230. [Pest, 1848 június 27.] Kossuth javaslatai a minisztertanácshoz Erdély helyzetének rendezésére.

Teljes szövegű keresés

230.
[Pest, 1848 június 27.]
Kossuth javaslatai a minisztertanácshoz Erdély helyzetének rendezésére.
Teleki Domokos június 22-én levelet intézett Batthyány L. miniszterelnökhöz. A levélben kifejtette, hogy Erdélyben egyes intézkedésekre azonnal szükség van, további tennivalók pedig az erdélyi országgyűlés által kiküldött unió-bizottság működésének megkezdése után intézhetők el célszerűen. Azonnal szükség van önkéntes sereg felállítására és az erdélyi főkormányszék felhatalmazására, hogy az ország jövedelmeiből a sereg legsürgősebb költségeiről gondoskodhassék. Szükség van továbbá arra, hogy Erdélyben fiatal, erélyes és a magyar érdekeket képviselő főhadparancsnok legyen. Jó hatást váltana ki a nádor vagy a császári család másik magyar szellemű tagjának megjelenése Erdélyben, vagy valamelyik miniszter kiküldése biztosnak. Sürgős feladat továbbá a főispánok kinevezése. Egyéb intézkedésekkel addig lehetne várni, amíg az unió-bizottság felmegyen Pestre. Teleki D. helytelenítette azt a híresztelt tervet, amely szerint a belügyi és az igazságügyi tárcát külön magyarországi és külön erdélyi részre bontják. Szerinte nem ez volna a helyes módja annak, hogy Erdély érdekei a magyar minisztertanácsban képviselve legyenek. Az unió-bizottságnak elsősorban a székely katonaságról kell majd gondoskodnia. Teleki D. levelét Batthyány L. miniszterelnök a minisztereknek véleményezésre küldette meg. Szemere B., aki a levelet először látta, hozzácsatolta a minisztertanácshoz intézett erdélyi keltezetlen jelentést is. Ezt Bethlen János, Jósika Miklós, Zeyk József és Teleki Domokos írta a minisztertanácshoz. A jelentés az Erdélybe kinevezett királyi biztos hatásköréről, a főispáni kinevezésekről tett javaslatot, a minisztérium szétszakítása helyett felvette, hogy a belügyminisztériumban és az igazságügyminisztériumban külön-külön osztályok alakuljanak. Ezekben erdélyi alkalmazottak Erdély ügyeivel foglalkozzanak. Az erdélyi alkalmazottakra személyi javaslatot is előterjesztett. A miniszterelnökség a következő levél kíséretében köröztette Teleki D. levelét:
Körlevél
Szemerelátta
Deáklátta
Klauzállátta
Kossuthláttam, jegyzeteim alább olvashatók
Mészároslátta
B. Eötvöslátta
Gr. Széchenyi minister urakhoz –látta
Gróf Teleky Domokosnak Erdély állapota iránt teendő intézkedések érdemében ministerelnök úrhoz intézett levelét ide mellékelve köröztetés végett azon kéréssel van szerencsém minister urakhoz áttenni, – hogy ezt annak idejében visszaküldeni szíveskedjenek.
Pest, jun. 27. 848.
Térey Ignácz
m. e. foglzó.
Ide rekesztem a ministeri tanácshoz intézett is.
Sz. B.
Kossuth a következőképpen fejtette ki álláspontját a körlevélen:
Szükségesnek tartom, hogy:
a) Vay Miklós korona őrnek az erdélyi katonai erővel s főparancsnoksággali rendelkezhetés világosan megadassék,
b) a főispányi kinevezésekről a Gubernium* tudósítassék,
Az erdélyi főkormányszéket (gubernium) 1692-ben szervezték meg, miután Erdély a Habsburgok uralma alá került. A gubernium a Bécsben működő erdélyi kancellária irányítása alatt állott és Erdély politikai kormányzatát vezette. 1849 elején megszűnt, 1860-ban visszaállították, 1868-ban végleg megszüntették.
c) külön erdélyi ministerium* mellett nem vagyok – az egység elvével ellenkezik. – De kívánnék rendezett álladalmi tanácsot; s abba 2–3 erdélyit; – és kívánnék egy ministert tárcza nélkül, például pecsétőrt, vagy ahogy nevezni tetszik, s ezt Erdélyit neveznék, – általában jónak látnám, ha a ministerium szaporíttatnék egy rendőrministerrel, s a cultus ministerium kettőre osztatnék – egyik a catholicus és orientalis* – másik a protestans, unitarius és zsidó cultus és nevelés ministeriumára; – különben a súrlódás örökös lesz.
Jósika Sámuel erdélyi udvari kancellár kívánt Erdélynek felelős minisztériumot. Jósika a magyar minisztérium alakulásakor a külön magyar pénzügyminisztériumot és hadügyminisztériumot megtagadó királyi leirat főszerzője volt. Majd Erdély különállásáért harcolt. Miután Erdélyt és a Részeket Magyarországhoz csatolták, lemondott. Vö. Töltényi M.: Hű tükre a megbukott kanczellária, helytartótanács és kamara hivatalnokainak. Bécs, 1848. 30. l.
Görög nem egyesültek.
Eszerint Erdélyen kívül még Horvát Ország érdekeit is lehetne figyelembe venni a tárczák felosztásánál.
Én a financz ministeriumba, – ha magam le nem mondanék* – erdélyi status titkárt neveznék – és az erdélyi bányászatra, a bánságit is együvé véve vele, külön osztályt alakítanék erdélyi osztályfőnökkel.*
Széchenyi írja a naplófeljegyzéseiben (június 14.), hogy Kossuth még az országgyűlés megnyitása előtt vissza akar lépni. Sz. I. Ö. M. VII. 335. l.
Kossuth már június 17-én Perényi Zsigmond királyi biztos útján a kincstartóság két alkalmazottjának felküldését kérte a magyar pénzügyminisztériumba, akik az erdélyi viszonyokról felvilágosítást tudnak adni. (Ld. a 201. számot.) Addig is, amíg erre sor kerülhet. Erdélyből Debreczeni Márton tanácsnokot küldték július 14-én Pestre. (O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1529/1848.)
A hadügy miniszteriumnál pedig a rendes status titkáron kívül, még egy status titkárt neveznék s erre mint osztály főnökre bíznám a határ őrvidéket, s ide horvátot neveznék például Blagejovichet.*
Blagejović Imre altábornagy.
d) A székelyekből, tekintettel oláhra, magyarra speciális comissiót hívék össze – sérelmeik orvoslása melletti coordinatiójukra.
Pénz tekintetében azt, a mit Teleki Domokos javasol, én már megtettem, a honvédseregre nézve – Vaynak holnap még szélesb felhatalmazást küldök.
A honvédsereg organisatiója végetti egyének leküldését a hadügyministernek különösen ajánlom.
Kossuth
Látta: Hadügy minister úrhoz küldi Kossuth.
Térey I. körlevelén Kossuth s. k. feljegyzése.
O. Lt. Miniszterelnökség 572/1848.
Mellette Teleki D. június 22-i levele és a Szemere Bertalan által csatolt erdélyi jelentés a belügyminisztériumba és az igazságügyminisztériumba javasolt erdélyiek névsorába.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem