A triesti kikötő ujabban megalapitott és kihirdetett szabályai.
A triesti kikötő ujabban megalapitott és kihirdetett szabályai.
1. §. Minden hajós kapitány, vagy hajó-vezér, – akár osztrák, akár idegen legyen – a kikötői hivatalnak, s annak egyéneinek pontos engedelmességgel tartozik szintugy akkor, midőn a kikötőben helyét elfoglalja, mint midőn hajóját kiköti. 2. §. A jármüveket, a karók nem csupán egyik feléhez kell kötni, hanem azokat a kötéllel vagy lánczczal egészen körül övedzeni. Tilos a jármüveket csupán egy lánczczal vagy kötéllel erősiteni a karóhoz, hanem kettőt kell e végre használni. 3. §. A már helyre állitott hajókon puskákat vagy ágyukat kilőni tilos. E helyzetükön kivül, csupán a kikötő-hivatal előleges engedelmével, s csak nappal, egyedül a révben és a többi hajóktól távol szabad nehány üdv-lövést tenni. 4. §. A hajón találtató ágyuknak és lőfegyvereknek, mind addig, mig a hajók a kikötőben tartózkodnak, – megtöltve lenniök nem szabad. 5. §. Minden kapitány vagy hajóvezér köteles, mi előtt hajója a lazarethek egyikébe, a csatornába, a kis kikötőbe vagy a kikötő belsejébe menne a többi jármüvek közé, lőpor-készletét az a végre rendelt helyen átadni. A lőporkészletet csak akkor szabad ismét a hajóra vinni, ha a hajó már a révben horgonyon van, s ekkor is csak a kikötő-hivataltól nyert engedelem után. 6. §. Minden hajón, melly már helyét elfoglalta egy őrt kell tartani; e kötelezettség még akkor is fenáll, ha a hajó akármi okból leszereltetik. Éjjel ezen őrnek mindig a fedélzeten kell lennie. 7. §. A révben horgonyzó hajókon, a legénység legalább két harmadának s egy tisztnek jelen kell lenni. 8. §. A csatornában, a kis kikötőben, s az egész rév hosszában elhelyeztetett hajókon éjjel őrebeket tartani tilos. 9. §. Tilos azon hajókon, mellyek a kikötőben sorban állanak, akár éjjel akár nappal kályhát fűteni, vagy gyertyát – el nem takartat – égetni. Épen igy tilos az esteli és hajnali zár-lövés után, a tűzhelyen tüzelni. 10. §. Ha szükséges, a hajó végett kátrányt vagy szurkot melegiteni, előbb a kikötő-hivatalnak be kell jelenteni, s ez ha a tenger csendes, és egy felvigyázó kiküldésével az engedelmet megadja, hogy egyedül nappal és csak tutajon, vagy a hajó sajkáján, szükséges homok-készület és ovatosság mellett, szabad tüzelni. A partokon nem szabad az emlitett végből tüzet csinálni. 11. §. A hajók bármi néven nevezendő tatarozása, a kikötői hivatalnokok felügyelete alatt, a kiszabott helyeken történhetik csak meg. Nem szabad továbbá a már sorban álló hajókat tisztogatás vagy bármi más oknál fogva oldalt fektetni. Az illy dolgokat is csak az arra rendelt helyeken, s a kikötő hivataltól nyert engedelem után, lehet végezni. 12. §. A csatornában kendert, kátrányt, szenet és más gyulékony tárgyakat 828be- vagy kirakni tilos. 13. §. Bármi nemü ballastot vagy más sulyos tárgyakat a kikötőbe dobni tilos. Az olly dolgok ki- s berakodásánál, mellyek könnyen elszóratnak, egy vitorla-vászon teritessék el, hogy fölfogja azokat és hogy a kikötő tisztán maradjon. 14. §. A ballastot a kikötőhivatalnál történendő előleges bejelentés és engedelem nélkül ki vagy berakni nem szabad, még egyik hajóról a másra sem; sem éjjel, hanem csak az e végre rendelt helyen, minden másutt kirakott ballast a tulajdonosra nézve elveszett; s a kikötő-hivataltól lefoglaltatik, s kivánságára az e végre kirendelt helyre vitetik. Mindenkinek szabadságában áll, az ide kirakott ballastot ott hagyni, vagy a szabályszerü határidő alatt ismét elvitetni. Ezen határidő tart, azon ballastra nézve, melly valamelly a kikötőben levő hajóról való, azon hajónak ott léteig; az olly ballastra nézve pedig, melly másonnan hozatott oda, egy hónapig. A hajó elmente vagy a hónap eltelte után, ha vissza nem vitetik a ballast, elkoboztatik, s a kikötő-hivatal rendelkezik róla.
15. §. Minden nemü tárgyak, mihelyt kirakattak, a kikötő karzatától eltávolitandók. Szintugy azon tárgyaknak, mellyek hajóra rakatnak, nem szabad ott sokáig heverni, hanem egymásután be kell rakatniok; mivel semmiféle áru vagy más tárgynak nem szabad éjen át a karzatnál maradnia. – Rendkivüli esetekben ez csupán a kikötőhivatal engedelme mellett történhetik meg. 16. §. Az olaj kirakodás könnyitése végett megengedtetik a hajóvezetőknek és elfogadóknak, hogy a kikötő-karzat egy részét, de csak szinte engedelem mellett elönthessék. Az áruk ki-vagy berakatásakor szabad lesz azokat szinte a karzaton fölmérni, – a kikötő-hivataltól eszközlendő engedelem mellett, és az általa kijelölendő helyen – mind a mellett is táblákat kell mind a mérték lábai, mind pedig mérték sulyai alá rakni, nehogy a kövezet általuk elrontassék. 17. §. A kikötői karzatnak bár minő czövekek vagy szegek beverése, a kövek kifeszegetése, vagy fölemelése által történhető elrutitása vagy rongálása tiltatik. 18. §. A só-töltésen, melly a cs. kir. sóhivatal használatára épitetett, s a kereskedési áruk ki- és berakodása végett is, – köveket, meszet, homokot, földet, puzzolant, kőszenet, ballastot, szénát és fát ki- vagy berakatni tilos.
19. § Minden hajóvezér, ki már a kikötő- és egészségi hivataltól uti levelet kapott, mihelyt hajójával tengerre bocsátkozik, köteles magát a cs. kir. őrhajónál jelenteni, hogy ennek arról tudomása legyen. 20. §. E szabályok bármelylyikének megszegése a kikötő-hivatal által inditandó, s a tengerészeti intézet javára a hajóvezetőn végrehajtandó 5–50 forintig terjedő, birsággal büntettetik; – a lágyitó vagy nehezitő körülményekhez képest – kevésbé vagy inkább szigorun; – föntartatván a kormány hatósághozi folyamodás-jog; két egyenlő itélet ellen fölebb folyamodni nem lehet. –
21. §. Minden hajókapitánynak és hajóvezetőnek kötelességévé tétetik, hogy a legénységet rá szoritsa, miszerint ha csak szabályszerű engedelme nincs a kimaradásra – az esteli zárlövéskor hajójára visszatérjen; s a reggeli zárlövésig ott is maradjon. Azon matrózok, kik zárlövés után a czirkáló rendőrségtől elfogatnak, s szabályszerű engedményüket elő nem mutathatják, három napi börtönnel büntettetnek. 22. §. Ugyan e büntetés vár a kikötőben sorban álló hajó azon matrózára is, ki az esteli zárlövés előtt, vagy a reggeli után, a rendőrségi igazgatóságtól meg nem engedett 829helyen fürdeni merészkedik. 23. §. Hanem a hajótulajdonosoknak és hajóvezetőknek szabadságukban áll, egy – a tengerész-intézet javára esendő, fejenkénti 12 pg forintnyi birságért, legényeiket kiváltani. A börtönöztetés ideje alatt a bünösökre teendő költségeket a kapitányok vagy a hajóvezérek téritik meg. Ha pedig ezek legényeik közül nehánynak megengednék, hogy zárlövés után is a városban maradhassanak, ugy ezeknek egy – a kikötő-hivatal által aláirandó engedmeny-levéllel ellátatniok kell, mellyet szükség idején a rendőröknek előmutassanak. Ha egy vagy több matróz a kiszabott időre meg nem jelennék a hajón, vagy reggelig kimaradna, akkor a kapitánynak vagy hajóvezérnek arról azonnal jelentést kell tennie, hogy a bűnösök illőleg megbüntettessenek. 24. §. Ha egy hajó a kikütőnek bármelly részén meggyul, akkor a cs. kir. őrhajó két, gyorsan egymásra következő ágyu-lövéssel jelt adand, s elváratik, hogy e jelre minden hajó- és bárka-vezetők legényeikkel, s a kellő szerszámokkal segitségre sietni fognak. 25. §. A kereskedő hajók vezetői – minden különbség nélkül – ha a triesti révbe vitorláznak, vagy eltávoznak, vagy a kikötőben egy helyről más helyre mennek, a révészeknek, kik hajóikat vezetik, semmit sem fizetnek bármi nemü hivatalos szolgálatukért is, mivel ők ezzel tartoznak. 26. §. Minden kikötői járandóság a kikötői hivatalban, az egészségi járulékok pedig az egészségi intézetnél fizetendők, és a tudakozódó casinónál, s az illető hatóság által nyomtatott nyugtatvány mellett fogadtatnak el. Minden a szabályszerű dijakon tul történendő dijkövetelés érvénytelen, s azokat kielégiteni senki sem tartozik.
