265. Buda, 1848 július 6. Trangous Lajos pénzügyminisztériumi bányászati osztályigazgató átirata Esterházy Pál külügyminiszterhez…
265.
Buda, 1848 július 6.
Trangous Lajos pénzügyminisztériumi bányászati osztályigazgató átirata Esterházy Pál külügyminiszterhez a magyarországi bányászatra vonatkozó iratok Magyarországra szállításáról és a még felül nem vizsgált bányászati számadásokról.
Buda, 1848 július 6.
Trangous Lajos pénzügyminisztériumi bányászati osztályigazgató átirata Esterházy Pál külügyminiszterhez a magyarországi bányászatra vonatkozó iratok Magyarországra szállításáról és a még felül nem vizsgált bányászati számadásokról.
A magyar minisztertanács határozata alapján a magyar külügyminisztérium június 2-án felhívta a cs. kir. számvevőségi főigazgatóságot (General Rechnungs Direction), hogy utasítsa a pénzverési és bányászati udvari számvevőséget: a Magyarországra vonatkozó iratokat és számadásokat 1842-től kezdve adja át E. Rösznernek, a magyar pénzügyminisztérium megbízottjának. A főigazgatóság június 5-én beleegyező választ adott, majd június 29-én közölte, hogy a bányászati számvevőséget utasította: 1842-től kezdve tartsa készen az udvari számvevőségnél levő iratokat. Így tehát a magyar pénzügyminisztériumtól függ az iratátadás megkezdése. A főigazgatóság álláspontja, hogy a bécsi igazgatás idejéből való magyarországi bányaszámadásokat az udvari bányászati számvevőség vizsgálja felül és intézze el véglegesen. Az osztrák közmunkák minisztériuma ezzel a megoldással egyetért, de ehhez a magyar pénzügyminisztérium hozzájárulása is szükséges. Ha a magyar pénzügyminisztériumnak e megoldás ellen nincsen kifogása, akkor az udvari számvevőséghez pótlólag be kell küldeni a helyi számvevőségeknél még kinn levő számadásokat. A főigazgatóság javaslata, hogy a magyar minisztérium igazgatását a magyarországi bányászatban az 1848-as katonai év második félévétől, tehát május 1-től kezdve számítsák. Ezekben a kérdésekben kéri a magyar pénzügyminisztérium véleményét (O. Lt. Külügymin. Elnöki 107., 178., 341/1848). A magyar pénzügyminisztérium így válaszolt:
A közelébb múlt hó 29-kéről 341/e szám alatt költ becses soraira válaszolólag, van szerencsém Herczegségednek tudtul adni: miképp a cs: k: számvevőség főigazgatóság ·/· alatt köszönettel visszacsatolt értesítvényében kifejtett abbeli nézetében, miszerint a magyar bányászati számolatok, amennyiben még ezen bányászatnak Bécsben központosítva volt előbbi kezelését illetik, ezen ügykezelés érdekeinek és az eszközlendő vég leszámolatnak megfelelőleg, a cs. k. bányászati számvevőségtől lennének végképpen elintézendők, – osztozván, én a magyar bányászatnak az 1848-iki igazgatási év második feléig kirekesztőleg terjedő időszakot illető számolatait, melly időszakig tudni illik a magyar bányászati ügyek az osztrák monarchia többi ebbeli ügyeivel ugyan azon rendszer szerint kezeltettek, még a cs. k. bányászati számvevőségtől vélem megvizsgáltatandóknak és elintézendőknek; mellyek folytán e végre az érintett időszakot illető, még bé nem küldött ebbeli számolatokat a nevezett cs. k. számvevőséghez utasítandom.
Szíveskedjék Herczegséged ezen válaszom tartalmáról az érintett számvevőség főigazgatóságot értesíteni, egyszersmind ugyanazt megkeresendő:
1. hogy a kérdésben lévő számolatok megvizsgáltatását és végképpeni elintézését siettetni, az elintézetteket időszakonként a külügyministerium útján a magyar pénzügyministeriumnak rögtön átküldeni; továbbá
2. az időközben netalán egyes esetekre szükséglendő, még el nem intézett számolatokat, Herczegséged útján történendő megkeresésem folytán, velem rögtöni visszaküldendés ígérete mellett közölni; s végtére
3. hogy a cs: k: bányászati számvevőségnél létező magyar bányászatot érdeklő többi hivatalos iratoknak mentül elébb eszközlendő kiadatását sürgetni ne terheltetnék.
a pénzügyi minister meghagyásából.
Fogalm. O. Lt. Pénzügymin. Bányászati 1848.
F 1. P. 125. (6884. P. M./37. B. b. o.)
Tisztázat. O. Lt. Külügymin. Elnöki 660/1848
F 1. P. 125. (6884. P. M./37. B. b. o.)
Tisztázat. O. Lt. Külügymin. Elnöki 660/1848
Egyúttal utasította a bányakerületeket, a horvátországi bányakutatási biztost, a pesti arany- és ezüstbeváltót, a körmöci pénzverdét és az erdélyi kincstári, hogy az 1848. év első feléről gyorsan készítsék el az összes elszámolásokat és a magyar pénzügyminisztérium bányászati osztályához küldjék be.
A számvevőségi főigazgatóság július 31-én válaszként közölte, hogy az udvari bányászati számvevőséggel a még el nem intézett számadásokat munkába vétette és róluk jegyzéket készíttetett, hogy tájékozódni lehessen az elvégzésre váró munkáról és a még be nem érkezett számadásokról. Az utóbbiak jegyzékét elfogja juttatni és kérni fogja mielőbbi beküldésüket az udvari bányászati számvevőséghez. A főigazgatóság azt javasolja, hogy a bányászati számvevőségek közvetlenül küldi be a még hiányzó számadásokat az udvari számvevőséghez, és a számadások felülvizsgálata során felmerült kérdésekben (hiányok, magyarázatok mint a múltban az udvart számvevőség és az érdekelt helyi számvevőségek közvetlenül levelezhessenek. Egyedül a számadások végleges elintézését fogja a főigazgatóság az illetékes minisztérium útján a magyar külügyminisztériumhoz eljuttatni továbbítás végett. A főigazgatóság egyúttal utasította az udvari bányászati számvevőséget, hogy a magyar pénzügyminisztérium kívánsága szerint esetenként engedjen betekintést a még el nem intézett számadásokba. Itt is közvetlen érintkezést javasol az ügyvitel egyszerűsítésére és gyorsítására. Az udvari bányászati számvevőségen levő és a magyarországi bányászatra vonatkozó elintézett iratok átadásának előmozdítására jelentést kért az udvari bányászati számvevőségtől az eddig történt előmunkálatokról. (O. Lt. Külügymin. Elnöki 796/1848.)
A magyar pénzügyminisztérium a magyar külügyminisztérium útján ismételten küldött Bécsbe a megállapodás szerinti időből való bányászati számadásokat, számadási kivonatokat, észrevételekre vonatkozó felvilágosításokat felülvizsgálatra (uo. 1053., 1272/1848). A magyarországi számvevőségek és az udvari bányászati számvevőség közvetlen érintkezéséhez azonban nem járult hozzá. „Mert – írta Trangous L. október 10-én a magyar külügyminisztériumnak – nem lehet azon elvtől eltávozni, hogy a magyar kormány alá rendelt hivatalok egyedül csak a ministerium útján közlekedhessenek az osztrák hivatalokkal.” (Uo. 1696/1848).
