250. [Budapest], 1848 július 1. Kossuth közlései a Kossuth Hírlapjában a szerb kérdésről, az országgyűlés megnyitásáról, István n…
250.
[Budapest], 1848 július 1.
Kossuth közlései a Kossuth Hírlapjában a szerb kérdésről, az országgyűlés megnyitásáról, István nádor hatáskörének kiszélesítéséről és a kormány előkészületeiről.
[Budapest], 1848 július 1.
Kossuth közlései a Kossuth Hírlapjában a szerb kérdésről, az országgyűlés megnyitásáról, István nádor hatáskörének kiszélesítéséről és a kormány előkészületeiről.
a) A szerbekkel kötött egyezség.
AZ ALFÖLDI LÁZADÁS.
Hrabovszky tábornok és Csernovics Péter temesi főispán, mint királyi biztosok, a fellázadt szerb ajkúak főnökeivel következő egyességet kötöttek:
„Alulírtak kellő figyelembe vevén azt, miszerint minden veszedelmek között a polgárháború az, melly bármelly országra is a legtöbb rosszat szokta árasztani, s hogy az sem az állodalom, sem a magyarok és szerbek javára s becsületére nem szolgálna, ezen tekintetből vezéreltetve, s különösen teljhatalmú királyi biztos Csernovics Péter úr f. é. junius 18-án kibocsátott felszólítása által indíttatva, a különben is túlbuzgóságból s nagyrészben félreértésből eredt népfölkelés békés útoni lecsillapítása, s a törvényes rend helyreállítása tekintetéből következő egyességre léptünk: u. m.
1-ször A folyó esztendő május hó ó szerinti 1-ső napján,* Karloviczon tartott népgyűlésen megválasztott bizottmány, s az ennek alárendelt más kissebb bizottmányok továbbá is fennmaradnak, s működéseiket folytatják, mind addig, míg a karloviczi népgyűlésből felsége elébe küldött küldöttség vissza nem térend, vagy attól hiteles tudósítás nem érkezik. Azon esetre pedig, ha az érintett küldöttség mától számítandó tíz nap alatt meg nem jőne, ezen határidő elteltével a karloviczi bizottmány, s ez alatt álló albizottmányok rendelkezésétől függő, s bárhol összegyűlve levő nép minden kifogás nélkül haza fog küldetni.
A régi naptár szerint 1-én, az új szerint 13-án.
2-szor Azon érintett karloviczi küldöttség ő felségétől leendő megérkezéseig vagy illetőleg az 1-ső pont értelmében kitűzött 10 nap elteléseig, valamint a karloviczi bizottmány tagjai, úgy a különböző helyeken összegyűlt néptömeg tagjai, minden megtámadás ellen biztosíttatnak, valamint a haza menni szándékozók bántódás nélkül távozhatnak.
3-szor Azon esetre, ha az ismételve érintett küldöttség visszajövetele, vagy illetőleg a kitűzött tíz nap eltelte után sem akarna az egybegyűlve lévő nép békésen haza oszlani, vagy addig is ezen egyességet bármelly pontjában megsértené, akkor a második pontban biztosított személy bánthatatlansági biztosítás megszűnvén, mint nyilvános ellenség fognak tekintetni.
4-szer A mai naptól fogva minden honpolgár személye s vagyona mindkét részről szentnek nyilváníttatik, a közlekedés, kereskedés, s utazás mind szárazon, mind vizen biztosíttatik.
5-ször A végvidékiek és csajkások, úgy ezek tisztjei is a kitett határnapig haza menni tartoznak, hogy így a régi rend és engedelmesség addig is helyre álljon; s ebbe a bizottmány nem csakhogy semmi akadályt nem fog tenni, sőt a rend illy módoni helyreállítását teljes erejéből elősegíteni fogja.
6-ször A Bács megyében, Bánátban, s más helyeken összegyűlt katonaság s őrseregek nemcsak a kitett időig semmi ellenséges megtámadásokat nem tesznek, hanem minden honpolgárnak személyét s vagyonát minden nyelv s valláskülönbség nélkül biztosítani fogják.
7-szer A karloviczi bizottmány azonnal proclamatiókat leszen köteles mindenfelé a néphez bocsátani, mellyekben tudtára fogja adni a népnek, hogy e jelen egyességben foglalt pontokat szigorúan megtartsa, bármelly vallású s ajkú honlakosokkal szeretetben s békében éljen; a kedélyek izgatásával végképen felhagyjon s maga rendes foglalatosságai után lásson, melly a kir. biztosok részéről is meg fog tétetni. Kelt Újvidéken, jun. 24. 1848. Hrabovszky s. k., Csernovics s. k. Szerb nemzeti karloviczi főválasztmány 1848. évi jun. 17–24. Középponti választmány tagjai: Sztratimirovics György m. k., Joannovics Péter m. k., Vaszilievics Vásza m. k., Sztojatskovics S. m. ik. Miukovics Pera m. k. Kazamat A. m. k., Kosztits Dem. m. k., Alexandrevics Szava m. k., Popovics Anaszt. m. k., Kolarovics E. m. k., Risztin Stefan m. k., Goicsics Jakov m. k., Joannovics József m. k., Zsivanovics Jakov m. k., Sztojcsics Péter m. k., Matik D. m. k., Zacharievics J. m. k., bizottmányi tagok, és Sztankovics Joan m. k. tollvivő.
Az illy lépések helyeslése, vagy kárhoztatása az eredménytől függ.
Mi nyugton bevárjuk a kikötött tíz nap lefolyását, nyugton, de nem tétlenül, nem készületlenül.
Szegedtől lefelé, a Tisza mindkét partján, hatalmas sereg áll egybegyűlve. Ennek hátában még hatalmasabb tartalék-seregek; szemébe nézni a sors koczkája fordulatának. – Junius 28-kán egy tapasztalt tábornok ment le a hős sereget diadalra vezérleni.*
Ph. Bechtold altábornagy, akit a nádor június 14-én nevezett ki a déli sereg parancsnokává. Bechtold viselkedése megtévesztette a közvéleményt, szereplése nagy csalódást okozott. Vö. a 415. számmal.
Mi nem kötnénk olly egyezkedést, melly gyengeség színét viselné; s ha nem volna lent már most is seregünk, melly a pártütést egy csapással semmivé tehetné, azt mondanók: semmi egyesség, semmi alku! Ám lázongjatok dühös pártütők, míg a magyarnak bosszús ereje összegyűl, s villámként sújt le hálátlan fejeitekre. Lázonghattok, s lépteitek nyomán ephemer pusztítás lángja terülhet el; de győznötök nem lehet; keserves leend a kérlelhetlen büntetés napja.
Így szólanánk, ha még készületlenül volnánk. De mivel nem így vagyunk; az emberiség ösztöne mondatja velünk. Erőshöz illik a nagylelkűség. S az engesztelődés füstje kedvesebb isten előtt, mint a polgárvér párolgása.
Azért bevárjuk az eredményt; – ármánytól nem tartunk, mert erősek vagyunk, s kiket hős hivatásuk szerint a kormány rendelése oda parancsolt, kiket a hazafiúi szent lelkesedés, elhagyva házunk békés tűzhelyét, fegyverbe gyűjtött; a hazát megvédeni, épen most, csak most ne hűljenek lelkesedésük szent hevében; most, épen most készüljenek mindenre, készüljenek a legrosszabbra; – csak néhány nap még, s vagy a békés kiengesztelődés, hálaénekét mondandják, a honnak polgárvégtől megkímélt földjén; vagy büntető ostorként sújtanak le az igaz ügy győzhetlen erejével.
Mi várunk ez egyezkedés felett ítéletünkkel; hőseink pedig legyenek készen győzni.
Még csak azt említjük, miként tudva van, hogy ő felsége a carloviczi conventiculum végzéseit kárhoztatva, a küldötteket oda utasította, hogy a törvény iránti engedelmességre visszatérjenek.*
A horvát és a szerb küldöttségnek, amely Jellacsics és Rajačić érsek vezetésével jelent meg Innsbruckban, a király kijelentette, hogy a karlócai gyűlés végzéseit nem fogadja el. Kívánságaikat a magyar minisztérium, a magyar országgyűlés és a saját nemzeti gyűlésük útján terjesszék elő.
Kossuth Hírlapja, 1848. július 1. (1.szám)
1–2. l.
1–2. l.
A cikk aláírás nélkül jelent meg. Vörös Antal szerint, aki összeállítást készített Kossuth cikkeiről, Kossuth írta. (Kossuth Lajos dolgozatai a Kossuth Hírlapjában 1848-ban. O. Lt. Kossuth-gy. II. V. 1.b–575.) Vö. Dezsényi B.: Kossuth a forradalmi publicista. Irodalomtörténet 1953. 50. s köv. l.
Az egyezségben foglaltak nem lettek valósággá, a szerbek az időt a háborús, előkészületek fokozására használták fel; július 4-én, amikor az előírt idő lejárt nem oszlottak szét. Thim J.: i. m. I. 124. l.
b) Hírek az országgyűlésről, a nádorról és a minisztériumról.
Tegnap előtt, Jun. 29-én este Ő Fensége a Nádori királyi Helytartó gr. Széchenyi és báró Eötvös ministerektől kísérve, Inspruckból megérkezett.*
Vö. a 128. számmal.
Ő Felségének Julius folytán Budára költözése igen valószínű. Jelenleg azonban gyöngélkedése miatt országgyűlésünk megnyitására meg nem jelenhetett.
Ő Felsége a Nádor kir. Helytartót méltóztatott az országgyűlésnek megnyitásával megbízni;* – s egyszersmind arról is meg lévén Ő Felsége győződve, hogy a jelen körülmények közt az országlási intézkedések gyakran sem halasztást nem szenvedhetnek, sem a távolból nem igazgathatók; – valamint az austriai császári tartományokban János fő Herczeg van Őfelsége teljhatalmú képviselőjeül kinevezte; úgy Magyarországra s a vele egyesült, és hozzá kapcsolt országokra s tartományokra – a határ őrvidéket is világosan ide értve – István fő Herczeg nádort méltóztatott – addig, míg Ő Felsége betegeskedése által az országlás fáradalmaiban akadályozva lesz – legfelsőbb kir. képviselőjeül teljhatalommal kinevezni; s őt úgy az országgyűlési állapodások megerősítésével, sanctiójával, mint szinte azon hatóságok ideiglenes gyakorlatával is megbízni, mellyek az 1848: 3-ik t. czikkben egyenesen Ő felségének vannak feltartva (kivéve azonban a 7-ik §-uszt).* –
Beér J.–Csizmadia A.: i. m. 119–120. l.
Uo. 120–122. l. Az 1848: III. tc. 7. §-a szerint az egyházi és a világi főméltóságok kinevezése, a kegyelmezés jogának gyakorlása, nemesség, címek és rendek adományozása egyenesen a királyt illeti.
A nemzet meleg hálával fogadandja Ő Felsége ez újabb kegyelmes gondoskodását – s bizonyosan semmit sem óhajt inkább, mint hogy ős Buda várában Ő Felségét rendíthetlen hűségével körül vehesse.
Tegnap előtt éjjel, 29-kén ministeri tanács volt – melly éjfélutánni egy órán túl tartott.* – A mint értesűlve vagyunk, a tanácskozás az országgyűlésre vonatkozott, s azon politicára, mellyet az illyr pártütés irányában a ministerium a nemzet gyűlésnek ajánlani fog.
A minisztertanács jegyzőkönyve nincsen meg. Az ülésről Széchenyi I. röviden megemlékezik. Sz. I. Ö. M. VII. 342. l.
Meg vagyunk bízva tudatni a közönséggel, mikint azon hír, mintha a pénzügyminister már most lemondott volna; nem valósul. – Ámbár mindinkább roskadozó egészsége aligha nem kényszerítendi a ministeriumból ki lépésre.
A törvényes szokás szerinti 3 megjelenési nap megtartatván, az országgyűlés Julius 5-kén nyittatik meg.
Jól értesült kútfőből tudjuk, miként a képviselő ház elnökségére Pázmándy Dénes a ministerium jelöltje. Ő már a ministerium alakításakor értesíttetett ezen combinatio felől.
A szöveg fölött Kossuth írása piros tintával:
A fő városi újdonságok után.
Kossuth s. k. fogalm. O. Lt. Kossuth-gy. II.
R. (Keltezetlen levelek)
Kossuth Hírlapja. 1848. július 1. (1. szám)
3. l.
R. (Keltezetlen levelek)
Kossuth Hírlapja. 1848. július 1. (1. szám)
3. l.
A közlés aláírás nélkül jelent meg, Vörös A. jegyzékében nem szerepel.
