270. Buda, 1848 július 7. Ilkey Sándor pénzügyminisztériumi osztályigazgató átirata Batthyány Lajos miniszterelnökhöz a gazdatisz…
270.
Buda, 1848 július 7.
Ilkey Sándor pénzügyminisztériumi osztályigazgató átirata Batthyány Lajos miniszterelnökhöz a gazdatisztek nemzetőri szolgálatáról.
Buda, 1848 július 7.
Ilkey Sándor pénzügyminisztériumi osztályigazgató átirata Batthyány Lajos miniszterelnökhöz a gazdatisztek nemzetőri szolgálatáról.
Június 27-én Detrich Zsigmond, az üresedésben levő székesfehérvári püspökség igazgató ügyésze a pénzügyminiszterhez fordult, előadva, hogy Veszprém vármegye rendkívüli ülésének határozata szerint a horvát szélekre rendelt nemzetőrséggel az uradalmi tisztek is kivétel nélkül kötelesek elutazni. Ez a rendelkezés a püspökség tési (Veszprém m.) birtokán a tiszttartót, az egyik ispánt és az erdészt érinti. Ha Fejér megye és város is így rendelkezik, a püspökség minden tisztje köteles elhagyni a gazdaságot. Erre a pénzügyminisztérium 6293/432. G. E. szám alatt a hadügyminisztertől utasítást kért Veszprém vármegyéhez és az összes törvényhatóságokhoz, hogy indokolt esetben adjanak felmentést, ha nem is a nemzetőri szolgálat, de az elvezénylés alól. A hadügyminiszter július 2-án a miniszterelnökhöz tette át a kérést, a miniszterelnök pedig kijelentette, hogy felmentést adni nem lehet az állami javak tiszteinek, mivel a magánföldesurak tisztjei is kötelesek a nemzetőri szolgálatra. Sok vidéken a nép csak a földesúri tisztekkel hajlandó kivonulni és senkit sem vonnak el hosszabb időre munkahelyétől. E szempontok figyelembevételével kért a miniszterelnök sürgős véleményt a pénzügyminisztertől (O. Lt. Miniszterelnökség, Hadügyi és nemzetőrségi 614/1848.). Erre a pénzügyminisztérium a következő választ küldte:
Ministerelnök úrnak folyó év s hó 4-ről 614/E. n. ö. szám alatti becses felszólítása következtében, van szerencsém véleményemet következőkben összpontosítani.
Midőn folyó év s hó 2-ikáról 6293/432 G. E. szám alatt hadügyminister urat a gazdatiszteknek a nemzeti őrsereg terhes szolgálata s jelesen a kiköltözés alóli felmentése végett felkértem, tettem azt azon kötelességnél fogva, melyet felelőség melletti hivatalommal vállaltam magamra.
Nézeteimet bővebben nem fejtettem ki, mivel szükségtelennek tartám hadügyminister urat, azon, a dolog természetéből folyó körülményre figyelmeztetni, miszerint minden gazdaság csak egy jól rendezett tisztség s elégséges számú hív tisztek közvetlen igazgatása s illetőleg közremunkálása által gyümölcsözhet, – miszerint az illető okvetlen szükséges tiszteknek rögtöni elmozdítása úgy a mezei gazdaságra, mint a számadásuk alatt lévő pénztárakra nézve, nem csak a legnagyobb zavart, s felszámíthatlan károkat idézhet elő, hanem az egész gazdaságot prédának s rablásnak kitéve, tökéletesen tönkre teszi, – miszerint a jelen fenforgó esetben ezen zavar és enyészet annál sebesebben érné az álladalmi javakat, mivel a jelen legterhesebb mezei munka idejében a gazdatiszteknek kettőztetett szorgalmára és fáradságára van szüksége minden gazdaságnak, – miszerint végre, ha Veszprém megye által hozott azon határozat ellenében, melly a fejérvári püspökségnek minden tisztjét rögtön kiparancsolja, azonnal intézkedés nem történik, ez könnyen például felhasználtatván, az álladalom pedig helyettesítés vagy pótlás iránt rögtön s czélszerűen nem rendelkezhetvén, végpusztulásnak indulnak nem csak az álladalomnak, hanem minden egygyes birtokosnak javai is, s az ezen új váratlan körülmény szülte közös aggodalom hazánknak pénzbeli viszonyaira nézve felette terhes állapotát nemcsak, hogy nevelné, de könnyen türhetlenné tenni fogná.
Méltóztassék már most Ministerelnök úr az elősoroltakat figyelmére méltatni, méltóztassék bélátása szerint czélszerűen intézkedni; én csak azon véleményemet csatolom még ezekhez, hogy midőn a folyó évi 21. t. cz. 1. szakasza* – a gazdai hatalom alatt lévőket – a nemzetőrségi szolgálat alól felmenti, ezt mind azon tisztviselőkre is bátran kiterjeszthetőnek vélem, kik szoros felelősségük s elmozdíthatásuk tekintetéből gazdáik hatalma alatt vannak, s szolgálati idejük alatt, ugyan attól mindenben függenek. – A mennyiben azonban Ministerelnök úr e nézetemet nem osztaná, nincs egyébb hátra, mint arra felkérnem, hogy e dolgot legalább odavezérelni méltóztassék, hogy a gazdatisztek az illető helyekről nem mindjájan, hanem csak egy része és legfellebb fele parancsoltassék ki.
Az 1848: XXII. tc. 1. §-a előírta, hogy kik kötelesek nemzetőri szolgálatot teljesíteni, a szolgálatot meghatározott cenzushoz, életkorhoz kötötte és kivette azokat, akik gazdai hatalom alatt állanak.
a pénzügy minister úr meghagyásából.
Tisztázat. O. Lt. Miniszterelnökség, Hadügyi
és nemzetőrségi 636/1848. – (Pü. sz.:
182. G. I.)
és nemzetőrségi 636/1848. – (Pü. sz.:
182. G. I.)
Július 9-én Batthyány L. távollétében Mészáros L. hadügyminiszter közölte, hogy utasította Veszprém megyét: a fehérvári püspökség gazdatisztjeinek a mozgó nemzetőrségbe való beosztásakor figyeljen arra, hogy annyi tisztviselő maradjon otthon, amennyi a gazdaság folytatásához szükséges. Egyúttal jelezte, hogy erről általánosságban a Közlönyben rendeletet tesz közzé. A Veszprém megye ispánjához intézett rendelet kiemeli, hogy ez a megoldás addig érvényes, „míg a legnagyobb veszély nem éri hazánkat”. (Uo.) Itt van a Közlönyben július 11-én (32. szám, 130. l.) megjelent rendelet fogalmazványa is.
