517. [Budapest], 1848 szeptember 19. Kossuth felhívása a Kossuth Hírlapjában Honvédelmi Egyesületek alakítására.
517.
[Budapest], 1848 szeptember 19.
Kossuth felhívása a Kossuth Hírlapjában Honvédelmi Egyesületek alakítására.
[Budapest], 1848 szeptember 19.
Kossuth felhívása a Kossuth Hírlapjában Honvédelmi Egyesületek alakítására.
Felszólítás minden becsületes magyarhoz, a ki erőt érez magában, a haza megmentésére közre dolgozni.
A mióta a közéletben részt veszek, mindig azt hirdetem, hogy a politicai életet társadalmi úton is elő kell mozdítani.*
Kossuthnak a negyvenes években egyik fő működési területe volt egyesületek szervezése, a társadalmi megmozdulásban rejlő erő felhasználása. Így is gyorsítani akarta az ország átalakulását, minthogy a reformok ügye az országgyűléseken elakadt. Legjelentősebb kezdeményezései voltak: az Iparegyesület, a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Védegylet, a Gyáralapító Társaság.
Éveken keresztül adtam e meggyőződésemnek életet, s a nemzetet hívom fel tanúságul, miként ezen társadalmi közredolgozásnak nem csekély sikere volt.
Soha még nagyobb szükségünk nem volt arra, hogy eszerint cselekedjünk, mint épen most.
Országgyűlésnek, hatóságoknak, kormánybiztosoknak, tisztviselőknek minden működése a haza megmentésére csonka, és kevés sikerű lesz: ha azt a hon becsületes polgárai társaságokban egyesülve elő nem mozdítják.
A társadalmi út az, mellyen minden ember, a ki tenni akar, talál kört és tért a cselekvésre.
Most éjjel nappal azon kell lennünk, hogy a népet az ocsmány árulásról, melly a nemzeten elkövettetett, felvilágosítsuk, és azon kell lennünk, hogy minél több ember fegyverbe álljon, a haza megmentésére. Ha ezt nem tesszük, a magyar nemzet elvész; ha tesszük, szabaddá, boldoggá lesz.
Én tehát a haza szent nevében szólítok fel minden embert, a ki hazáját szereti a kiben a magyar becsületnek egy szikrája él: alakítson városonként, vidékenként társaságokat, a haza védelmének előmozdítására.
Legyen ezen társaságnak neve – „Honvédelmi egyesület”. Alakítsanak magoknak kevés tagokból álló választmányt, s működjenek minden erővel arra, hogy a nép kellőleg értesítve legyen, minő gyalázatosan elárulták hazánkat, s minő szolgaság, sőt kiirtás vár a nemzetre, ha az árulás czélját éri; – lelkesítsenek minél több embert fegyverfogásra, szóval, – iparkodjanak egyesületi társadalmi úton, a nemzetet a haza megmentésére fellelkesíteni, és tegyenek meg mindent, a mit vidéki körülményeik szerint a haza védelmének előmozdítására czélszerűnek látnak.
Mivel pedig a siker végett szükséges, hogy ezen egyesületek azon irányról folytonosan tudósítva legyenek, mellyet itt az országgyűlés, a kormány, s az itteni hazafiak, kik a körülményeket itt a központon legjobban ismerik, követni szükségesnek látnak: annálfogván felkérem mind azon hazafiakat, kik illy egyesületek alakítására magokat felajánlják, legyenek szívesek vagy engem, vagy vidékök országgyűlési képviselőjét tudósítani, s úgy magok, mint egyesületök működéséről minket itt folyvást világosságban tartani, miszerint a haza megmentésére irányzott törekvéseinkben egység legyen, s a segéderőt, mellyet az egyesületek kifejtendenek, a kormány is a lehető legnagyobb sikerrel felhasználhassa.
Hazafiak! alakítsatok minél nagyobb számmal honvédelmi egyesületeket.
A nádor táborba szállt, s mikor a nádor táborba, száll, akkor törvény szerint minden szabad embernek fel kell kelni a haza védelmére.* Most pedig minden ember szabad. Az árulók és pártütők pedig – a magyar nemzetet ki akarják irtani.
Az 1485: IV. tc. szerint a nádor az ország főkapitánya. Amennyiben az ország szorult helyzete követeli, az országlakók fogjanak fegyvert védelmére, a felkelt csapatok fővezére a nádor. Ezt a törvényt később ismételten megerősítették. (1715: XXI., 1790: V., 1808: II.)
Alakítsunk honvédelmi egyesületeket! –
Kossuth.
Kossuth Hírlapja, 1848. szeptember 20. (70.
szám) 317. l.
szám) 317. l.
