sokévi tapasztalása által mind azon aprólékos, de még is lényeges fortélyok, mellyek könyvekből meg nem tanulhatók, felhasználtathassanak, és minden ballépések lehetőleg kikerültessenek.
E végre bátorkodom tisztelt Minister Urat alázatosan kérni, miszerint a hitelbank főkönyvvivői hivatalt az ·/· alatti pro memoriában* alá írt Herr Friedrik Úrra bízni méltóztassék, mert ő nemcsak jogász, a hitelügyekben jártas és mint elismert szakértő igen ajánlható, hanem mint gyors és biztos számvevő a hitelbank ügyein kívül más fináncziális tervek készítésénél is igen használható lesz; – megvallom, hogy csak illy tapasztalt és bő tudományú, s tudtomra igen becsületes tisztviselő segítségével merek azon nagy nehézségű és nagy felelősséggel járó igazgatói hivatalba bátran lépni, mellyet tisztelt Minister Úr reám bízni szándékozik.
Várady levele mellett feljegyzés található Friedrich Herr addigi működéséről. Nevezett kötelezte magát, hogy rövid idő alatt megtanulja a magyar nyelvet.
Nem tagadhatom, hogy kérelmem teljesítése némi nehézséggel jár, mert Herr Fridrik nem magyar; – de tekintetbe vévén azt, hogy ő meghonosodni* kész, hogy talentuma és szorgalma mellett a magyar nyelvet hamar megtanulandja, s hogy mi olly szaktudósokat, kikre okvetlenül szükségünk van, honfiak hiányában, minden más nagy és ildomos nemzetek példája szerint eleinte külföldről befogadni kénytelenek vagyunk, reménylem, hogy ezen nehézség is elhárítható, és ez által a hitelbanknak akadéktalan szerencsés kifejlése biztosíttathatik.
A honosítást az 1550: LXXVII. tc. a következőképpen szabályozta; a király országgyűlés idején a rendek, máskor magyar tanácsosai meghallgatásával honosíthat idegeneket, a honosított pedig esküt tesz, hogy az ország törvényeinek engedelmeskedik és szabadságát megvédi. A további törvények igyekeztek korlátozni a honosítások számát, és hangsúlyozták a honosítás kivételességét.
Végre még azt bátorkodom említeni, hogy a külföldről szerzendő és itthon semmi esetre meg nem szerezhető készpénz ügyletre igen kedvezőleg fog hatni, ha a hitelbank legalább addig – míg a mostani zavarok tökéletesen le nem csillapodnak, a budai várban működend.
Tisztelt Minister Úr parancsait várom, hogy ha nézeteimhez járulni méltóztatik, azonnal az illető előttem ismeretes tőkepénzesekkel értekezhessek.
Budán, 1848 Junius 26-kán.
Várady József
Tisztázat. O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem
ikt. 107.
ikt. 107.
