297. Budapest, 1848 július 17. Kossuth átirata Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez: a zay-ugróci p…
297.
Budapest, 1848 július 17.
Kossuth átirata Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez: a zay-ugróci posztógyár előlegkérését nem teljesítheti.
Budapest, 1848 július 17.
Kossuth átirata Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez: a zay-ugróci posztógyár előlegkérését nem teljesítheti.
Gróf Zay Károly a földművelés-, ipar- és kereskedési miniszterhez fordul „azonnali előlegezési segély”-t kérve, mert posztógyára bár folyamatosan működik, a „forgalompénz ” szűke miatt nem tudja kihasználni a lehetőségeket, birtoka pedig a „mostani mostoha körülmények között nem jövedelmez annyit, hogy belőle a gyárnak előlegezhetne”. A választ pesti raktára felügyelőjéhez, Makláry Ferenczhez kéri. Klauzál Gábor Kossuthhoz továbbította a kérést:
Minister Úr!
Hazánk egyik legjelentékenyebb posztó gyárának tulajdonosától, gr. Zay Károlytól, vettem a ·/· alatti kérelmét az iránt, hogy mivel a mostani pénz szűk időben forgalmi tőkének hiányával küzd s épen ezen nem fejthet ki annyi munkaságot, mennyit a mostani kedvező viszonyokban külömben kifejhetne; ennél fogva neki előlegezéssel adatnék status segedelem.
Tudva vannak a mint az egész hazai közönség, úgy s kiválólag Ön előtt Minister úr azon áldozatos fáradalmak, mellyekkel a folyamodó gróf hazánk műiparra több ágainak, mint a czukorgyártásnak, de főleg a posztó gyártásnak megjegyezni, hogy a folyamodó viszont a haza részéről is méltán igényelhet figyelmet, méltán a szükség idejében istápolást.
Ellenben a gyapjú-iparnak érdekében, el nem mulaszthatom figyelmébe ajánlani Önnek Minister úr, azon igen elevenen érzett indigentiáját, hogy miután gyapjúnknak kelete a külföldre, a mostani kétes és zavart viszonyoknál fogva, megcsökkent, csak nem megszűnt, ennél fogva most a hazai posztó-ipar ösztönöztessék és képesítessék minél nagyobb mennyiségű gyapjú fölhasználására.
Kérem tehát Önt, méltóztassék a kívánt előlegezéssel annyival inkább segedelmére lenni a zay-ugroczi vállalatnak, minthogy hiszen a posztó oly czikk, mellyet az ország honvédelmi és nemzetőrségi seregeinek öltöztetése keresetté teszen, s így az előlegezés megtérítésének is kétségtelen biztosságot nyújt.
Tisztázat. O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1347/1848.
Kossuth július 17-én válaszolt:
Ámbár a Gróf Zay Károly posztó gyárának előlegezéskép adandó status kölcsönre nézve Minister Úr f. hó 10-én 2348/355. sz. alatti fölhívásában előadott indokokat lehetetlen nem méltánylanom; de a kincstár jelen körülményei – Minister Úr tudtára is – ollyanok, mellyek a kívánat teljesítését illy alakban ez idő szerint teljesen lehetlenné teszik;
Van azonban egy mód gróf Zay gyárát fölsegélhetni, s ez az, hogy miután jelennen a Nemzetőrség és honvéd sereg ruházatára nagy mennyiségű posztó kívántatik; ha e kellékek kiállítására a gróf gyára vállalkozóul elfogadtatik; minthogy az illyes költségek fedezése különben is a status pénztárait fogja igényleni; a kötéshez képpest az előlegezést sem fogom megtagadhatni. – Megjegyzevén egyébiránt, hogy gr. Zay Károly úr hazai gyárnokaink közt bizonyosan azoknak egyike, kiknél előlegezésekre mások sokan inkább reá szorulvák; – s ennek tulajdonítom azt, hogy velem közlött nem is folyamodó, hanem csak magán levelében, még csak öszveget sem említ, mellyet előlegeztetni kíván; – hanem csak oda vetett eszme gyanánt említi a forgalmi tőke hiányát, mint egyik okát annak hogy gyára nagyobb erőt nem fejthet ki; – holott magánylag tudom, mikint annyi munkája van, hogy két három hónapig megrendeléseket el sem fogad. – Bátor vagyok tehát 1314/P. M. szám alatti nyilatkozatomra hivatkozni.*
Az itt említett nyilatkozatot Kossuth Klauzál Gáborhoz július 16-án írt válaszában tette. Klauzál július 10-én pártolólag átküldte a masznikói (Gömör és Kishont m.) papírgyár kölcsönkérelmét. Kossuth azt válaszolta, hogy bár nagyon szeretné „a honi műipar fölvirágzását előmozdítani”, de a kérelmet nem teljesítheti, mert különben is megfogyott jövedelmi forrásokat az illyrek fosztogatásai csökkentik és a haza védelme is nagy összegeket kíván. Kossuth átiratának végén van a nyilatkozat, amelyre hivatkozik: „Kincstárunk körülményei tudva levén Minister úr előtt – arra kérem fel: – ne méltóztassék az illy folyamodásoknak, mellyeknek nem teljesíthetése Minister úr előtt tudva van, tárgyalhatásának ide áttételével – a megtagadás specialis ismételgetésére a pénzügyi ministeriumot kénszeríteni, hanem hasonló folyamodóknak kijelenteni, hogy kölcsönzéseket a kincstár jelen állapotja meg nem enged.” (O. Lt. Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi min. Ipari 1848. F. 1. P. 52.)
Stuller F. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1347/1848.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1347/1848.
