241. Budapest, 1848 június 30. Kossuth rendelete Csányi László kormánybiztoshoz a drávai tábor ellátásáról és költségeiről.
241.
Budapest, 1848 június 30.
Kossuth rendelete Csányi László kormánybiztoshoz a drávai tábor ellátásáról és költségeiről.
Budapest, 1848 június 30.
Kossuth rendelete Csányi László kormánybiztoshoz a drávai tábor ellátásáról és költségeiről.
Országos Biztos Úrnak f. hó 26-áról és 28-áról kelt becses értesítésére,* mennyiben abban az én tárczámat illetők foglaltatnak egész készséggel ezennel válaszolom:
Csányi június 26-i levelét nem találtam. Erről a napról van ugyan egy levele Szemere B. belügyminiszterhez (O. Lt. Belügymin. Elnöki 471/1848.), ennek azonban más a tárgya. Csányi június 28-i levele a hadügyminiszterhez szólt, vö. a 240. számmal.
1-ör Arra nézve, hogy ne Országos Biztos úr kezelje a rendelkezés alá bízott Körmöndi, Kanizsai és Pécsi pénztárakból rendelkezésére bízott pénzeket, teljességgel semmi kifogásom sincs, – sőt meg lévén győződve Biztos úrnak tömérdek teendőiről – az ezen pénzek hova fordítása körüli utalványozásoktól Biztos urat teljesen megkímélendő, az értesítvényében kijelelt egyénekre sem szorítkozom, – hanem általában oda utasítottam a fenebb nevezett kincstári hivatalokat – miszerint azon hitel erejeig, mellyet Biztos úr rendelkezésére nyitottam – azon egyének utalványaira szolgáltassák ki a fizetéseket – a kiket e végett megbízottokul Biztos úr fog nekik bejelenteni. –
2-or A kiadásokbani kellő rend fentartása tekintetéből Biztos urat figyelmeztetőleg megjegyzem – hogy Körmöndön 100,000, Kanizsán 50,000 és Pécsett 25,000 pforintot rendeltem ki Biztos úr rendelkezésére, – minél fogva arra kérem, miszerint ne hogy a haza védelmére szükségelt költségek kiállításában legkisebb hátramaradás támadjon, a teendő utalványozásokat a Kegyed által kinevezendő biztosok útján olly evidentiában tartani méltóztassék, miszerint ha a pénz fogyatékán lenne, erről, valamint arról is, mennyi a még megkívántató pénz – mennyi üdőre, hová és mikorra legyen utalványozandó, én eleve olly végből tudósítassam – hogy a szükséges rendeléseket nyomban megtehessem. –
3-or Felötlött Biztos úr jelentésében az, miszerint értesítetem, hogy a sor katonaság pótlék díját is Biztos úr fizeti. – Nincs ugyan e tekintetben a múltra nézve észrevételem, sőt szeretem, hogy így történt, mert gondolom, hogy ez által a katonaság azon véleményt nyerte, miszerint ezen jó téteményt a magyar kormánynak köszönheti. – Mivel azonban a hadi parancsnokságok a hadügy ministerium útján előleges költségvetéseiket havonként nekem fel szokták terjeszteni; tudosítom Biztos urat, hogy a Julius hóra tett ezen költségvetésben a sor katonaság zsoldja mellett, a zsoldpótlékot is a hadi pénztárak* már számvételbe tették, – és én rendelkeztem, miszerint ezen zsoldpótlék is kiteljék a hadi pénztárakból. – Nehogy tehát financiánk jelenlegi szorgos állapotában egy bizonyos költséget két helyütt is fedezzük – jónak láttam akkint intézkedni, hogy a sor katonaság pótlék zsoldja is a rendes zsoldal együtt a hadi pénztárakból fizettessék. –
A hadipénztárak ellátmányukat hónapról hónapra a kincstártól kapták. Vö. a 37. számmal.
4-er Ép ezért és mivel ha pénz kell csak jókor tétessék nekem jelentés, mindig fogok gondoskodni, hogy legyen – azon javaslatát Biztos úrnak el nem fogadhatom: hogy Inkey Jósef úr azon pénzeket, mellyeket a haza oltárára szedett, Biztos úrnak adja át – s pedig azért nem, mert nem tudom sem az öszeget, sem az adakozók neveit, kiknek számára a kincstári utalványok ki volnának majdan állítandók, következőleg azt sem tudom – kinek, hol és mennyi pénz előlegezés, viszafizetése iránt kelljen majd intézkednem. Az illyen kezelés számadásaimban zavart fognak okozni – s azért oda kérem Inkey urat utasítani, hogy magát az általam e tárgyban kiadott rendeletekhez alkalmazva, a begyűjtőtt ajánlatokat az illető helyre szolgáltassa be.*
A kölcsönjegyzés alkalmával az összeírók feljegyezték a kölcsönjegyző nevét, az összeget, továbbá, hogy a kölcsönjegyző 3–6–12 hónapos kincstári utalványokat kíván-e, és ideiglenes nyugtát adtak; a kölcsönjegyző csak azután kapta meg a kincstári utalványt az illetékes kincstári hivataltól. (Ld. a 137. számot.) A kölcsönjegyzés meg állapított menetétől nem lehetett eltérni, mert az egész igazgatás megzavarásához vezetett volna.
5-ör A mi az ezüst pénzt illeti – tudom mikép e tekintetben Biztos úr ép úgy, mint mi is és minden más pénztárak szegénységben van – a kezelésem alatti országos pénztárban 1 millió pforintot felül haladó készletben alig van 80,000 ft ezüst, én tehát ezüst pénzt nem csak nem küldhetek, sőt minthogy Julius hó 2-ik hetében a magyar bankjegyek már forgalomba fognak tétetni, ha ezüst pénz leend kezemnél, mellynek alapján a pénz jegyeket kibocsáthatom; – a hon oltárára ezüstben tett ajánlatoknak, ugyan csak ezüstben felküldéséhez annál inkább kell ragaszkodnom, mivel minden ezüst forint, melly a budai főpénztárba került 2 1/2 pft pénzjegy kibocsátására nyújt tehetséget: – ha pedig ezüst pénz nem lesz, pénzjegy kibocsátásával financialis erőnket nem növelhetem, s a szükségeket nem fedezhetem. – Gonddal leszek, hogy a kibocsátandó egy és két ftos pénz jegyekkel Kegyed is elláttassék, s ez által az ezüst pénz hiány pótoltassék.
6-or Gróf Schmidegh Kálmán nemzetőri kapitánynak Biztos úr segédeül kineveztetése iránt megtévén a szükséges lépéseket – reménylem, hogy már ki is neveztetett.*
Schmidegh Kálmán Csányi László gyámfia volt.
7-er Igen el lévén foglalva, az álladalmi javak osztályfőnöke által arról tudósítattam Országos Biztos urat: hogy a pécsi püspök ajánlotta bort, seregének jó kedv szerzésére belátása szerint fordíthassa.* – Egyébbiránt mondhatlanul aggódom, hogy a hon védelmére összegyűlt tábor, az élelmi szerek kiszolgáltatásában valami fogyatkozást ne szenvedjen – s azért az élelmi szerek lehető legpontosbb kiszolgáltathatása tekintetéből – igen jónak tartanám, ha Országos Biztos úr e részben saját könnyítésére is szállítási szerződéseket kötni akkint méltóztatnék – hogy a fizetés, a mennyire lehet, ne egyszerre, hanem részletenként történjék, – egyszersmind engem a szerződés mássának közlése mellett arról értesíteni, hol, mikor, és mennyi lenne fizetendő – hogy magamat tudjam mihez tartani. –
Ld. a 231. számot.
Tudósítom Országos Biztos urat ezennel arról is, hogy a lakocsai tisztségnek épen a fenebbi szempontból meghagytam – miszerint a magtárban lévő gabona neműt a sereg ellátására Országos biztos úr rendelkezésére szolgáltassa ki. –
Végre teljesen méltányolván Országos Biztos úrnak – tág, és fáradságos munka-körét, – ezennel felkérem, miszerint ha a munkálataiban előforduló tömérdek írásra – vagy más teendőre, talán írnok, segéd vagy biztosnak alkalmazását látná szükségesnek; méltóztassék azt azon hatalmánál fogva, mellyel felruházva van, minden előleges s kérelmezés nélkül – megtenni s nekem szükséges intézkedhetés végett csak utólagosan tudtul adni, – meg vagyok győződve a felől, mikép Országos Biztos úr ismert hazafiúi érzelménél fogva az állománynak csak hasznos költségeket okoz és okozand. –
Rákóczy J. fogalm. Kossuth s. k. javtásai-
val és kiegészítéseivel. O. Lt. Pénzügymin.
Elnöki 1180/1848.
Tisztázat. O. Lt. Csányi L. korm. biztos iratai.
Miniszterek levelei. Pénzügymin. 2.
val és kiegészítéseivel. O. Lt. Pénzügymin.
Elnöki 1180/1848.
Tisztázat. O. Lt. Csányi L. korm. biztos iratai.
Miniszterek levelei. Pénzügymin. 2.
